Az Egyesült Államokból indult kezdeményezés szerint november negyedik péntekjén indul a karácsonyi bevásárlási időszak, érdemes odafigyelniük a vásárlóknak.
Magyarországon 2014 óra hagyomány a Black Friday, azaz a Fekete Péntek a kereskedelemben. Az Egyesült Államokból indult kezdeményezés minden évben a hónap negyedik péntekje, amikor az üzletek óriási akciókkal, árcsökkentéssel és más kedvezményekkel várják a vásárlókat.
Az idén november 28-ára eső Black Friday ma már hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét jelenti, vagyis a kereskedelemben a legfontosabb időszak nyitánya, amikor az emberek a legtöbb pénzt költik el az üzletekben és a webshopokban.
A hatóságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek ahogy minden évben, idén is arra figyelmeztetnek, érdemes nagyon körültekintően vásárolni, mert a Black Friday sok kereskedőnek arra ad lehetőséget, hogy a sokszor színlelt akciókkal megtévessze a vásárlókat.
Az elmúlt évtizedben elterjedt Black Friday mozgalom az elmúlt években egyre jobban kinőtte magát: nem meglepő, hogy a magyar vásárlók idén már egyre több kereskedőnél találkoznak a Black November vagy a Black Weeks (fekete hetek) elnevezés alatt meghirdetett akciókkal.
Gyakorlatilag a kereskedők már november elejétől a Black Friday akciókkal csábítják a vevőket, jóval a karácsonyi bevásárlási időszakot megelőzően.
Idén is folytatódik a webáruházak súlyának töretlen növekedése, amelyekkel a hagyományos üzletek és a csomagküldő cégek is egyre nehezebben tudnak versenyezni.
A közelgő 2025-ös Black Friday-időszak előtt a szakértők ismét a tudatos vásárlás fontosságára figyelmeztetnek – idézi az MTI Brizsa Gézát, az InstaCash és a Milpay vezérigazgatóját. A vásárlók egyre inkább tervezetten közelítenek az akciókhoz, és ehhez keresnek modern pénzügyi megoldásokat. Bár a magyar piacon még mindig az utánvétes fizetés – a tranzakciók 60,4 százaléka – a leggyakoribb, de már terjednek az ezt kiegészítő új formák.
Ilyen az úgynevezett „Buy Now, Pay Later” (BNPL, azaz vásárolj most, fizess később) típusú kamatmentes részletfizetés. Ezt az új fizetési megoldást világszerte, így Magyarországon is már a tehetősebb, tudatos vásárlói réteg használja, kényelmi szolgáltatásként, a likviditás menedzselésére. Nem tévesztendő össze a szolgáltatás az áruhitellel.
A kamatmentes részletfizetési lehetőségek tehát már nem elsősorban az alacsony jövedelműeket célozzák.
A BNPL számos formája létezik a világban, van, amelyik hitelező, faktoringcég vagy technológiai szolgáltató. Ami azonos bennük, hogy a vevő nem a vásárláskor fizet a termékért, hanem később, vagyis fizetés nélkül távozik, de már a megvásárolt áruval vagy szolgáltatással. A vételár kiegyenlítése történhet egy összegben is vagy előre meghatározott részletekben. Magyarországon 2023 második felétől érhető el a szolgáltatás – részletezi a Money.hu.
Az InstaCash BNLP szolgáltató korábbi tanulmányából kiderül, a százezer forintnál alacsonyabb kosárértékű webáruházak esetében is folyamatosan nő a BNPL tranzakciók száma, sok olyan vásárló számára ugyanis kényelmes fizetési megoldás, akik nem feltétlenül szeretnék a hiteligénylési folyamatot végigjárni.
A tengerentúli trendekkel szemben Magyarországon egy tehetősebb vásárlói szegmens kényelmi szolgáltatásaként kezd elterjedni a BNPL, átlagosan 30 százalékkal magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a klasszikus áruhitelt igénylő fogyasztók.
Az életkorban is látszódik eltérés: míg a tengerentúl inkább a fiatalabb, hiteltörténettel még nem rendelkező vásárlók preferálják, vagyis a 18-25 éves korosztály, addig a magyarországi BNPL-szolgáltatást használók átlagéletkora 41 év.
A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja az akciós árak feltüntetésére vonatkozó előírás betartását, mind a hagyományos boltokban, mind az online kereskedelemben – jelezte a hatóság. Fokozott ellenőrzésekre kerül sor a kiemelt akciós időszakokban, így többek között a kuponnapokhoz, a Black Friday kedvezményekhez és a karácsonyi időszakhoz kapcsolódóan.
A 2022. május 28-án hatályba lépett szabályozás óta a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan és célzottan ellenőrzi, hogy a vállalkozások betartják-e az akciós árfeltüntetés előírásait.
Az úgynevezett „30 napos szabály” értelmében az árcsökkentést mindig a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához szükséges viszonyítani, így biztosítva, hogy a fogyasztókat ne lehessen félrevezetni mesterségesen megemelt árakkal vagy „kamuakciókkal”.
A fogyasztókat nem elegendő tehát az elmúlt 30 nap legalacsonyabb áráról tájékoztatni, az akció mértékét is ahhoz – vagyis az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árához – kell viszonyítani. Ugyancsak fontos ellenőrzési szempont, hogy az akciót megelőző korábbi egységárat is fel kell tüntetni.
Az akciók és árkedvezmények különösen nagy hatással vannak a vásárlói magatartásra, így a tisztességes tájékoztatás a kereskedelmi gyakorlat egyik legfontosabb eleme – emlékeztet a fogyasztóvédelem. Az ellenőrzések célja tehát, hogy a fogyasztók az akciók során is megalapozott döntést hozhassanak, pontosan lássák a kedvezmények mértékét és ezzel párhuzamosan a piaci verseny tisztességes keretek között működjön.
A szabályozás bevezetése óta a korábbi évekhez képest javuló tendencia érzékelhető a hagyományos kereskedelemben.
Az ellenőrzések hazai tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is indokolt a fokozott hatósági ellenőrzés a kereskedők szabálykövető magatartásának érdekében. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenérzései azt a célt szolgálják, hogy az akciók valódi kedvezményt jelentsenek és a piaci verseny tisztességes keretek között működjön.
Idén a hatóság kiemelten figyeli az online kereskedőket, mivel a hagyományos üzletekhez képest jóval több a szabálytalanság és az online webshopok száma is folyamatosan, robbanásszerűen nő.
Nyitókép: ROBIN UTRECHT / ANP MAG / ANP / AFP
***
A tiszafüredi házban elfogott 40 éves férfi ellen természetkárosítás, valamint veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése bűncselekmények miatt indult eljárás.
Nem mindegy, hogy milyen minőséghez ragaszkodunk.
Senkit sem kímélne az Európai Parlament.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Ha eladod a lakásodat, az árnak akár közel 40 százalékát is elvenné az állam. Ezt tartalmazza legalábbis az Index által megszerzett állítólagos Tisza-csomag. Ez olyan, mintha a 75 négyzetméteres otthonodból 30-at egyszerűen einstandolnának. Ez már nem adópolitika, hanem a kommunista rendszer visszatérése.
A hatóságok már most tévesen „zaklatnak” embereket pusztán palesztin szolidaritás miatt – a káosz az egész országban érezhető.
Brüsszel szerint a pénzszivattyú „stratégiai befektetés”, az európai büdzsé állna mögötte teljes kockázati háttérrel.
Nem adja oda a Bizottságnak az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont.
