A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A KSH által frissen közzétett augusztusi bruttó kereseti adat, azaz a 13,1 százalékos növekedés kismértékű lassulást jelent a megelőző hónapokhoz képest, azonban továbbra is kiemelkedő bérdinamikára utal. Ez a lassulás a költségvetési szférához és a nonprofit szektorhoz kötődött, ugyanakkor ezzel együtt is ezen szegmensekben volt a gyorsabb a béremelkedési ütem, 14,4, illetve 15,8 százalékos.
Az állami szférában a bérnövekedést továbbra is az oktatás húzza, itt augusztusban több mint 26 százalékkal haladta meg az átlagfizetés a megelőző évi szintjét, amelyben az év eleji pedagógusbér-emelés játszotta a legnagyobb szerepet.
Ezzel szemben a közigazgatásban és az egészségügyi szektorban a megelőző hónaphoz képest érdemi lassulás tapasztalható, de továbbra is gyors, 10 százalék közeli bérnövekedést mutatnak a KSH adatai. Az utóbbi területen a lassulás oka, hogy a tavaly júliusi, 18 százalékos egészségügyi szakdolgozói béremelés bekerült a bázisba. Fontos továbbá, hogy mind a költségvetési szférában, mind a nonprofit szektorban, a mediánkereset érdemben gyorsabban nőtt az átlagbérnél, ami azt jelzi, hogy a bérdinamikát elsődlegesen az alacsonyabb keresetek emelése hajtja.
A vállalkozások körében ezzel szemben 12,5 százalékos bérnövekedést regisztrált a KSH, ami megfelel a megelőző hónapok adatának.
A versenyszektoron belül viszonylag kiegyenlített a fizetésemelkedési ütem, minden ágazatban 10 százalék feletti bérnövekedés látható,
ugyanakkor ez az egyetlen szegmens, ahol a mediánbér lassabban emelkedett az átlagjövedelemnél. A versenyszféra bérfolyamataira jellemzően a minimálbér és a garantált bérminimum emelése hat, ugyanakkor fizetésemelések rendszerint év elején vannak, éven belül csak ritkán változik a bérdinamika.
Várakozásaink szerint a jelenlegi bérnövekedés az év végéig fennmaradhat, csupán decemberben lehet egy kisebb lassulás, köszönhetően a tavaly decemberre előre hozott minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés bázisba kerülésének. A jövő évi bérdinamika mértékét illetően egyrészről a legkisebb fizetések növekedési üteme lesz meghatározó, másrészről pedig a gazdasági kilátások.
Arra számítunk, hogy jövőre is két számjegyű ütemben, 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek. Ehhez viszont szükség van két tényezőre. Egyrészt a sajtóban már belengetett 12 százalék körüli minimálbér-emelésre, valamint a garantált bérminimum szintén érdemi növelésére. Másrészt pedig, figyelembe véve, hogy a legtöbb vállalat az év elején emeli a fizetéseket, szükség van a gazdasági növekedés nagyobb lendületre kapcsolására már az év legelején, ami mérsékelné a vállalati szektorban is jelenlévő óvatosságot.
Megítélésünk szerint a magyar gazdaság képes hosszabb távon is fenntartani a gyors, 10 százalék körüli bérdinamikát, azonban ennek feltétele, hogy a foglalkoztatás gerincét adó hazai kkv-szektor hatékonysága is érdemben javuljon, ebben pedig az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések komoly segítséget jelenthetnek.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pixabay
„Azzal, hogy a miniszterelnök nem a valós számokat mondja, saját magán kívül már nem a Fideszt, hanem az országot járatja le” – hangsúlyozza Szalai Piroska.
Ahogyan várható volt, áprilisban enyhe emelkedésbe kezdtek a fogyasztói árak, azaz az infláció. Nem csoda, hogy a drágulást fékező, Fidesz kormány által bevezetett intézkedéseket a Tisza-kormány is továbbviszi.
Elemzők szerint a Tisza által tervezett az intézkedéscsomag évente akár 800 és 1000 milliárd forint közötti bevételkiesést is okozhat.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
A vártnál is sokkal jobb inflációs adatot közölt szerda reggel a KSH, ezzel két hónapja a jegybanki célsáv alatt mozog a fogyasztói árak emelkedése. Ilyen adatra még az elemzők sem számítottak, az iráni háború úgy tűnik, nem rengette meg a magyar gazdaságot.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
