Úgy tűnik, hiába próbálta meg az USA monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), a kínai innováció megtalálta a megoldást. Fiatal kínai kutatók olyan MI-modellel léptek a piacra, amellyel pár hétre csökkentették többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől.
A Dél-Kaliforniát sújtó futótűz nem csupán a klímaváltozás súlyos következményeire és a gyarapodó természeti katasztrófákra irányítja rá a figyelmet. Rámutat arra is, hogy a biztosítótársaságok egyre nehezebben képesek kezelni az ilyen események által okozott károkat. Ennek következtében a biztosítási kötvények árai emelkednek, miközben az ügyfelek számára mind bonyolultabbá és lassúbbá válik, hogy hozzáférjenek a kárigényeikhez. Ez a helyzet jól mutatja, hogy a globális válságok milyen mélyen érintik a mindennapi élet pénzügyi és társadalmi vonatkozásait is.
A dicsőséges Scholz kancellár megbukott, a német pártok pedig már a bizalmatlansági indítványról szóló vitán megkezdték a választási kampányt. Hogy mit kínálnak az áldott német népnek? Természetesen több adót a milliárdosoknak és kevesebb sarcot a szupermarketekben. Legyen szó a CDU-ról, az SPD-ről, a Zöldekről vagy az FDP-ről.
A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be, ami a technikára kiéhezett fiatalok számára is vonzóvá teheti az ágazatot. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
Születnek a vélemények a két súrlódó nagyhatalom közötti versenyről. Különböző prominens elemzők más-más győzelmi elméleteket fogalmaznak meg a Kínával folytatott vetélkedésben. Feng Zhang elemzése egy kicsit idealista, de figyelemfelkeltő, mert szerinte a versenynek nem kellene szükségszerűen az egyik fél pusztulásához vezetnie.
Törökország a közvélemény nyomására kénytelen volt leállítani az Izraellel folytatott eddigi gyümölcsöző kereskedését. A vállalatok természetesen igyekeznek megtalálni a kiskapukat, hiszen az üzlet nem állhat meg. Se szeri, se száma a kreatív megoldásoknak, így Ankara szigorítani kényszerült, megköveteli a török és palesztin vállalatoktól, hogy kérjenek engedélyt az exportra.
Az arany világpiaci ára meredeken emelkedett az utóbbi időben, október végére unciánként 2754 dollárra (grammonként 88,5 dollárra) kúszva fel. Ennek hatására a kínai kiskereskedelemben az aranytermékek ára grammonként meghaladta a 800 jüant (112 dollár). Ez a jelentős drágulás a kínai ékszerboltokat is sújtja, hiszen a vásárlók nem szívesen fizetnek ilyen magas összeget. Korábban a kínai fogyasztók jellemzően sok aranyat – főként ékszert, nem pedig befektetési aranyat – vásároltak, ám az új árak mellett ez a kereslet most érezhetően csökkent.
Oroszország a negyedik helyen áll a világ legnagyobb hústermelői között, amit az orosz Vzgljad portál egyenesen csodának minősít. Elemzésükben beszámolnak arról, miképp tudták forradalmasítani az ágazatot, hogyan jutottak el az amerikai csirkecomboktól való óriási függéstől oda, hogy teljesen önellátók legyenek baromfi- és sertéshúsból. Azt is elismerik, hogy a szarvasmarhák területén lenne még tennivaló.
Kaliforniában szeptember végén az elektromos ellátórendszert érintő két törvényt is jóváhagytak. Elsőként azt, amely az intelligens hálózatokat szabályozza, majd azt, amelyik a jövőben az elektromos járműveknek kétirányú töltést írhat elő. Mivel e jogszabályokhoz nincs szigorú határidő kötve, azok megvalósulása eltarthat egy ideig.
Az európai gazdaság lejtmenete többféle magyarázattal is indokolható, a Financial Times is beszámolt egyről. Úgy vélik, mivel jóval rosszabb az euróövezeti háztartások hangulata, mint az amerikai társaiké, ezért a hiányzó fogyasztás negatívan hat az EU gazdasági teljesítményére. Az amerikai fogyasztók lendületes költései ösztönzik a növekedést, annyira, hogy az USA gazdasága az idén 2,6 százalékkal is bővülhet.
Bár minden mindennel összefügg, arra azért nem gondoltunk, hogy a divat előrevetítheti a gazdaság jövőbeli alakulását. Ehhez egy közgazdászprofesszor bejegyzését kellett felfedezni, igaz, írását maga is meglehetősen maszkulinnak tartotta, remélve feminista olvasói megbocsátását.
Három évtizedes egyezséget mondott fel szeptember elején a Volkswagen, amikor németországi gyárak bezárásával fenyegetőzött. Az IG Metall szakszervezet is bekeményített, inkább hét százalékkal több bért követelne a VW alkalmazottainak. A nehézségekkel küzdő konszern kibújna ez alól, sőt lefaragná a költségeket. Az adatok szerint nem csak a Volkswagen, az európai riválisok is hasonló problémákkal küzdenek a gyártás terén.
Világszerte eluralkodott a szén-dioxid-narratíva, amely szerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése okozza a klímaváltozást. Egy komoly iparág épült rá, kereskedelmi elszámolási rendszer, és többen nagy üzletet csinálnak belőle. Az ember megoldotta: egy kicsit fizet a kibocsátásért, és ugyanannyit, ha nem többet fogyaszthat. Nemrég Ned Nikolov és Karl Zeller egy tanulmányt tettek közzé, amely szerint a közelmúltban bekövetkezett felmelegedés nem a növekvő szén-dioxid eredménye.
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
Mivel a forróság csak nem akar enyhülni, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Talán még a mai tervezők is tanulhatnak a múltból.
Panaszkodnak az orosz importőrök, ugyanis jüanmilliárdok ragadtak az orosz–kínai tranzakciókban, ami fenyegetheti az orosz behozatalt. Az amerikai szankciók júniusi szigorítása után a kínai bankok többsége nem fogadja be a fizetéseiket. Érthető a kínaiak, illetve mások óvatossága, hiszen a nagyvállalataik erősen függnek az amerikai és európai piacoktól.
Az idei búza minősége gyengébb, felvásárlási ára visszaesett. Az időjárási kockázatok mellett továbbra is a geopolitikai feszültségek és játszmák a gazdák fő ellenségei.
A Szajna vize hírhedten mocskos, így Párizs szinte lehetetlen feladat előtt áll, hogy az olimpia idejére 1,4 milliárd euróból úszásra alkalmassá tegye a vízminőséget. Anne Hidalgo, a város polgármestere július 17-én már megmártózott a folyóban.
Egy friss felmérés szerint négyből három amerikai állítja, hogy nincs meg a pénzügyi biztonsága, és úgy érzi, ehhez többet kellene keresnie. A megkérdezettek elmondták, hogy az anyagi biztonságérzetükhöz átlagosan 186 ezer dollárt kell keresniük – ez több mint kétszerese annak a 79 209-nek, amit a statisztikák szerint 2022-ben átlagosan kapott egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló.
Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, de a tagországokat mostanra jobban érdekli a BRICS. Ezt csak erősíti a Washingtontól való függetlenség és a finanszírozáshoz való hozzáférés lehetősége. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azonban jelezte, hogy lassítani a bővítést.
