Kristálytiszta: Kína élesíti a műholdak elleni lézerét

A 60 milliméter átmérőjű szintetikus kristályt, amelyet a hofeji Fizikai Tudományok Intézetében a Vu Haj-hszin professzor vezette csapat fejlesztett ki, állítólag képes a rövidhullámú infravörös sugarakat nagy hatótávolságú, közép- és távoli infravörös sugarakká alakítani, miközben akár 550 megawatt/négyzetcentiméter lézerintenzitást is elbír. Ez nagyságrendekkel nagyobb, mint amire a jelenlegi fegyverrendszerekben használt kristályok képesek. 

A lézerfegyvereknél régi kihívás, hogy a nagy teljesítményű lövések akkora hőt generálnak, ami a fegyverrendszerben is kárt okozhat. Ez történt a 1997-es MIRACL (Mid-InfraRed Advanced Chemical Laser)-teszt esetén is, ahol az amerikai haditengerészet demonstrálni szerette volna a lézeres rendszereinek képességét a műholdak elpusztítására vagy a működésük megzavarására. 

A BGSe-t 2010-ben fedezték fel, és kezdetben lenyűgözte a világ kutatóit, de kiderült, hogy Kínán kívül más országok nem igazán tudták alkalmazni. Vu és csapata azonban a precíziós gyártás segítségével megoldotta ezt a problémát: 

Kína erőfeszítései összhangban vannak a lézerfegyverek iránti felgyorsult érdeklődésével, ugyanis komoly stratégiai aggodalmakat okoz számukra az amerikai Starlink katonai alkalmazása, illetve annak az űrbe telepített eszközei.  

Bár elsősorban katonai felhasználásra szánták, a kristály ígéretes az infravörös érzékelők, a rakétakövetés és az orvosi képalkotás területén is. 2020 óta ezt az anyagot K+F –programokban is használták, kiemelve Kína növekvő képességeit a lézeres hadviselés és a fejlett fotonikus anyagok terén. 

Például a Korla városában és Bohu megyében működő telephelyeik Hszincsianon belül, amelyek a földi műholdvédelmi (ASAT) programjuk kulcsfontosságú részét képezik, és amelynek célja a külföldi műholdak működésének ellehetetlenítése az érzékeny katonai eszközeik elrejtése érdekében. 

A cikk folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.

Címlapfotó: Dreamstime