Úgy tűnik, hiába próbálta meg az USA monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), a kínai innováció megtalálta a megoldást. Fiatal kínai kutatók olyan MI-modellel léptek a piacra, amellyel pár hétre csökkentették többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől.
A szerző a Makronóm újságírója.
A DeepSeek kínai startup a múlt héten indította el az ingyenes mesterségesintelligencia-asszisztensét, amely a cég szerint a jelenleg elérhető szolgáltatások költségeinek töredékéért működik. A DeepSeek elindítása és növekvő népszerűsége arra ösztönözte a befektetőket, hogy világszerte – Tokiótól Amszterdamon át egészen a Szilícium-völgyig – szabadulnának a technológiai részvényektől. A technológia-központú Dél-Korea és Tajvan piacai a holdújév miatt a következő napokban, Kínáé pedig február 4-ig zárva tart.
Leglátványosabban az Nvidia részvényei estek, hétfőn 17 százalékot vesztettek, ami 593 milliárd dollárt törölt le a chipgyártó piaci értékéből. Ekkora egynapi rekordveszteséget még sosem láttunk egyetlen vállalatnál sem. És nem csak az amerikai technológiai cégek szenvedtek a jelenségtől, természetesen mindez lejjebb húzta az amerikai részvényeket is.
Eddig az Nvidia volt az elmúlt évek mesterségesintelligencia-boomjának kirakatbábuja, nem csoda, hiszen ő ígérte az MI számára a fejlett technológiát, a felgyorsult chipeket (Blackwell). A mondás azt tartja, hogy az aranyláz idején az egyetlen, aki biztos vagyont keresett, az a lapátok eladója volt, mivel a legtöbb bányász nem talált aranyat.
Amit a mesterséges intelligencia terén látunk, az aranyláznak tűnik: a monopolhelyzetben lévő infotechóriások és az induló vállalkozások szinte rohannak, hogy kiaknázzák a generatív MI aranyos ígéreteit.
Voltak, akik azt is jósolták, hogy a chipek iránti kielégíthetetlen kereslet miatt az Nvidia lesz minden idők legjövedelmezőbb cége, és akár megduplázódhat a piaci kapitalizációja, amivel túlszárnyalhatja az Apple-t.
Emellett csökkentek a japán techrészvények árfolyamai is. Kedden a chiptesztelő berendezéseket gyártó Advantest, az Nvidia beszállítója 10 százalékot veszített, a hétfői közel 9-os zuhanás után. A chipkészítő eszközöket gyártó Tokyo Electron és a technológiai startupokba befektető SoftBank Group is 5 százalékot csúszott. Az Egyesült Államokban a Broadcom 17,4 százalékos csökkenéssel zárt, a ChatGPT-t támogató Microsoft 2,1 százalékot esett, és a Google anyavállalat, az Alphabet 4,2 százalékos csökkenéssel zárt. A Philadelphia félvezető index 9,2 százalékot zuhant, ami a legnagyobb százalékos csökkenés 2020 márciusa óta.
A jelenséget nevezhetjük akár 16 ezermilliárd dolláros kérdésnek, hiszen január 24-én az Nvidia (NVDA) és a többi nagy mesterségesintelligencia-infrastruktúrát gyártó vállalat együttes piaci kapitalizációja még közel 16 ezermilliárd dollár volt. Mindenki arra számított, hogy a MI fellendülését elősegítő hardverek iránti kereslet növekedésének nem lesz határa.
A mesterséges intelligencia körüli felhajtás óriási tőkeáramlást indított el a részvényekbe, ami felduzzasztotta az értékeléseket és rekordmagasságokba emelte a tőzsdéket. A „Csodálatos Hét” (Magnificent Seven) vállalat piaci értéke mintegy 10 ezermilliárd dollárral nőtt azóta, hogy a ChatGPT 2022 novemberében elindította a mesterségesintelligencia-boomot.
A kínai start-up csak feltette azt a kérdést, hogy:
Mi van akkor, ha erre a hardverre nincs is szükség? Ha a legnagyobb anyagi és technológiai háttér nélkül is rendelkezhetünk MI-vel?
Ez az az ominózus 16 ezer milliárd dolláros kérdés.
Persze erre lehet úgy reagálni, ahogy Sam Altman, az Open AI főnöke tette, aki nem sokkal azután, hogy a DeepSeek kiadta a v3-at, bosszankodva tweetelt: „könnyű lemásolni valamit, amiről tudod, hogy működik. Rendkívül nehéz újat csinálni, kockázatos és nehéz, ha nem tudod, hogy sikerül-e.” Tény, hogy mindez komolyabb versenyre fog ösztökélni mindenkit.
A DeepSeek jelenséget kétfajta módon magyarázhatjuk.
Ha a második válasz az igaz, akkor a mostani esések csak korrekciót jelentenek az állandóan növekedő technológiai piacon.
Viszont ha az első, akkor az a technológiai bikapiacnak a végét jelenti. A befektetők elkezdik radikálisan átárazni az Nvidiát és más MI-vállalatokat, miután drámai módon csökkentik a beruházási elvárásaikat. Érdemes lesz fontolóra venni az Nvidia elleni fogadást.
A DeepSeek bebizonyította, hogy lehetetlen kereskedelmi akadályokkal elzárni a technológiát a versenytársaktól. Joe Biden nemzetbiztonsági okokból lassítani akarta a kínai fejlődést az MI és a kapcsolódó katonai technológiák terén, ezért keményen dolgoztak a fejlett chipek Kínába irányuló exportjának korlátozásán, így a DeepSeeknek eltérő és olcsóbb módszereket kellett keresnie modellje betanításához.
Ezek az intézkedések lehet, hogy néhány évvel késleltették a kínai fejlődést a mesterséges intelligencia terén, de a DeepSeekkel ez a fal, úgy tűnik, ledőlt.
Bebizonyították, hogy egy nagyon jó minőségű mesterségesintelligencia-rendszert viszonylag kis pénzből is ki lehet képezni.
A hatékony és költségkímélő nyílt forráskódú mesterségesintelligencia-modell jó hír a gazdaság, de nem feltétlenül a tőzsde számára, hiszen tönkrevágja azokat a vállalatokat, amelyek a maximális profit érdekében a zárt forráskódra támaszkodtak. Sőt, rossz hír az amerikai gazdaság számára is, hiszen a további növekedéshez jelentősen támaszkodtak volna az MI-ban elért előnyükre.
Ez a technikai bravúr Amerika számára egyben biztonsági problémát is jelent, hiszen ezzel az MI-rendszerek reálisan elérhetővé váltak olyan országok számára is, mint Oroszország, Irán, Pakisztán vagy mások.
Tyler Cowen, a Bloomberg egyik rovatvezetője a technológiai korlátozások kapcsán parafrazálta Ludwig Mises osztrák közgazdász mondatait:
A kormányzati beavatkozásoknak fontos, nem kívánt másodlagos következményei vannak. Annak megállapításához, hogy egy politika működni fog-e, nemcsak az azonnali hatását kell figyelembe venni, hanem másod- és harmadrendű hatásait is.
A chipkorlátozás másodlagos hatása az, hogy bizonyos kínai forrásokat arra ösztönözhet, hogy jó minőségű chipeket szerezzenek be más országokban lévő harmadik feleken keresztül, vagy időt béreljenek nem kínai mesterségesintelligencia-rendszereken, amelyek jobb minőségű chipeket használnak. Ebben az esetben a kínai cégeknek egyáltalán nem kell megvenniük a chipeket.
Tyler Cowen szerint egyre szkeptikusabbak lehetünk azzal kapcsolatban, hogy ha az Egyesült Államok további ellenőrzésekkel válaszol az ágazatra, azzal valóban képes lesz-e mikromenedzselni egy globális piacot. A korlátozások kudarca azt bizonyítja, hogy
bármely politika elsőrendű hatásai ritkán jelentik egyben a történet végét.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Olcsóbb, gyorsabb, több – a pekingi iparpolitika újra működik. Miközben az amerikai szereplők még a jövőt áraztatják a befektetőkkel, a humanoid robotok piacán már most elsöprő a kínai fölény.
A Microsoft a Copilot megmentése érdekében kényszerből beengedte az Anthropic mesterséges intelligenciáját a szigorúan zárt vállalati ökoszisztémájába. Az európai techátállást is felgyorsító megállapodás azonban hosszú távon trójai falóként döntheti meg a redmondi óriáscég évtizedes szoftveres egyeduralmát.
Az amerikai hadsereg mesterségesintelligencia-alapú fegyvereket is bevet a Közel-Keleten.
A családja és az örökösei támogatják az ötletet.
Mind-mind együtt ágyaztunk meg annak, ami most a szemünk előtt zajlik. Veczán Zoltán írása.
Az újdelhi AI Impact Summit üzenete szerint a mesterséges intelligencia gyorsan átrendezheti a foglalkoztatási modelleket, főleg ott, ahol a demográfia miatt tömeges a belépés a munkaerőpiacra.
A tüzet a keszthelyi hivatásos és az alsópáhoki önkéntes tűzoltók oltottak el.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
