Kína egyébként a világ legnagyobb aranytermelője, és Indiával együtt a legnagyobb vásárlója is. Az aranyat régóta a vagyon tárolójának tekintik, és általában ünnepekkor vagy különleges alkalmakkor ajándékozzák. Az ázsiai nagyhatalom gyorsan növekvő gazdasága és az emelkedő középosztály az arany ékszerek és befektetési termékek iránti keresletet is növelte.
A június 30-án zárult idei első fél évben 270 tonna arany ékszert vásároltak a kínai fogyasztók, ami 18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csúcsév 2022 volt, amikor ők vették meg a globális kiskereskedelmi arany 25 százalékát, összesen 825 tonnát.
A megnövekedett aranyárfelár egyértelmű jele annak, hogy a kínai piacon strukturális aranyhiány van. Ez jól jön a kormánynak, mert ezzel több pénz áramolhat a másik hagyományos vagyonmegőrző eszközbe, az ingatlanba.
Az áremelkedéshez hozzájárul a központi bankok nettó aranyvásárlása, amely az Arany Világtanács adatai szerint 483 tonnára nőtt 2024 első felében, ami 5 százalékkal magasabb a 2023 ugyanezen időszakában felállított rekordnál.
Érthető a kínai fogyasztók álláspontja, ugyanis az ékszerek esetében nehezen tudnak közvetlen hasznot húzni az arany emelkedő árából. A szabványos befektetési aranyrudakhoz képest az arany ékszerek eladásának költsége magasabb, az újrahasznosítási csatornák pedig korlátozottabbak. A fogyasztók tapasztalata az, hogy miközben jelenleg 800 jüanért lehet megvásárolni az arany ékszert, eladni már csak 600-ért tudják.