2020 májusa óta nem volt olyan alacsony az infláció Magyarországon, mint idén januárban – legalábbis az elemzői várakozások szerint. A Portfolio szakértői szerint 2 százalék közelébe eshetett a fogyasztói árindex.
Noha a Tisza Párt és Magyar Péter folyamatosan világbajnok inflációról beszél és megfizethetetlen árakról, a valóság ezzel szemben egészen más, sőt, felemlő. Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026 első inflációs adatát, a januárit, amely az előzetes várakozások szerint nemhogy 3 százalék alatti lesz, hanem a Portfolio elemzői szerint közelebb lesz a 2 százalékhoz!
Ezt is ajánljuk a témában
Decemberben 3,3 százalékra lassult az áremelkedés mértéke, az előrejelzések szerint a következő hónapokban pedig még ennél is kisebb lehet az infláció.
A lap elemzői konszenzusa szerint 2026 januárjában átlagosan 2,3 százalékkal emelkedhettek az árak Magyarországon, ilyen alacsony inflációt pedig több mint öt éve, 2020 májusa óta nem láthattunk hazánkban. A bázishatások mellett az ősz óta kifejezetten erős forint is sokat segített az infláció lefaragásában, ahogyan az élelmiszerek áresése is lefelé húzta a mutatót.
Ezt is ajánljuk a témában
A forint jelenlegi ereje ráadásul nem átmeneti jelenség, hanem egy tudatosan fenntartott gazdaságpolitikai és monetáris környezet eredménye.
De a kormányzati intézkedések, így az árrésstop is érdemben nyomja le az inflációt.
Kérdéses, hogy ezután az adatsor után hogyan lép majd a jegybank. A jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamat miatt nagy a nyomás a monetáris tanácson, amely az elemzők szerint márciusban szinte biztosan csökkentésbe kezd, ám az sem kizárható, hogy már ebben a hónapban elkezdi az első óvatos vágást a Varga Mihály jegybankelnök vezette grémium. A szokásosnál is fontosabb tehát a januári inflációs adat, mert eldöntheti, hogy a jegybank már februárban elkezdi-e a kamatcsökkentéseket, vagy erre még várni kell legalább márciusig.
Ezt is ajánljuk a témában
Az elemzők szerint fontos üzenetet küldött Szaúd-Arábiából a jegybank elnöke.
Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Mennyire tekinthető kompetensnek az a politikusjelölt, aki a mérleg két serpenyője közül csak az egyikbe helyezi bele a mérnivalót, és az alapján hirdet eredményt?
Alacsonyabb rezsiről írnak a pamfletben, miközben éppen a Magyar Péterrel kapcsolatban álló ukránok zárták el az alacsony rezsihez szükséges olajvezetéket. Varga Mátyás Zsolt írása.
2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
Ráadásul tovább erősödött a forint az euróval és a dollárral szemben.
Varga Mihályt is idézik.
2017 májusa óta nem volt ilyen alacsony az infláció mértéke hazánkban. Magyarországon a fogyasztói árak idén januárban még az elemzői várakozásoknál is alacsonyabb mértékben, 2,1 százalékban nőttek.
Már azok sem tudnak hinni Zelenszkijéknek, akik nagyon szeretnének.
„Nem véletlen, hogy a Tisza Pártot Ukrajnából közvetlenül finanszírozzák.”
