A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Szeptember végén a 24.hu így foglalta össze Csorba Dániel ingatlanos-influenszer Tiktokon tett okfejtését: »Bár a 3%-os Otthon Start hitel első látásra vonzó lehet 20–30 ezer ember számára, akik a következő időszakban kedvezményes kölcsönhöz juthatnak, Csorba szerint a piacon tapasztalható áremelkedések hatása sokkal szélesebb körre lesz, nagyjából 5–600 ezer emberre lehet kihatással. Az ingatlanpiac – a belső banki információk szerint – már az elmúlt hónapokban 8–10%-os drágulást mutatott, ami szinte kizárólag a 3%-os hitel bevezetésének tudható be.« A portál szeptember végén tehát arról számolt be, hogy az ingatlanos az Otthon Start Programot nevezte meg a piaci árak ugrásszerű növekedésének fő okaként. Azóta azonban megjelent a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, 2025 második negyedéves lakásárindexe, amely számszerűen is bemutatja, miként alakultak az árak a program bejelentése előtt. Ennek alapján utánajártunk, mennyiben állja meg a helyét Csorba Dániel okfejtése – valóban a támogatás fűtötte-e fel az ingatlanpiacot, vagy a folyamat korábban elkezdődött már.
Csorba Dániel a 24.hu által idézett nyilatkozatában így fogalmazott: »A matematikai számítás egyszerű: miközben 20–30 ezer ember rövid távon jól jár a hitellel, több mint félmillióan fognak hosszú távon magasabb árakon vásárolni. Ezzel az állami beavatkozás összesen 3500 milliárd forintos plusz kiadást generál a lakásvásárlóknak a következő években.« Az ingatlanos fő állítása tehát az, hogy az Otthon Start Program közvetlenül idézte elő az ingatlanárak radikális megugrását. Érvelése szerint a 3%-os kamat kedvezménye nem a vásárlókat segíti, hanem beépül az árakba, és valójában a kínálati oldal profitál belőle. Érvelése szerint tehát a keresletösztönző beavatkozás szinte azonnal inflálja az ingatlanárakat, így míg néhány tízezer ember rövid távon nyer, hosszú távon több százezren veszítenek. A számítás logikája önmagában logikusan hangzik, ám a kérdés az, hogy az árnövekedés tényleges időzítése valóban egybeesik-e az Otthon Start bejelentésével, vagy már előtte megindult a piac felfutása. Ezt az időzítést a Magyar Nemzeti Bank adatai segítenek pontosan értelmezni.
Ezt is ajánljuk a témában
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
A HVG már címében is szembehelyezkedett Csorba Dániel értelmezésével: »Már azelőtt kilőttek a lakásárak, hogy szóba került volna az Otthon Start.« A cikk a friss MNB-adatok alapján bemutatja, hogy a lakáspiaci drágulás már a program bejelentése előtt gyorsuló ütemet mutatott. Az elemzésben emlékeztetnek, hogy »2025 első negyedévében 10,6 százalékos volt a drágulás, ezt követte a második negyedévi 6,3 százalék, amivel a nominális éves lakásár-dinamika 21,1 százalékról 23,1 százalékra gyorsult a fővárosban. A vidéki városokban a megelőző negyedévi 7,7 százalékos drágulást 5,9 százalék követte a második negyedévben, így az éves lakásár-dinamika 15,4 százalékról 18,7 százalékra emelkedett. A községekben a 2025 első negyedévi 3,6 százalékot 2,8 százalék követte, így itt 12,4 százalékról 10,7 százalékra mérséklődött a drágulás.« A drágulás üteme már a második negyedév végére kimutathatóan megemelkedett, amikor az Otthon Start Program még csak előkészítés alatt állt. Ebből az következik, hogy a piaci árnövekedés nem a bejelentéssel indult, hanem annak már megelőző időszakában gyorsult fel.
Az MNB lakásárindexének hivatalos jelentésének adatai megerősítik ezt. A jelentés szerint »a fővárosban és a vidéki városokban nőtt, a községekben mérséklődött a lakásár-emelkedés éves üteme 2025 második negyedévében. Budapesten a 2025. első negyedévi 10,6 százalékos drágulás után a második negyedévben 6,3 százalékkal nőttek a lakásárak, ezzel a nominális éves lakásár-dinamika 21,1 százalékról 23,1 százalékra gyorsult a fővárosban. A vidéki városokban a megelőző negyedévi 7,7 százalékos drágulást követően 2025 második negyedévében újabb 5,9 százalékkal emelkedtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 15,4 százalékról 18,7 százalékra emelkedett. A községekben a 2025 első negyedévi 3,6 százalékot követően a második negyedévben 2,8 százalékos lakásár-emelkedés volt megfigyelhető, míg az éves növekedési ütem 12,4 százalékról 10,7 százalékra lassult.« Az adatok alapján tehát világosan látszik, hogy amíg a városokban felgyorsult a lakásokkal kapcsolatos áremelkedés, addig a községekben mérséklődött, vagyis az ország különböző térségeiben eltérő folyamatok zajlottak le az Otthon Start Program bejelentése előtti hónapokban.
Az Otthon Start Program szabályozását rögzítő rendelet 2025 július 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben és az igénylések szeptember 1-étől indultak meg a kereskedelmi bankoknál, a drágulás pedig 2025 második negyedévében lett egyértelműen mérhető. Vagyis már azelőtt, hogy a program hatása érdemben megjelent volna, számottevő árnövekedés zajlott a lakáspiacon. Az, hogy az éves áremelkedési ütem Budapesten 23,1%, a vidéki városokban 18,7% volt a második negyedév végén, azt mutatja, hogy a drágulás előre futott a támogatási rendszer által várt keresleti hullám előtt. A
piaci lendület tehát már megvolt, és a program inkább egy meglévő trenddel találkozott, semmint elindította volna azt.
Az a kijelentés tehát, hogy az Otthon Start Program »kilőtte« az árakat, időben nem állja meg a helyét: az árnövekedés már a bejelentés előtt is kimutatható volt. Az MNB adatai szerint mindez különösen a fővárosi és városi ingatlanpiacokon figyelhető meg, miközben a községekben a növekedés üteme mérséklődött – ez a különbség aláhúzza, hogy az állami beavatkozás hatása nem egységes a teljes piacon.
Az adatokból tehát az látszik, hogy az árnövekedés Budapesten és a vidéki városokban már az Otthon Start Program bejelentése előtt felgyorsult, a községekben viszont mérséklődött. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Otthon Start Programnak ne lenne hatása, vagy hogy a későbbiekben ne erősítené fel a keresletet és ezzel a drágulást. Csak azt mutatja, hogy a lakáspiaci emelkedés már akkor is jelentős volt, amikor a program még csak bejelentés vagy hatás előtt állt. A folyamat korábbi indulása tehát nem cáfolja, hanem épp megerősíti azt a logikát, amely szerint a piac sokszor előbb reagál a várakozásokra, mint ahogy a politikai döntések ténylegesen életbe lépnek.
A tények alapján ezért az a legpontosabb megállapítás, hogy a program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
És ha mindez így van, akkor a végső kérdés adja magát: vajon tényleg a 3%-os kamat volt a gyújtószikra – vagy csupán a lakáshiány parazsát fújta fel még nagyobb lángra?”
Nyitókép: Faktum
***
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Kedden ismét emelkedik az üzemanyagok beszerzési ára, nem is kicsivel.
Amíg az Otthon Start Program tarol a főpolgármester látszatintézkedéseivel házal.
A döntés az ukrajnai háború miatt született, és komoly hatással lehet a globális energiapiacra.
Mutatjuk az árakat!
Fordult a kocka.
Várom az elaborált koncertközönségektől, hogy mikor zendítenek rá a mocskos Tiszára.
Szalai Piroska rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj már létezik Európa más országaiban is, és míg a Tisza Párt két havi nyugdíjat elvenne, addig a kormány azon gondolkozik, hogy plusz két havit adjon.
