Szilárd jégen – az Északi-sarkvidék újrafagyasztásának terve

2025. július 05. 09:23

A tengeri jég olvadásával az inuit (eszkimó) kulturális hagyományok is eltűnhetnek. A The Narwhal portál annak járt utána, hogy vajon megmentheti-e őket egy geomérnöki kísérlet.

2025. július 05. 09:23
null
Matus Tibor

A szerző a Makronóm elemzője.

Az éghajlatváltozás átalakítja a tengeri jeget, ezzel az inuitok életét is. A The Narwahl portál a Cambridge-öbölben egy körülbelül 1800 lakosú falucskában járt, ahol a Real Ice, egy brit vállalat merész tervvel kísérletezik az Északi-sarkvidék újrafagyasztására. 

A nunavuti Cambridge-öböl sarkvidéki közössége májusban egy fesztivál során motorosszán-versenyt rendezett. Ilyenkor a nap csak éjfélkor nyugszik le, és bár ebben az évszakban soha nem sötétedik el teljesen, az este mégis –13 fokos. Persze az inuitok számára a jég nem csak a motorosszán-versenyt jelenti, ezen horgásznak, vadásznak, szállítják az árut, jutnak el a városba.  

Csakhogy az Északi-sarkvidék is gyorsan felmelegszik, és az ott élők testközelből tapasztalhatják a csökkenő jég hatásait. Távolabb, hét kilométerrel a parttól a brit Real Ice cég kutatói próbálkoznak a tengeri jég megvastagításával, hogy az tovább kitartson a nyár folyamán. Kísérleti módszerükben lyukakat fúrnak a tenger jegén, és a tengervizet a felszínre pumpálják a tél leghidegebb hónapjaiban. Mivel a fagyos levegőben a víz gyorsan megfagy, vastagítja az alatta lévő jeget. Az elmúlt télen a csapat decemberben, januárban és februárban szivattyúzott vizet a felszínre.  

A Real Ice a Cambridge-i Egyetem és az Egyesült Királyság kormányának támogatásával geomérnöki kísérleteket folytat, amik éghajlat-módosító beavatkozásoknak számítanak, éppen ezért a megítélésük igencsak ellentmondásos. Idesorolnak olyan eljárásokat, mint a fényvisszaverő részecskék permetezése a sztratoszférába a napsugárzás tompítása érdekében, óriási víz alatti függönyök építése a jégtakarók olvadásának megakadályozására, valamint az óceán „trágyázása”, hogy ezzel javítsák a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-elnyelő képességét. 

Nemes ambícióik ellenére a geomérnöki kísérletek gyakran találkoznak a közvélemény ellenállásával, és megosztók az akadémikusok körében is.  

Bár egyre több tudós szerint a geomérnökség az éghajlat-politika fontos része, mások szerint az ilyen beavatkozások nem praktikusak, drágák, kockázatosak és elvonják a figyelmet a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítésekről. Az éghajlat-módosító technológiák etikai kérdéseket is felvetnek, ugyanis az Északi-sarkvidéken az éghajlat javítására tett kísérletek – amelyeket gyakran nem az ott élők javasolnak – aránytalan kockázatnak teszik ki az ottani közösségeket, miközben megpróbálnak megoldani egy olyan problémát, amelyet nagyrészt nem ők okoztak. 

De a Cambridge-öbölben az emberek nagyrészt támogatják a Real Ice projektet. 

A cikk folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.

Címlapfotó: Pexels

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.

Összesen 61 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
falcatus-2
2025. július 06. 17:00
"A teljes cikkben meg van nevezve a Cambridge -öböl..." A teljes cikkben ez áll: 1./Szilárd jégen – az Északi-sarkvidék újrafagyasztásának terve... 2./Az éghajlatváltozás átalakítja a tengeri jeget.....egy brit vállalat merész tervvel kísérletezik az Északi-sarkvidék újrafagyasztására. 3./Csakhogy az Északi-sarkvidék is gyorsan felmelegszik,...stb. Mindegy, hol szivattyúz sós tengevizet, minusz 2 fokon már olvadni kezd. Ha délebben szivattyúz, akkor még rosszabb. Amúgy én a legelején is így indítottam: falcatus 2025. július 05. 12:26 "Csakhogy az Északi-sarkvidék is gyorsan felmelegszik..." legfeljebb, ha a pride oda is beköltözik. Még nem láttam olyan adatsort, ami akár csak egy icipicit is alá tudná támasztani ezt a szélhámosságot. Az ötlet továbbra is butaság. Egyre jó, közpénzt lenyúlni áltudományos marhaságokra. Amiből az elmúlt 2 évtizedben már itthon is annyi van lassan, mint homok a tengerparton. Szabadjon érdeklődnöm a prezentáció elég érthető volt-e?
Karvaly
2025. július 06. 15:54
Falcatus: A teljes cikkben meg van nevezve a Cambridge-öböl, és a helyi lakosok. Az Északi sarkon se ismert földrajzi nevek nincsenek, se állandó lakosok. Ez az öböl sokkal délebben van, Kanadában, nagyjából Alaszka legészakibb pontjával egy magasságban, sok szárazfölddel körülvéve. Ott simán lehetséges, hogy a helyi viszonyok az átlagosnál nagyobb felmelegedéssel járnak (ahogy a Kárpát-medence is egy ilyen hely) Alaszkáról már eleve hallottam, hogy sok téli átjáró (befagyott tavak és folyók) az utóbbi évtizedben sokszor nem elég vastag ahhoz, hogy a korábbi terhelést elbírja, erről lehet szó a cikkben említett helyen is. (ők is azt mondták, hogy télen nincs elég hideg ahhoz, hogy kellő vastagságú jégréteg alakulhasson ki - minél hidegebb van, annál vastagabb lesz, és után hiába melegszik fel mondjuk -10 fokra -35-ről, már nem lesz vékonyabb - tartja egészen az olvadáspont közeléig)
falcatus-2
2025. július 06. 15:00
3.rész Ha van olvadás a sark-körön túl, kizárt, hogy valamiféle felszíni hőmérséklet emelkedés tehetné, mert ilyen egyszerűen nem mutatható ki. Nincs. Miért mondtam el mindezt? A tengervíz átlagos sótartalom(2,5-3,5 ezrelék ) mellett minusz 2-2,5 C fokon kezd megfagyni. Tehát amennyiben bármilyen tengervizet a jégfelület fölé szívattyúznak, a fentiek alapján jól látható, hogy már május végétól szeptember végéig lenne folyékony halmazállapotban a jég felszínén, hiába fagyasztották meg a téli hónapokban akár -10 fok alatt. A magasabb sótartalom csökkenteni fogja az olvadáspontot. De, mivel 65 éve nem mutatható ki légköri felmelegedés a 80. szélességi körön felül , amúgyis értelmetlen szivattyúzni. u.i.: az é- sarki jégviszonyokat , oszcillációját a a nagy eurázsiai folyók megnövekedett édesvíz hozama befolyásolta, továbbá a megváltozott légköri nyomás , szélirány , szélerősség.
falcatus-2
2025. július 06. 14:57
2.rész Most kattintsunk rá a baloldali táblázat oszlopsoraiban a 2024-es számra. Ez a tavalyi év tényadatait rögzíti. Itt a tavalyi év mért hőmérsékleti adatainak grafikonját láthatjuk. Ebből kiolvasható, hogy a két és fél nyári hónapban a hőmérséklet tökéletesen rásimul az 1958-2002 átlagára, (kék vonal) és + 2 C fokon kulminálódik. Tehát a tavalyi nyári olvadás időszakára. Ugyanolyan hőmérsékleti körülmények között zajlottak le, mint az elmúlt 67 év bármelyikében. Ezt onnan tudja Ön is megállapítani, hogy türelmesen végig kattintgatja a bal oldalon, sorban az összes évszámot. 1958-tól tegnapig. Azonnal szembe fog tűnni még egy laikus szemnek is, hogy hiába ingadozik/melegszik -10 fok alatt a hőmérséklet, de a releváns nyári olvadási időszakban, minden kétséget kizáróan , 67 éve olyan stabil, mint a vasbeton. Mintha indigóval készült volna. Max plusz 2 C fok. a sark-körön túl glob. felmelegedésről beszélni értelmetlen.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!