A mezőgazdaságban számtalan fejlesztést mutattak már be. Egy gyomirtó robotra akadtunk, amely óránkét akár 200 ezer oda nem illő növényt képes likvidálni lézerrel. Ez a csúcstechnológiás gép megoldás lehet a gazdálkodók állandó kihívásaira, a munkaerőhiányra és a gyomirtó vegyszerek környezeti hatására.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az egyik amerikai portál a Carbon Robotics gépét mutatta be, amely a mezőgazdaság egyik legmunkaigényesebb feladatát oldja meg a mesterséges intelligencia és a precíziós lézertechnológia kombinálásával. A gyomok, azaz a termesztett kultúrnövények között kikelő, oda nem illő növények állandó kihívást jelentenek a gazdálkodók számára. Ugyanis nemcsak versenyeznek a létfontosságú napfényért, a tápanyagokért és a vízért, hanem menedéket nyújthatnak a kártevőknek is. Emellett jelentősen csökkenthetik a terméshozamot és a minőséget, így e gyomok kiirtására általában szükség volt a sikeres termesztéshez.
Bizonyos esetekben elegendő volt egy megfelelő módon elvégzett boronálás, sarabolás, ám ha mégsem, akkor jött a kézi kapa. Majd mindezt kiváltotta a vegyszeres kezelés, ami kezdetben megváltásnak tűnt, csak később mutatták ki ennek káros hatását a környezetre és az emberi egészségre. Idővel egyes szerekre kialakult a rezisztencia a gyomnövényeknél, ami erősebb szerek bevetését hozta magával. Javarészt erről szól a géntechnológiai megoldás is, ahol olyan növényt állítanak elő, amely ellenáll a totális gyomirtóknak is. Ilyenek a glifozátok, amelyeket azonban egyre többen tartanak egyes betegségek okaként.
A Carbon Robotics vállalat az Autonomous Weeder elnevezésű gépében ötvözte a mesterséges intelligenciát és a fejlett lézertechnológiát, amely tizenkét nagy felbontású kamera segítségével pásztázza a sorokat, így valós időben felismeri a gyomokat. A fedélzeti mesterségesintelligencia-rendszere megkülönbözteti a gyomokat a haszonnövényektől, és amint egy gyomot azonosít, a szén-dioxid-lézerek azonnal megcélozzák és elpusztítják azt, úgy, hogy közben a kultúrnövény nem sérül, és a környező talajt nem mozdítja meg.
Az Autonomous Weeder sikerére építve a vállalat egy még erősebb gépet fejlesztett, a LaserWeedert. Elődjével ellentétben ez már traktorhoz is csatlakoztatható, és az eredeti modellhez képest háromszor annyi lézerrel szerelték fel, így óránként akár 200 ezer gaz felismerését és irtását is lehetővé teszi. Ez annyit jelent, hogy
egy óra alatt kéthektárnyi mezőgazdasági területet is meg tud tisztítani, ami kézi munkaerővel napokba telne.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: X/Carbon Robotics
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A mesterséges intelligencia megjelenése a hadviselésben radikálisan formálja át a modern háborúk arculatát. Az autonóm fegyverek fejlesztése komoly etikai kérdéseket vet fel, miközben a nagyhatalmak versenyfutása már elkezdődött.
Európa komoly lemaradással küzd a félvezetők gyártása terén, pedig a mesterséges intelligencia 2030-ra akár 600 milliárd dollárral járulhat hozzá a kontinens gazdaságához. Az USA és Kína technológiai dominanciája arra ösztönzi az európai ágazatot, hogy többet fektessenek be az MI-értéklánc egyes területeibe.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozott, egy hosszú interjú során pedig a hazai mezőgazdaságról, az állattenyésztésről és az EU-ról is elmondta a véleményét.
„Hú, de demagógia ez, te jó világ!” – reagált Magyar Péter kijelentéseire az agrárminiszter.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Január 1-jétől a diákhitel mintájára elstartolt a szabad felhasználású, kamatmentes munkáshitel-program.
A publicista úgy véli, amióta a Fidesz kormányon van, Fábry egyszer sem állt ki mellettük egyetlen ügyben sem.
