Az utóbbi hetekben több médium is azt sugallta, hogy a magyar lakosság hitelállománya minden eddiginél magasabb szinten van.
Az utóbbi hetekben több médium – például a 444.hu – is azt sugallta, hogy a magyar lakosság hitelállománya minden eddiginél magasabb szinten van, hiszen már a GDP nyolcadát teszi ki. Elsőre riasztóan hangzik, de a valós helyzet ennél összetettebb. Bár a háztartási hitelek összege valóban emelkedik, GDP-arányosan messze elmarad a 2008–2010 közötti válságidőszak csúcsértékeitől, amikor ez az arány elérte a 38–42 százalékot is – írja a Faktum.
A portál szerint a jelenlegi gazdasági környezet – csökkenő inflációval és növekvő reáljövedelmekkel –
kedvezőbb feltételeket teremt a hiteltörlesztéshez.
A Faktum kifejti, hogy a 2025 első hónapjaiban mért 8,4 százalékos nettó bérnövekedés és a 4,4 százalékos infláció következtében a reálbérek érezhetően emelkedtek, ami javítja a háztartások hitelviselési képességét. Ráadásul a 2022-es, még 14,5 százalékos inflációhoz képest ma már stabilabb pénzügyi környezetben működik a gazdaság.
Hangsúlyozzák, hogy fontos tényező a hitelszerkezet is: a frissen felvett lakáshitelek túlnyomó többsége – az MNB adatai szerint több mint 80 százaléka –
már fix kamatozású, ami jelentősen csökkenti a pénzügyi kockázatokat.
Emellett a hitelállomány növekedésében egyre nagyobb szerepet játszanak az államilag támogatott konstrukciók, mint a Babaváró hitel, a CSOK vagy az otthonfelújítási program. Ezek részben kamatmentesek, vagy teljesíthető feltételek mellett elengedhetők, így nem terhelik a háztartásokat ugyanolyan módon, mint a piaci hitelek.
A Faktum szerint tehát félrevezető lehet az olyan kijelentés, hogy „a lakosság soha nem volt még ennyire eladósodva”.
Mint írják: egy-egy szám vagy arány csak pillanatképet ad, ha nem tesszük mellé a gazdasági háttér és a történelmi viszonyok elemzését. A hitelállomány alakulása önmagában kevéssé mond el arról, milyen pénzügyi terhet jelent mindez a családok számára.
A hitelhelyzet értékelésekor tehát nem az abszolút számok a legfontosabbak, hanem az, hogy milyen arányban állnak a gazdaság egészéhez, milyen típusú hitelekről van szó, és hogyan alakultak a gazdasági feltételek.
Ha ezek a tényezők kimaradnak az értelmezésből, torz képet kaphatunk a valóságról.
Nyitókép: Faktum
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Az Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, az óriási érdeklődésre való tekintettel, tíz fős stábbal elindítják a KKV Programirodát.
Úgy tűnik, Belgium enged a nyomásnak, hogy az EU hozzáférjen a befagyasztott orosz vagyonhoz.
Kedden elindította a kkv-programirodát a nemzetgazdasági minisztérium. Forródróton várják a vállalkozások jelentkezését, amennyiben kérdésük van a kedvezményes hitelekkel kapcsolatban.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
Mindez jól rezonál Tarr Zoltán azon gondolatával, miszerint valójában nem érdemes erőlködnünk, hiszen Ukrajna „ezerszer jobban csinálja” a mezőgazdaságot.
