Az uniós vezetők már azt tervezgették, mire költik a 140 milliárd eurónyi orosz vagyont, amikor jött a hidegzuhany. A belga miniszterelnök váratlanul behúzta a kéziféket, és kerek perec kijelentette: nem teszik tönkre a saját országukat Kijev kedvéért.
Bart de Wever Belgium flamand miniszterelnöke váratlan akadályt jelent az Európai Bizottság törekvéseinek, amely kölcsönre használja fel az orosz befagyasztott vagyont. Egészen októberig az uniós vezetők azt gondolták, hogy a gazdasági szereplők által aggodalommal figyelt lépést ellenállás nélkül megtehetik.
A Politico felidézi, hogy amikor az EU vezetői október 23-án megérkeztek Brüsszelbe, meg voltak róla győződve, hogy sima az útja egy hatalmas, mintegy 140 milliárd eurós kölcsönnek, amelyet belga bankokban befagyasztott orosz vagyon biztosít. Az uniós becslések szerint ez a pénz elég lenne arra, hogy Ukrajna legalább két évig még folytathassa a háborút Oroszország ellen.
A különböző miniszterelnökök és elnökök annyira meg voltak győződve a kölcsön tervéről, hogy már vitáztak is egymás között arról, hogyan kellene elkölteni a pénzt.
Franciaország azt akarta, hogy Ukrajna európai gyártmányú fegyvereket vásároljon. Finnország és mások azzal érveltek, hogy Zelenszkijnek szabadon kell megvásárolnia a szükséges felszerelést, bárhol is találja meg.
Ekkor azonban Bart De Wever belga miniszterelnök közölte: túl nagy a kockázata annak, hogy az oroszok megtorlást alkalmaznak szuverén vagyonuk kisajátítása miatt. Abban az esetben, ha Moszkva megnyerné a Belgium vagy az Euroclear, az eszközöket tároló brüsszeli letéti intézmény ellen indított jogi eljárást, akkor nekik kellene egyedül visszafizetniük a teljes összeget. „Ez teljesen őrültség” – mondta.
A Politico azzal vádolja a belgákat, hogy «blokádjukkal megakadályozták« Ukrajna európai szövetségének létrejöttét.
Ha a vezetők az októberi csúcstalálkozón megállapodtak volna a hitelterv gyors előrehaladásában, az erőteljes jelzést küldött volna Vlagyimir Putyinnak Ukrajna hosszú távú erejéről és Európa határozott elkötelezettségéről önmaga védelme iránt.”
A cikk azt állítja, hogy ez gyengítette meg Zelenszkij helyzetét, és még Donald Trump is békét akar kötni.
Hiába tesz Ursula von der Leyen határozott nyilatkozatokat a pénzzel kapcsolatban a belga miniszterelnök legalább ennyire határozott: „Még nem vagyok meggyőzve, hadd fogalmazzak így” – mondta De Wever televíziós nyilatkozatában, amikor a Bizottság szerdán közzétette jogszabálytervezetét.
„Nem fogjuk több száz milliárd eurós kockázatot belga vállakra rakni. Se ma, se holnap, soha.”
A Politico azon szörnyülködik, hogy a belga ellenállásnak az lehet a következménye, hogy Trump eléri, hogy békemegállapodás szülessen.
Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Vége a dalnak: decemberben örökre leáll a szalag Drezdában, az ikonikus ID.3 gyártása megszűnik. A döntés nem elszigetelt eset, hanem egy sokkoló leépítési hullám első lépése: 2030-ig 35 ezer ember kerülhet utcára, miközben sorra dőlhetnek be a német autóipar bástyái.
Radoslaw Sikorski Magyarország békepárti döntését sem hagyta szó nélkül.
A lengyelországi és romániai orosz drónincidensek bebizonyították, hogy a háború árnyéka közvetlenül a NATO határait fenyegeti. Miközben a szövetség válaszút elé került, Orbán Viktor a békét, Zelenszkij pedig a drónok elleni harc új stratégiáját sürgeti.
A kormány figyelmeztette Ukrajnát, nagy bajba kerül, ha nem hagy fel a támadásokkal – összefoglaló a szerdai nap legfontosabb híreiről.
A legbátrabb ukránok vére, lassan négyévnyi pusztítás és kulcsfontosságú területek átadása lesz a késlekedő békekötés ára. Kohán Mátyás írása.
A magát nagyhatalomnak képzelő EU hozzá nem értése immár vígjátékba illene, ha néhány gazember nem akarná ezt mindenáron tragédiává változtatni. Ungváry Zsolt írása.
A magyar válogatott csapatkapitánya a románok elleni meccs legeredményesebbjeként zárt.
Jövőre a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig százalékkal emeli a kormány.
Megnéztük, mire alapozza állítását a portál, és mennyiben állja meg a helyét az ok-okozati következtetés.
