Különleges kiképzés: extrém körülmények között gyakorlatozott az amerikai hadsereg

Az amerikai hadsereg több ezer katonát vetett be egy különleges kiképzésen, ahol nem az ellenség, hanem a szélsőségesen hideg időjárás jelenti a legnagyobb kihívást – áll a New York Times riportjában. A mínusz 40 fok alatti hőmérsékletben nemcsak az emberek, hanem a csúcstechnika is könnyen felmondja a szolgálatot, a lap szerint viszont a világ egyik legütőképesebb fegyveres erejének erre is fel kell készülnie.

A kiképzés helyszíne az alaszkai Yukon gyakorlóbázis, ahol mintegy 4000 katona vett részt egy szimulált hadműveletben. Bár a gyalogsági tüzet és a robbanásokat csak megrendezték, az embert próbáló körülmények nagyon is valóságosak voltak.

– fogalmazott Trung Duon Vo százados, aki katonái állóképességét és túlélési képességeit tesztelte a nem mindennapi terepen.

A lap beszámolója szerint a legnagyobb problémát nem is a felszerelés működőképessége jelentette, hanem az, hogy a melegebb éghajlatról – például Texasból vagy Floridából – érkező katonák meddig bírják a szokatlan megterhelést. Az alaszkai bázis közelében

• folyamatos a fagyásveszély,
• a terepen gyorsan jelentkezik a kimerültség, és
• egyetlen hiba is végzetes lehet.

A katonák gyakran „egy nagy kísérlet résztvevőinek” érezték magukat. Több napig tartó meneteléseket hajtottak végre mély hóban, nehéz felszereléssel, miközben a szervezetük folyamatosan a kihűlés határán billegett. A legfontosabb kérdések egyszerűek voltak: mikor melegedhetnek fel, és mikor jutnak meleg ételhez.

A várakozásoknak megfelelően a farkasordító hideg új taktikai problémákat is felszínre hozott. Az életben maradáshoz nélkülözhetetlen, hagyományos sátrak például könnyen észlelhetők a modern hőkamerák számára:

– jegyezte meg egy drónkezelő katona. Egy gyakorlat során egyetlen felderítő drón segítségével egy egész ellenséges egységet „iktattak ki”.

A hadsereg számára az is világossá vált, hogy több speciális járműre – például motoros szánokra és lánctalpas szállítókra – lenne szükség, valamint hogy a sarkvidéki hadviselésben tapasztaltabb szövetségesek, például Kanada, hatékonyabb módszerekkel dolgoznak, amelyeket nekik is sürgősen el kellene sajátítaniuk.

A kilencnapos gyakorlat végére ugyan sikerült „legyőzni” az ellenfelet, de a katonák számára a legnagyobb ellenség végig a hideg maradt. Többen a „harcoktól” független sérülések vagy fagyás miatt dőltek ki a sorból, a többség azonban kitartott.

– fogalmazott egy katona, aki Elefántcsontpartról érkezett az Egyesült Államokba.

Ugyanakkor a gyakorlat mögött világos stratégiai megfontolás állt:

A tengeri útvonalak és a feltárható nyersanyagkincsek – köztük ritkaföldfémek – miatt az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt növeli jelenlétét a térségben. Washingtonban pedig attól tartanak, hogy Moszkva és Peking katonailag és gazdaságilag is megerősödhet, illetve előnybe kerülhet a régióban, ezért az amerikai hadseregnek fel kell készülnie az extrém körülmények közötti műveletekre is.

Hogy a térség mekkora jelentőséggel bír, azt jól jelzi, hogy Donald Trump amerikai elnök korábban Grönland megszerzésére, illetve a NATO-szövetségesek aktívabb szerepvállalását ösztönözte a térségben.

***

Fotó: X