A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

A keresést az időjárás is nehezíti.

Még november 15-én hajnalban húzott át egy fényes tűzgömb Ausztria és Magyarország fölött. A különleges égi vándor végül Győrtől északnyugatra robbanhatott fel a magasban, azonban azóta sem bukkantak még a nyomára – írta a Blikk.
Az esetről Balla Zoltán meteoritvadász, a Magyar Meteoritikai Társaság kommunikációs vezetője számolt be a közösségi médiában. A gyűjtő – aki legutóbb februárban talált lehullott meteort az ukrán–lengyel határ közelében – a lapnak elmondta hogy a Cseh Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének számításai szerint egy mintegy 17 kg tömegű meteoroid lépett be a bolygó légkörébe.

Az objektum 20 km/s sebességgel haladt, ami 80-szor gyorsabb egy utasszállító repülőgépnél.
Ilyen sebesség mellett az anyag a légkör részecskéivel ütközve felforrósodik és részben el is ég. Ezért világított a mostani „vendég” is olyan fényesen – jegyezték meg.
Mint írták, a tűzgömb 103 km hosszú fényutat járt be, és végül Győrtől északnyugatra, 23,8 km magasságban hunyt ki. A légkörben ugyan szétesett, de a modellek alapján több kisebb darab is elérhette a felszínt. A becslések szerint a legnagyobb megmaradt töredék akár fél kilogrammos is lehet – ez meteoritikus mércével már komoly leletnek számít – ismertette a Blikk.
Az összeállításból kiderült, hogy a meteoritdarabok várható becsapódási területét, az úgynevezett szórásmezőt jelenleg is finomítják. A magaslégköri szelek miatt a modellekben még jelentős a bizonytalanság, de a kutatók dolgoznak térképen.
Magyarországon mindezt nehezíti, hogy a jelenség idején teljes volt a felhőzet, így hazai kamerák alig tudtak felhasználható adatot rögzíteni.
A terepen ezért még nagyobb szerepet kap a külföldi mérések elemzése – sorolták.
A Magyar Meteoritikai Társaság szakemberei már többször megkísérelték átvizsgálni a szóban forgó területet, ám az esős idő miatti sáros mezőgazdasági területek komoly kihívást jelentenek. A szórásmező nagy része ráadásul magántulajdonban lévő, aktívan művelt föld, így a keresést csak a gazdák engedélyével és kéréseik figyelembevételével lehet végezni.
A lap idézte a szakemberebeket, akik arra kérték a meteoritvadászokat, hogy ha terepre indulnak, tartsák tiszteletben a földtulajdonosok munkáját, ne okozzanak kárt a vetésben vagy a talajban, és gyanús kőzet esetén azonnal vegyék fel a kapcsolatot a szakemberekkel.
Hangsúlyozták, hogy bár a mesterséges intelligencia sok területen jól használható, a meteoritok felismerése nem tartozik ezek közé. A társaság külön felhívja a figyelmet arra, hogy
a megtalált vagy gyanús darabok vizsgálatát ne bízzák AI-ra – a biztos azonosításhoz szaklaboratóriumi analízis szükséges.
Aki keresést tervez vagy gyanús kőre bukkan, mindenképpen a Magyar Meteoritikai Társasághoz forduljon, ahol hozzáértő szakemberek segítenek – idézte a Blikk.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay