Elérhette a várt fordulatot a kormány, de már most biztos: tovább nyomja a pedált

Áprilisban már jóval barátságosabb lehetett az áremelkedés mértéke.

Technikai megtorpanás után áprilistól ismét berobban az üzletek forgalma.
A kiskereskedelem forgalmának volumene márciusban a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól megtisztítva pedig 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom fél százalékkal maradt el a februáritól, ugyanakkor az év első három hónapját vizsgálva 2,7 százalékkal nőttek az eladások éves alapon.
A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis az, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére. Ezért a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült
– reagált a friss adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca adatai szerint ugyanakkor
az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban a kormány, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát együttesen kell vizsgálni, amely alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése
– emelte ki az NGM.
Számítani lehetett az átmenetileg megtorpanó kiskereskedelmi adatokra, mivel a jelenség mögött a KSH módszertani sajátosságai állnak – fogalmazott még április végén Gerlaki Bence. A Nemzetgazdasági Minisztérium adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára kifejtette, a márciusi, kedvezőtlennek látszó adatok értékelésekor ugyanakkor több olyan tényezőt is fontos figyelembe venni, ami a hivatalos statisztikákat érdemben torzíthatja:
Az árrésstop hatása gyakorlatilag nem látható a márciusi adatokban, mivel a KSH árstatisztikáinak adatfelvétele minden hónap 20. napjáig tart.
Az árrésstopot március 17-én vezette be a kormány, ezért noha március második felében már alacsonyabb árakkal találkozhattak a vásárlók, hatása a forgalmi adatokban csak mérsékelten jelenik meg.
Az árréstopos termékekből az emberek 5-10 százalékkal többet vásároltak idén márciusban, mint a tavalyi azonos időszakban.
A másik lényeges befolyásoló tényező tehát az úgynevezett húsvéthatás. A magyar háztartások a húsvétot megelőző 1-2 hétben jelentős mértékben növelik költéseiket a nagybevásárlásaik során. A húsvét ugyanakkor egy mozgó ünnep, tehát nem mindig ugyanarra a napra esik az évek során. 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április 20-a környékére. Ez azt jelenti, hogy tavaly márciusban a húsvét miatt sokkal többet költöttek a vásárlók, mint idén márciusban, áprilisban pedig a jelenség fordítottja lesz megfigyelhető – magyarázta Gerlaki Bence.
Az áprilisi adatokban már megjelenik a húsvét és az árrésstop bolti forgalomra gyakorolt hatása, így az idei év legnagyobb bővülésével, 5-6 százalék fölötti szinttel számol a kormány, amelyet az online pénztárgépek naprakész adatai is alátámasztanak
– mutatott rá a Nemzetgazdasági Minisztérium. Hozzátették: a márciusi és áprilisi adatokat ezért együttesen célszerű értelmezni, ami rávilágít arra, hogy a kormány árcsökkentő intézkedései és az erősödő lakossági bizalom hatására a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekszik.
Ezt is ajánljuk a témában
Áprilisban már jóval barátságosabb lehetett az áremelkedés mértéke.
Nyitókép: CHARLY TRIBALLEAU / AFP