Kína kristályokat használ a műhold-megsemmisítő lézerek teljesítményének fokozására, hogy elvakítsa az amerikai műholdakat és stratégiai fölényre tegyen szert az űrhadviselésben. Kínai tudósok ennek kapcsán állították elő a világ legnagyobb bárium-gallium-szelenid (BGSe)-kristályát.
A szerző a Makronóm újságírója.
A 60 milliméter átmérőjű szintetikus kristályt, amelyet a hofeji Fizikai Tudományok Intézetében a Vu Haj-hszin professzor vezette csapat fejlesztett ki, állítólag képes a rövidhullámú infravörös sugarakat nagy hatótávolságú, közép- és távoli infravörös sugarakká alakítani, miközben akár 550 megawatt/négyzetcentiméter lézerintenzitást is elbír. Ez nagyságrendekkel nagyobb, mint amire a jelenlegi fegyverrendszerekben használt kristályok képesek.
A lézerfegyvereknél régi kihívás, hogy a nagy teljesítményű lövések akkora hőt generálnak, ami a fegyverrendszerben is kárt okozhat. Ez történt a 1997-es MIRACL (Mid-InfraRed Advanced Chemical Laser)-teszt esetén is, ahol az amerikai haditengerészet demonstrálni szerette volna a lézeres rendszereinek képességét a műholdak elpusztítására vagy a működésük megzavarására.
A BGSe-t 2010-ben fedezték fel, és kezdetben lenyűgözte a világ kutatóit, de kiderült, hogy Kínán kívül más országok nem igazán tudták alkalmazni. Vu és csapata azonban a precíziós gyártás segítségével megoldotta ezt a problémát:
az ultratiszta anyagokat vákuumban zárták le, hónapokig növesztették a kristályokat kétzónás kemencékben, hőkezeléssel eltávolították a hibákat, majd polírozással fejezték be a folyamatot.
Kína erőfeszítései összhangban vannak a lézerfegyverek iránti felgyorsult érdeklődésével, ugyanis komoly stratégiai aggodalmakat okoz számukra az amerikai Starlink katonai alkalmazása, illetve annak az űrbe telepített eszközei.
Bár elsősorban katonai felhasználásra szánták, a kristály ígéretes az infravörös érzékelők, a rakétakövetés és az orvosi képalkotás területén is. 2020 óta ezt az anyagot K+F –programokban is használták, kiemelve Kína növekvő képességeit a lézeres hadviselés és a fejlett fotonikus anyagok terén.
Mindez rávilágít Kína azon erőfeszítésére, hogy gyengítse az USA űrdominanciáját, amely során jelentős összegeket fektetnek be a technológiai fejlesztések támogatására szolgáló operatív infrastruktúrába.
Például a Korla városában és Bohu megyében működő telephelyeik Hszincsianon belül, amelyek a földi műholdvédelmi (ASAT) programjuk kulcsfontosságú részét képezik, és amelynek célja a külföldi műholdak működésének ellehetetlenítése az érzékeny katonai eszközeik elrejtése érdekében.
A cikk folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.
Címlapfotó: Dreamstime
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Hirtelen nagyon fontos lett a szuverenitás, amiről eddig úgy tudtuk, nem is létezik.
Az amerikai elnök és az orosz Biztonsági Tanács vezetője között a tengeralattjárók kapcsán robbant ki ellentét.
A Toyota 20. században kifejlesztett technológiája új időszámítást hozhat az ország űriparában.
A rekord magasságú hidat vasárnap reggel adták át a forgalomnak Kína délnyugati részén, Kujcsou tartományban.
Véget ért a hadgyakorlat, mi jön most?
A válogatott támadó fejesgólja három pontot ért Genkben a Ferencvárosnak. Varga mellett Dibusz Dénes is értékelt, úgy látta, annyira azért nem jók, hogy az egész találkozót kontroll alatt tartsák.
A belga csapat egyik legjobb játékosa sérült meg.
