CNN: Trump Grönland-politikája leleplezte az USA kínos versenyhátrányát

2026. január 21. 21:46

A csatorna szerint az oroszok ma kárörömmel nézhetik, ahogy a Nyugat kapkodva próbálja utolérni őket az Északi-sarkvidéken.

2026. január 21. 21:46
null

Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos politikája nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem – a CNN elemzése szerint – egy sokkal kínosabb igazságra is rávilágított: az Egyesült Államok és szövetségesei lemaradtak az északi-sarkvidéki versenyben. Miközben Washington most látványosan „felfedezi” az Arktiszt, Oroszország évtizedek óta módszeresen építi katonai, gazdasági és logisztikai fölényét a térségben.

Orosz előny, nyugati késés

A CNN rávilágít, hogy az északi-sarkvidéki verseny már a hidegháború óta tart, és napjainkig egyértelműen Moszkva volt a nyertese:

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Titkolják, de kiderült: ez a Tisza Párt ajánlata

Titkolják, de kiderült: ez a Tisza Párt ajánlata
Tovább a cikkhezchevron
  • Oroszország ellenőrzi az Északi-sarkkörön túli területek nagyjából felét, valamint
  • az ottani tengeri gazdasági övezetek felét is.

A térség lakosságának kétharmada Oroszországban él, és a gazdasági teljesítmény kétharmada is hozzájuk kötődik.

A katonai jelenlét különösen látványos: a Simons Foundation adatai szerint az egész sarkvidéki térségben 66 katonai bázis működik, ebből 30 orosz kézen van.

A NATO-országok együtt összesen ugyan 36 bázist tartanak fenn,

de ezek különböző államok fennhatósága alá tartoznak, Norvégiától, Kanadán át, Grönlandig szétszórva.

A brit RUSI intézet rávilágított Oroszország az elmúlt években hatalmas összegeket költött nukleáris tengeralattjáró-flottájának modernizálására, amellyel rendszeresen járőrözik a térségben, illetve radar-, drón- és rakétarendszereinek fejlesztésére.

Az együttműködés vége

A hidegháború után egy ideig úgy tűnt, az Arktisz lehet a nyugati–orosz együttműködés egyik mintaterülete. Az 1996-ban létrehozott Sarkvidéki Tanács

  • környezetvédelmi,
  • klíma- és
  • őslakosügyi együttműködést hozott létre.

Oroszország még katonai egyeztetéseken is részt vett,

egészen 2014-ig, amikor a Krím annektálása után ebből a nemzetközi szervezetből is kizárták.

A 2022-es ukrajnai invázió végképp szétverte a maradék együttműködést. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával a térség gyakorlatilag két blokkra szakadt:

egy orosz és egy NATO-vezette térfélre.

Miért lett hirtelen fontos Grönland?

Donald Trump amerikai elnök a január 21-ei davosi beszédében is hangsúlyozta, hogy

az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból és a világ békéje érdekében szüksége van Grönlandra”, főként Oroszország és Kína miatt.

Ezt is ajánljuk a témában

A CNN emlékeztet, hogy az USA-nak már most is vannak katonai bázisai a szigeten, és a nyersanyagokhoz akár együttműködéssel is hozzáférhetne. Az elnök valószínűleg maga sem akar belesétálni abba a csapdahelyzetbe, amit egy tényleges fegyveres eszkaláció jelentene, és ezért is jelentette ki a Világgazdasági Fórumon:

„Nem fogok erőt alkalmazni.”

A valódi tét ugyanakkor nem csak katonai. A klímaváltozás miatt új hajózási útvonalak nyílnak meg a régióban:

  • Az orosz partok mentén futó Északi tengeri út már nyaranta szinte jégmentes, Ázsia és Európa között pedig feleannyi idő alatt lehet rajta hajózni, mint a Szuezi-csatornán át. Oroszország 2022 óta ezen az útvonalon szállít olajat és gázt Kínába.
  • A Kanada mentén található északnyugati átjáró is egyre járhatóbb, és a jövőben akár közvetlen, északi-sarki útvonal is kialakulhat – igaz, ennek súlyos környezeti ára lenne.

Nyersanyag-álmok és a valóság

Grönland alatt ráadásul szén, réz, arany, ritkaföldfémek és cink rejtőzhet. Csakhogy a CNN által idézett szakértők szerint ezek kitermelése rendkívül drága és komoly technikai kihívás lenne. Malte Humpert, az Arctic Institute szakértője „teljes őrültségnek” nevezte azt az elképzelést, hogy ezek a nyersanyagok könnyen és gyorsan az USA gazdasági hasznára válhatnának.

Kárörvendő Moszkva

A CNN elemzése szerint Trump Grönland-politikája inkább azt árulja el,

mennyire későn ébredt rá Washington arra, hogy lemaradt az északi-sarkvidéki versenyben, és hogy a Trump előtti kormányzatok – ide értve a saját első ciklusát is – mennyire elhanyagolták ezt a területet.

Oroszország már kiépítette

  • katonai,
  • gazdasági és
  • logisztikai hálózatát,

miközben a Nyugat most kapkodva próbálja utolérni.

Moszkvából alighanem kárörömmel figyelik, ahogy a Nyugat belső vitákba bonyolódik Grönland körül, miközben Oroszország csendben, évtizedes előnnyel uralja az északi-sarki terület nagy részét.

Ezt is ajánljuk a témában

***

Fotó: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP

 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2026. január 21. 23:22
Miközben az USÁ-t mozgató pénzügyi birodalom folyamatosan azon dolgozott, hogy az orosz nyersanyagokat valahogyan megszerezze Oroszország nyíltan hangoztatott meggyengítésével, szétdarabolásával, - addig a kiegyenlítés ragyogóan működött: közben a globális szinten geopolitikai teret vesztett összességében, és egyes területeken - pl. az Arktikán - szinte behozhatatlanul. Ezzel is bizonyítva, hogy az önteltség torzítja a tisztánlátást! Felkészülhetünk, hogy ez kiegyenlítődés a pénzügyi rendszerre is be fog következni. És aminek most haszonélvezője az USA, a dollár világpénz szerepének, annak pont az USA lesz a leváltója, mert a nemzetállam USA csak így menekülhet. De ez csak egy személyes vélemény, nem több.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!