A kínai bankok zöme elutasítja az Oroszországból érkező közvetlen tranzakciókat

A Reuters beszámolója szerint a kínai kereskedelmi partnereknek történő fizetések során egyes orosz vállalatok növekvő késedelmekkel és költségekkel néznek szembe. Bizonytalanság van több tízmilliárd jüan értékű tranzakció körül, és a kínai állami bankok tömegesen zárják le az Oroszországgal folytatott ügyleteiket. Már pár hónapja jelezték a tranzakciók késedelmeit, miután a kínai bankok szigorítottak a Nyugat másodlagos szankciói miatt. A probléma augusztusban felerősödött.   

Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, tavaly az orosz külkereskedelem egyharmadát bonyolította. Egyrészt létfontosságú ipari berendezéseket és fogyasztási cikkeket szállít nekik, amivel segít a nyugati szankciók átvészelésében, másrészt jövedelmező piacot biztosít számos orosz export számára, az olajtól és a gáztól a mezőgazdasági termékekig. Reuters idéz néhány orosz vállalkozót, aki arról számol be, hogy   

Korábban ezek az importőrök használták az Egyesült Arab Emírségek vállalatait is arra, hogy az elektronikai eszközök árát Kínába utalják, miközben a termékeket azonnal Oroszországba küldték. Augusztus folyamán azonban az Emírségek bankjai is blokkolni kezdték a kínai berendezésekért folyó orosz kifizetéseket. Az egyik működő megoldás az volt, hogy az importőrök aranyat vásároltak, Hongkongba szállították, ott eladták, majd a kapott készpénzt elhelyezték egy helyi bankszámlán.  

Egyes orosz vállalkozások pedig közvetítői láncokat vettek igénybe a megfelelőségi ellenőrzések megkerüléséhez. Ennek eredményeként a tranzakciók lebonyolításának a költségei a tranzakciós fizetések 6 százalékára emelkedtek a korábbi nullához közeliről.   

Egyelőre nem aggódik az orosz vezetés  

A Kínával folytatott tranzakciók nem okoznak komoly aggodalmat a legfelsőbb orosz vezetés számára, mivel a kiemelt területeken továbbra is zökkenőmentesen zajlanak a kifizetések, és mindkét fél részéről megvan a politikai akarat ennek folytatására – nyilatkozta egy banki forrás a Reutersnek. A kétoldalú megállapodások a nagyvállalatokkal, például az orosz nyersanyagok vagy a létfontosságú technológiák exportja területén továbbra is jól működnek, míg a fogyasztási cikkekkel kereskedő kisebb cégek problémákkal küzdenek.  

Az orosz jegybank előrejelzése szerint a fizetési és logisztikai szankciók erősödése miatt az ország teljes behozatala a világ minden tájáról idén akár 3 százalékkal is csökkenhet.  

Viszont a nemzeti bank középtávra már a helyzet javulását jósolta. Vlagyimir Putyin májusi kínai látogatását követően néhány helyi, globális üzletág nélküli kínai bank beszállt a kétoldalú fizetések lebonyolításába, így ezek kikerülnének a nyugati szankciókat kikényszerítők látóköréből.  

A banki források azonban rámutattak, hogy ezeknek a hitelintézeteknek az informatikai rendszerei gyakran elavultak, és nincs meg a szükséges szakképzettségük. Arra is volt példa, hogy futárok szállították az átutalási papírokat az orosz–kínai határon keresztül, hogy azokat fizikailag lebélyegezzék és aláírják a kínai bankárok. Az oroszok a helyzetet azért is problémásnak látják, mert amíg nem oldják meg, addig nem számíthatnak a kínai befektetések dinamikus beáramlására. De problémát okozhat az iparban is, hiszen az ázsiai ország vezető beszállítója lett több ipari berendezésnek.  

Az orosz importőrök viszont nyugtalankodnak  

Az orosz Vzgljad portál arról számolt be, hogy az importőrök fizetési problémái már 2023 decemberében elkezdődtek, amikor bevezették a másodlagos amerikai szankciókat, ráadásul júniusban kiterjesztették a korlátozásokat. Az Egyesült Államok új elemekkel egészítette ki a másodlagos büntetőintézkedések bevezetését, beleértve az orosz hadiipari bázis meghatározását.  

Július óta az importőrök szerint a helyzet tovább romlott. A fizetések még a kis regionális bankokon keresztül sem mennek át Kínába, pedig az orosz vállalkozások májusban éppen rajtuk keresztül kezdték meg az ázsiai nagyhatalommal való elszámolásokat. Egyes importőrök állítása szerint a kínai bankok több mint 98 százaléka, beleértve a regionálisakat is, elutasítja az Oroszországból érkező közvetlen tranzakciókat. Közvetítők már részt vesznek ezen ügyletekben, csakhogy ezzel a szállítási sémák bonyolultabbá váltak, a kínaiak pedig emelik az eladási árakat. De hasonló gondokkal küzdenek a török áruk esetében is.   

Egyes orosz szakértők némileg túlzónak tartják a kínai bankok fizetési blokkolásairól szóló egyre szaporodó híreket. Úgy vélik, előfordulhatnak késések vagy visszaküldések, de ezek gyakran konkrét működési okoknak köszönhetők. Az igaz, hogy a kínai bankok szigorítottak a megfelelési eljárásaikon, de egyik sem jelentette be hivatalosan, hogy nem hajlandó orosz partnerekkel együttműködni. A hitelintézeteknek általában kérdéseik merülhetnek fel a kettős felhasználású termékek közé sorolható áruk szállításának kifizetésével kapcsolatban. Az orosz importőröknek azt ajánlják, hogy a határon átnyúló tranzakciókhoz a legteljesebb dokumentumcsomagot nyújtsák be, az egyes bankok követelményeinek maradéktalanul megfelelve.   

Ajánlják azt is, hogy egy termék leírásánál kerüljék a katonai kifejezéseket, például ne tüntessék fel a „khakit” a termék színeként még akkor sem, ha gyerekjátékról van szó.  

Egyes bankok olyan konstrukciókat kínálnak, amelyek kriptovalutát használnak bankközi fizetésekhez. A digitális valutában történő fizetés a vállalatok számára szeptember 1-jétől már elérhető.  

A szankciók megkerülésére ezenkívül alkalmaznak a volt szovjet köztársaságokból származó fedőcégeket, de ez néha oda vezet, hogy a deviza, így a jüan nem jut el Oroszországba, mivel sok közvetítő államnak saját korlátozása van a valuta határokon átnyúló mozgására.  

Oroszország ezt a problémát a BRICS-államok egységes fizetési rendszerének létrehozásával, valamint az állami digitális pénznemekben történő fizetéssel szeretné megoldani.  

Kapcsolódó:  

Címlapfotó: Pixabay

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.