Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Szilárd jégen – az Északi-sarkvidék újrafagyasztásának terve
2025. július 05. 09:23
A tengeri jég olvadásával az inuit (eszkimó) kulturális hagyományok is eltűnhetnek. A The Narwhal portál annak járt utána, hogy vajon megmentheti-e őket egy geomérnöki kísérlet.
2025. július 05. 09:23
A szerző a Makronóm elemzője.
Az éghajlatváltozás átalakítja a tengeri jeget, ezzel az inuitok életét is. A The Narwahl portál a Cambridge-öbölben egy körülbelül 1800 lakosú falucskában járt, ahol a Real Ice, egy brit vállalat merész tervvel kísérletezik az Északi-sarkvidék újrafagyasztására.
A nunavuti Cambridge-öböl sarkvidéki közössége májusban egy fesztivál során motorosszán-versenyt rendezett. Ilyenkor a nap csak éjfélkor nyugszik le, és bár ebben az évszakban soha nem sötétedik el teljesen, az este mégis –13 fokos. Persze az inuitok számára a jég nem csak a motorosszán-versenyt jelenti, ezen horgásznak, vadásznak, szállítják az árut, jutnak el a városba.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhez
Csakhogy az Északi-sarkvidék is gyorsan felmelegszik, és az ott élők testközelből tapasztalhatják a csökkenő jég hatásait. Távolabb, hét kilométerrel a parttól a brit Real Ice cég kutatói próbálkoznak a tengeri jég megvastagításával, hogy az tovább kitartson a nyár folyamán. Kísérleti módszerükben lyukakat fúrnak a tenger jegén, és a tengervizet a felszínre pumpálják a tél leghidegebb hónapjaiban. Mivel a fagyos levegőben a víz gyorsan megfagy, vastagítja az alatta lévő jeget. Az elmúlt télen a csapat decemberben, januárban és februárban szivattyúzott vizet a felszínre.
A Real Ice a Cambridge-i Egyetem és az Egyesült Királyság kormányának támogatásával geomérnöki kísérleteket folytat, amik éghajlat-módosító beavatkozásoknak számítanak, éppen ezért a megítélésük igencsak ellentmondásos. Idesorolnak olyan eljárásokat, mint a fényvisszaverő részecskék permetezése a sztratoszférába a napsugárzás tompítása érdekében, óriási víz alatti függönyök építése a jégtakarók olvadásának megakadályozására, valamint az óceán „trágyázása”, hogy ezzel javítsák a bolygó felmelegedését okozó szén-dioxid-elnyelő képességét.
Nemes ambícióik ellenére a geomérnöki kísérletek gyakran találkoznak a közvélemény ellenállásával, és megosztók az akadémikusok körében is.
Bár egyre több tudós szerint a geomérnökség az éghajlat-politika fontos része, mások szerint az ilyen beavatkozások nem praktikusak, drágák, kockázatosak és elvonják a figyelmet a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítésekről. Az éghajlat-módosító technológiák etikai kérdéseket is felvetnek, ugyanis az Északi-sarkvidéken az éghajlat javítására tett kísérletek – amelyeket gyakran nem az ott élők javasolnak – aránytalan kockázatnak teszik ki az ottani közösségeket, miközben megpróbálnak megoldani egy olyan problémát, amelyet nagyrészt nem ők okoztak.
De a Cambridge-öbölben az emberek nagyrészt támogatják a Real Ice projektet.
A cikk folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.
Címlapfotó: Pexels
Különleges kiképzés: extrém körülmények között gyakorlatozott az amerikai hadsereg
Arra voltak kíváncsiak, hogy a jövő háborúinak egyik lehetséges színhelyén is megállják-e a helyüket a melegebb éghajlatról érkező katonák.
A NATO rákapcsol az Északi-sarkkörön: Moszkva miatt új küldetés indul a jég birodalmában
Az orosz bombázók, vadászgépek és atom-tengeralattjárók egyre gyakoribb felvonultatása után a NATO új misszióval erősíti jelenlétét az Arktiszon.
A NATO-főtitkár most már Trumppal együtt küldene katonákat Grönlandra, erre a dánok akadtak ki
Külföld
Mark Rutte tervei szerint már idén év elején megerősítenék az óriási sziget védelmét, de legalább már nem az amerikaiak ellen.
CNN: Trump Grönland-politikája leleplezte az USA kínos versenyhátrányát
Külföld
A csatorna szerint az oroszok ma kárörömmel nézhetik, ahogy a Nyugat kapkodva próbálja utolérni őket az Északi-sarkvidéken.
A hideg együttműködés melege: Washington jégtörő üzlete
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
Döbbenetes teljesítmény: egy újpesti gimnazista tűzte ki a magyar zászlót a világ legészakibb pontján
Ő is azok között a nemzetközi diákok között van, akik a Roszatom szervezésében indultak az Északi-sarkra.
Összesen 57 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rugbista
2025. augusztus 21. 07:50
Marhaság. Az ember csak hosszú, keserves és elkötelezett tevékenységgel, nem tudatosan tud belenyúlni a Föld körülményeibe. Magyarul jól eltolni, ami működött.
Egyébként meg inuit hagyományok? Majd visszaszállnak a kocsmákból a kajakokba és elmennek fókára vadászni...
Válasz erre
0
0
Karvaly
2025. július 06. 15:54
Falcatus:
A teljes cikkben meg van nevezve a Cambridge-öböl, és a helyi lakosok. Az Északi sarkon se ismert földrajzi nevek nincsenek, se állandó lakosok. Ez az öböl sokkal délebben van, Kanadában, nagyjából Alaszka legészakibb pontjával egy magasságban, sok szárazfölddel körülvéve. Ott simán lehetséges, hogy a helyi viszonyok az átlagosnál nagyobb felmelegedéssel járnak (ahogy a Kárpát-medence is egy ilyen hely)
Alaszkáról már eleve hallottam, hogy sok téli átjáró (befagyott tavak és folyók) az utóbbi évtizedben sokszor nem elég vastag ahhoz, hogy a korábbi terhelést elbírja, erről lehet szó a cikkben említett helyen is. (ők is azt mondták, hogy télen nincs elég hideg ahhoz, hogy kellő vastagságú jégréteg alakulhasson ki - minél hidegebb van, annál vastagabb lesz, és után hiába melegszik fel mondjuk -10 fokra -35-ről, már nem lesz vékonyabb - tartja egészen az olvadáspont közeléig)
Válasz erre
0
0
mandarin-890
2025. július 05. 16:05
A 13 ezer tonnás Oden nevű jégtörő hajón indult a sarkvidékre mintegy 40 svéd tudós. A céljuk az volt, hogy a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák a régióban, különös tekintettel a jégolvadásra és a délről betörő melegebb légáramlatok hatásaira.
A svéd tudósok azonban elakadtak Ennek oka: a túl sok jég, illetve a túl sok jegesmedve.
Nem jutottunk annyira északra, amennyire szerettünk volna” – fogalmaz Michael Tjernström, a Stockholmi Egyetem meteorológus professzora. A túl sok köd is megnehezítette a dolgukat. „És nem találtunk annyi meleg légáramlatot sem, mint amennyiben reménykedtünk”
ahhoz, hogy jobban kutathassák a klímaváltozás hatásait, újabb és jobb jégtörőre volna szükségük.
Muhhhaaaa szmbe jött a valóság meg a kihalt jegesmedeve.
Válasz erre
2
0
templar62
2025. július 05. 15:55
Késő bánat , eb gondolat .
Válasz erre
0
0