Trump egyértelmű üzenetet küldött Davosból: mindenképp kell neki Grönland

Az amerikai elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is meghívta a találkozóra.

A csatorna szerint az oroszok ma kárörömmel nézhetik, ahogy a Nyugat kapkodva próbálja utolérni őket az Északi-sarkvidéken.

Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos politikája nemcsak diplomáciai vihart kavart, hanem – a CNN elemzése szerint – egy sokkal kínosabb igazságra is rávilágított: az Egyesült Államok és szövetségesei lemaradtak az északi-sarkvidéki versenyben. Miközben Washington most látványosan „felfedezi” az Arktiszt, Oroszország évtizedek óta módszeresen építi katonai, gazdasági és logisztikai fölényét a térségben.
A CNN rávilágít, hogy az északi-sarkvidéki verseny már a hidegháború óta tart, és napjainkig egyértelműen Moszkva volt a nyertese:

A térség lakosságának kétharmada Oroszországban él, és a gazdasági teljesítmény kétharmada is hozzájuk kötődik.
A katonai jelenlét különösen látványos: a Simons Foundation adatai szerint az egész sarkvidéki térségben 66 katonai bázis működik, ebből 30 orosz kézen van.
A NATO-országok együtt összesen ugyan 36 bázist tartanak fenn,
de ezek különböző államok fennhatósága alá tartoznak, Norvégiától, Kanadán át, Grönlandig szétszórva.
A brit RUSI intézet rávilágított Oroszország az elmúlt években hatalmas összegeket költött nukleáris tengeralattjáró-flottájának modernizálására, amellyel rendszeresen járőrözik a térségben, illetve radar-, drón- és rakétarendszereinek fejlesztésére.
A hidegháború után egy ideig úgy tűnt, az Arktisz lehet a nyugati–orosz együttműködés egyik mintaterülete. Az 1996-ban létrehozott Sarkvidéki Tanács
Oroszország még katonai egyeztetéseken is részt vett,
egészen 2014-ig, amikor a Krím annektálása után ebből a nemzetközi szervezetből is kizárták.
A 2022-es ukrajnai invázió végképp szétverte a maradék együttműködést. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával a térség gyakorlatilag két blokkra szakadt:
egy orosz és egy NATO-vezette térfélre.
Donald Trump amerikai elnök a január 21-ei davosi beszédében is hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból és a világ békéje érdekében szüksége van Grönlandra”, főként Oroszország és Kína miatt.
Ezt is ajánljuk a témában

Az amerikai elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is meghívta a találkozóra.

A CNN emlékeztet, hogy az USA-nak már most is vannak katonai bázisai a szigeten, és a nyersanyagokhoz akár együttműködéssel is hozzáférhetne. Az elnök valószínűleg maga sem akar belesétálni abba a csapdahelyzetbe, amit egy tényleges fegyveres eszkaláció jelentene, és ezért is jelentette ki a Világgazdasági Fórumon:
„Nem fogok erőt alkalmazni.”
A valódi tét ugyanakkor nem csak katonai. A klímaváltozás miatt új hajózási útvonalak nyílnak meg a régióban:
Grönland alatt ráadásul szén, réz, arany, ritkaföldfémek és cink rejtőzhet. Csakhogy a CNN által idézett szakértők szerint ezek kitermelése rendkívül drága és komoly technikai kihívás lenne. Malte Humpert, az Arctic Institute szakértője „teljes őrültségnek” nevezte azt az elképzelést, hogy ezek a nyersanyagok könnyen és gyorsan az USA gazdasági hasznára válhatnának.
A CNN elemzése szerint Trump Grönland-politikája inkább azt árulja el,
mennyire későn ébredt rá Washington arra, hogy lemaradt az északi-sarkvidéki versenyben, és hogy a Trump előtti kormányzatok – ide értve a saját első ciklusát is – mennyire elhanyagolták ezt a területet.
Oroszország már kiépítette
miközben a Nyugat most kapkodva próbálja utolérni.
Moszkvából alighanem kárörömmel figyelik, ahogy a Nyugat belső vitákba bonyolódik Grönland körül, miközben Oroszország csendben, évtizedes előnnyel uralja az északi-sarki terület nagy részét.
Ezt is ajánljuk a témában

A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.

***
Fotó: Alexander KAZAKOV / POOL / AFP