A NATO-főtitkár most már Trumppal együtt küldene katonákat Grönlandra, erre a dánok akadtak ki

Új szakaszába lépett a Grönland körüli transzatlanti vita, miután Donald Trump amerikai elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár Davosban egy „jövőbeli megállapodás kereteiről” beszélt az Északi-sarkvidék biztonságát illetően. Trump szerint az egyezség „teljes és időben korlátlan amerikai hozzáférést” biztosítana Grönlandhoz, miközben a NATO-szövetségeseknek fokozniuk kellene katonai jelenlétüket az orosz és kínai befolyás visszaszorítására. A részletek azonban továbbra is homályosak, és a Guardian beszámolója szerint Koppenhágából egyértelműen jelezték: a szuverenitás nem képezheti alku tárgyát.

Trump a davosi Világgazdasági Fórumon, a közösségi médiában és egy, a Reutres által szemlézett interjúban is hangsúlyozta, hogy a most körvonalazódó megállapodás nyomán

• visszalépett a korábban belengetett vámfenyegetésektől, és
• kizárta a katonai erő alkalmazását Grönland megszerzése kapcsán.

A piacok megkönnyebbüléssel reagáltak, ám európai diplomaták szerint a bizalom máris megrendült:

A NATO-főtitkár ugyanakkor arról beszélt, hogy a szövetség katonai vezetőire vár a feladat: gyorsan kidolgozzák, pontosan milyen többletképességekre van szükség az északi sarkvidéken. Rutte szerint

A Guardian arra is kitért, hogy a NATO-főtitkár világossá tette:

Külön „munkafolyamatként” említette annak biztosítását, hogy se Kína, se Oroszország ne jusson gazdasági vagy katonai befolyáshoz Grönlandon.

Koppenhága reklamál

Ez az értelmezés azonban éles dán ellenállásba ütközött. Mette Frederiksen miniszterelnök határozottan kijelentette:

Bár üdvözölte, hogy előrelépés történt a feszültség csökkentésében, hozzátette: a helyzet továbbra is „komoly és nehéz”. A politikai, biztonsági és gazdasági kérdésekről lehet tárgyalni – mondta –, „de a szuverenitásunkról nem”.

Hasonlóan fogalmazott a dán védelmi miniszter is, aki szerint

Ugyanakkor pozitívumként értékelte, hogy a NATO erősítené az arktiszi védelmet, és hangsúlyozta:

Mindkét médium emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok mozgástere eddig sem volt szűk. Egy 1951-es amerikai–dán védelmi egyezmény – amelyet később Grönland önkormányzatiságához igazítottak – már most lehetővé teszi amerikai katonai bázisok működtetését és a szabad mozgást a szigeten. Szakértők szerint a hidegháború idején az USA ennél is jóval kiterjedtebb jelenléttel bírt.

***

Fotó: Mandel NGAN / AFP