Nézzünk szembe a valósággal: Európa még mindig képtelen lenne megvédeni Grönlandot

Az Euractiv elemzése szerint az elmúlt időszak eseményei világosan megmutatták, mennyire alulfinanszírozott és elhanyagolt Európa sarkvidéki védelmi képessége. Bár az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump jelezte, hogy nem tervezi Grönland erőszakos megszerzését, kijelentései komoly kényelmetlenséget okoztak az európai döntéshozóknak.

Trump továbbra is amellett érvel, hogy Washingtonnak stratégiai érdekeltsége kellene legyen a térségben a NATO és az amerikai biztonság erősítése érdekében. Azt is állította, hogy Grönlandot orosz és kínai hajók „veszik körül”, ezt azonban a legfrissebb hírszerzési információk alapján nem sikerült alátámasztani, és a NATO tengeri parancsnoksága sem erősítette meg az értesülést.

Még ha közvetlen fenyegetés nem is látszik, Trump megszólalásai újra felszínre hozták a kérdést: Grönland védelme extrém környezeti adottságai miatt rendkívül összetett feladat. Justina Budginaite-Froehly, a washingtoni Atlantic Council nem rezidens vezető kutatója szerint: 

Grönland védelme és az európai felkészületlenség

Történelmileg Dánia szervezte a sziget védelmét, elsősorban környezeti veszélyek – például olajszennyezés vagy illegális halászat – ellen. A katonai szempontok hosszú ideig nem tartoztak a prioritások közé. Bár Koppenhága az elmúlt években már jelentett be védelmi beruházásokat, NATO-diplomaták és katonai tisztviselők szerint ezek a lépések csak most jelzik, hogy a dánok érdemben kezdik komolyan venni a sziget katonai védelmét.

A feszültségek erősödésével Dánia és Grönland NATO-vezette misszió megnyitását is felvetette. Nemrég néhány tucat katona érkezett a szigetre, hogy felmérje egy tartósabb jelenlét infrastrukturális feltételeit. A legnagyobb gond azonban az extrém környezet. Kevés ország rendelkezik olyan egységekkel, amelyek képesek tartósan működni a jég és a sarkvidéki időjárás viszonyai között. 

Csak néhány NATO-tagállam rendelkezik valódi tapasztalattal hasonló környezetben: 

• Norvégia, Svédország és Finnország ismerik az ilyen terepet, 
• míg Franciaországnak, Hollandiának és az Egyesült Királyságnak hegyi alakulatai vannak.

– mondta Siemon Wezeman, a stockholmi Stockholm International Peace Research Institute kutatója. Ugyanakkor ezek az erők jellemzően nyugati országokból érkeznének, mivel az északi államoknak saját határaikat kell védeniük Oroszországgal szemben.

A tengeri jelenlét bővítése szintén elengedhetetlen lenne, ám itt is komoly akadályokba ütközne Európa. Bár a NATO több flottacsoportot működtet az északi térségben, nem minden hadihajó alkalmas jégborította vizekre. A speciálisan megerősített hajótesttel jelenleg a szövetségen belül mindössze Dánia és Kanada rendelkezik.

Összességében az Euractiv szerint Grönland ügye rávilágít egy kellemetlen igazságra: Európa még mindig nincs felkészülve arra, hogy önállóan garantálja a kontinens egyik stratégiailag legfontosabb térségének védelmét.

Nyitókép: Jonathan NACKSTRAND / AFP