Trump jelezte: nem felejtette el Grönlandot
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.

A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.

Több száz grönlandi vonult utcára Nuukban, hogy tiltakozzon az Egyesült Államok növekvő befolyásszerzési törekvései ellen. A BBC szerint a demonstrációra éppen akkor került sor, amikor megnyílt az új amerikai konzulátus, valamint a szigetre látogatott Donald Trump különmegbízottja, Jeff Landry is.
A tüntetők a városközponton keresztül vonultak, miközben azt skandálták:

Grönland a grönlandiaké.”
A menet végén a résztvevők háttal fordultak az új amerikai képviseletnek.
A demonstráció egyik szervezője, Aqqalukkuluk Fontain a BBC-nek azt mondta:
A kormányunk már megmondta Donald Trumpnak és az adminisztrációjának, hogy Grönland nem eladó.”
Hozzátette:
Az üzenetünk az amerikai népnek és a világ többi részének szól. Egy demokratikus világban a nem, az nem.”
A tiltakozás közvetlen előzménye Jeff Landry háromnapos látogatása volt. A Louisiana állam kormányzójaként is ismert politikus Trump egyik közeli szövetségesének számít, és többek szerint különösen érzékeny időszakban érkezett a Dániához tartozó autonóm területre.
Több helyi politikus tüntetőleg távol maradt az új konzulátus megnyitójáról. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök egyenesen visszautasította a meghívást, és kabinetjének tagjai sem jelentek meg az eseményen.
Naaja Nathanielsen grönlandi politikus a BBC-nek úgy fogalmazott:
Most arról van szó, hogy jelzést küldjünk.”
A helyiek egy része Landry kapcsolatépítési kísérleteit is bizalmatlanul fogadta, többen még a találkozókat is visszautasították.
Ahogy arról korábban a Mandiner is beszámolt, Donald Trump az elmúlt időszakban többször hangsúlyozta Grönland stratégiai jelentőségét az amerikai nemzetbiztonság szempontjából. A Fehér Ház jelenleg egy munkacsoporton keresztül tárgyal a sziget vezetőivel, miközben nagyobb amerikai katonai jelenlétet szeretne elérni a térségben.
Landry a helyi Sermitsiaq lapnak adott interjújában még a grönlandi függetlenség lehetőségét is felvetette.
Szerintem Grönland független országként ugyanolyan jó vagy akár jobb gazdasággal is rendelkezhetne”
– mondta.
Amikor arról kérdezték, hogy Washington tiszteletben tartja-e Grönland szuverenitással kapcsolatos vörös vonalait, a politikus az amerikai nemzeti színekre utalva úgy válaszolt:
Számunkra csak egyetlen vonal létezik: a vörös, fehér és kék.”
Ezt is ajánljuk a témában
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.

A BBC szerint a tárgyalások egyik legérzékenyebb pontja az amerikai katonai jelenlét bővítése. A hidegháború idején még 17 amerikai támaszpont működött Grönlandon, ma már csak egy maradt.
A New York Times értesülései szerint Washington azt szeretné, ha csapatai határozatlan ideig állomásozhatnának a szigeten, valamint beleszólást kapna a jelentősebb beruházásokba annak érdekében, hogy távol tartsa Kínát és Oroszországot.
Miközben a grönlandi vezetés szerint a tárgyalásokon történt előrelépés, a pénteki tüntetés világossá tette: a lakosság jelentős része továbbra is bizalmatlanul figyeli az amerikai közeledést.
***
Fotó: X