Demkó Attila a Mandinernek: „Donald Trump egyféleképpen jöhetne ki rosszul a grönlandi helyzetből”

A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.

Az orosz bombázók, vadászgépek és atom-tengeralattjárók egyre gyakoribb felvonultatása után a NATO új misszióval erősíti jelenlétét az Arktiszon.

Az elmúlt egy évben elemzők tucatnyi alkalommal dokumentálták, hogy Oroszország látványosan demonstrálja katonai erejét az Északi-sarkkör térségében. A nyomásra válaszul a NATO bejelentette új arktiszi küldetését, az Arctic Sentry programot, amelynek célja az északi jelenlét megerősítése – írja a New York Times.
Ez a NATO erejére támaszkodva védi a területünket, és biztosítja, hogy az Arktisz és a Magas-Észak biztonságos maradjon”
– fogalmazott a programmal kapcsolatban Alexus G. Grynkewich amerikai tábornok, a NATO európai főparancsnoka.

A New York Times szerint az új misszió részben Donald Trump nyomásának eredményeképp született meg. Az amerikai elnök korábban felvetette, hogy az Egyesült Államoknak közvetlenebb ellenőrzést kellene gyakorolnia Grönland, mint geostratégiailag fokozottan fontos terület felett. Az Arctic Sentry azt az üzenetet is hordozza:
a szövetség képes önállóan biztosítani a térséget.
Ezt is ajánljuk a témában

A biztonságpolitikai szakértő szerint egy forgatókönyv létezik, amelyben az USA még akkor is csapdahelyzetbe jut, ha sikerül megszereznie Grönlandot.

A NATO növelné jelenlétét
arktiszi területein, valamint fokozná a tengeri járőrözést a Norvég-tengeren és az úgynevezett GIUK-szorosban (Grönland–Izland–Egyesült Királyság közti térség), amely kulcsfontosságú az Atlanti-óceánhoz való kijutás szempontjából.
2025 januárja óta Oroszország legalább 33 katonai manővert hajtott végre az Arktiszon. Moszkva fő bázisa a Kola-félszigeten található, ahol nukleáris robbanófejek hordozására képes tengeralattjárókat állomásoztat.
A NATO egyik legnagyobb félelme, hogy egy ilyen egység áthatol a Norvég-tengeren és a GIUK-szoroson az Atlanti-óceánra.
Akkor vége a játéknak”
– idézi a lap Minna Alander biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint az Atlanti-óceánon rendkívül nehéz felderíteni egy tengeralattjárót.
Emellett Moszkvát azzal is vádolják, hogy „macska-egér játékot” játszik a térségben: illegális olajszállításokkal és a tengerfenéken futó energetikai, illetve kommunikációs kábelek veszélyeztetésével próbál nyomást gyakorolni.
Ezt is ajánljuk a témában

Mark Rutte tervei szerint már idén év elején megerősítenék az óriási sziget védelmét, de legalább már nem az amerikaiak ellen.

A brit védelmi miniszter, John Healey bejelentette, hogy az Egyesült Királyság három év alatt megduplázza norvégiai arktiszi csapatlétszámát, 2000 főre. A NATO március közepétől mintegy 25 ezer katona részvételével nagyszabású hadgyakorlatot indít.
A szövetség szerint
Oroszország jelenti „a legnagyobb fenyegetést az Arktisz és a Magas-Észak biztonságára a hidegháború óta”.
A globális felmelegedés miatt megnyíló új hajózási útvonalak pedig tovább növelik a térség stratégiai jelentőségét. A NATO számára az üzenet egyértelmű: az Arktisz többé nem periféria, hanem a nagyhatalmi versengés egyik új frontvonala.
Ezt is ajánljuk a témában

És ezzel az európaiak sem árt, ha tisztában vannak az Euractiv szerint.

***
Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP