Lehűtötte a kedélyeket a Faktum, miután több portál is arról írt: soha nem látott mértéket öltött a magyar lakosság eladósodottsága

Az utóbbi hetekben több médium – például a 444.hu – is azt sugallta, hogy a magyar lakosság hitelállománya minden eddiginél magasabb szinten van, hiszen már a GDP nyolcadát teszi ki. Elsőre riasztóan hangzik, de a valós helyzet ennél összetettebb. Bár a háztartási hitelek összege valóban emelkedik, GDP-arányosan messze elmarad a 2008–2010 közötti válságidőszak csúcsértékeitől, amikor ez az arány elérte a 38–42 százalékot is – írja a Faktum.

A portál szerint a jelenlegi gazdasági környezet – csökkenő inflációval és növekvő reáljövedelmekkel – 

A Faktum kifejti, hogy a 2025 első hónapjaiban mért 8,4 százalékos nettó bérnövekedés és a 4,4 százalékos infláció következtében a reálbérek érezhetően emelkedtek, ami javítja a háztartások hitelviselési képességét. Ráadásul a 2022-es, még 14,5 százalékos inflációhoz képest ma már stabilabb pénzügyi környezetben működik a gazdaság.

Hangsúlyozzák, hogy fontos tényező a hitelszerkezet is: a frissen felvett lakáshitelek túlnyomó többsége – az MNB adatai szerint több mint 80 százaléka – 

Emellett a hitelállomány növekedésében egyre nagyobb szerepet játszanak az államilag támogatott konstrukciók, mint a Babaváró hitel, a CSOK vagy az otthonfelújítási program. Ezek részben kamatmentesek, vagy teljesíthető feltételek mellett elengedhetők, így nem terhelik a háztartásokat ugyanolyan módon, mint a piaci hitelek.

Mint írják: egy-egy szám vagy arány csak pillanatképet ad, ha nem tesszük mellé a gazdasági háttér és a történelmi viszonyok elemzését. A hitelállomány alakulása önmagában kevéssé mond el arról, milyen pénzügyi terhet jelent mindez a családok számára.

A hitelhelyzet értékelésekor tehát nem az abszolút számok a legfontosabbak, hanem az, hogy milyen arányban állnak a gazdaság egészéhez, milyen típusú hitelekről van szó, és hogyan alakultak a gazdasági feltételek. 

Nyitókép: Faktum