A migráció mint fegyver – új könyv született, ami nem fél a következtetések levonásától
Az irányított migráció korunk hadviselésének eszköze, ami rendkívül veszélyes, hiszen az állam alapvető funkcióit veszélyezteti – vallja a szerző.
Árnyékhálózatok Európában: így formálja át a politikai iszlám a kontinensünk jövőjét
2026. március 03. 16:07
Dzsihádizmus, szalafista ideológia, külföldről finanszírozott szervezetek és növekvő politikai befolyás. A Migrációkutató Intézet konferenciájának szakértői szerint a politikai iszlám már nem periférikus jelenség, hanem az európai társadalmi kohéziót és biztonságot érintő stratégiai kihívás.
2026. március 03. 16:07
Március 3-án az MCC Migrációkutató Intézet „Politikai iszlám Európában: ideológia, hálózatok, biztonság” című konferenciája arra vállalkozott, hogy átfogó képet adjon az Európában terjedő iszlamista ideológiákról, az ezek mögött álló transznacionális hálózatokról és az általuk jelentett biztonsági, társadalmi és politikai kihívásokról. A tanácskozás kiindulópontja az volt, hogy
a politikai iszlám mára nem pusztán vallási kérdés, hanem az integráció, a demokratikus berendezkedés és az európai életforma jövőjét érintő stratégiai ügy.
A konferenciát Dezső Tamás, az intézet főigazgatója nyitotta meg, hangsúlyozva: a dzsihádizmus Európában mindennapi problémává vált. A radikális ideológiák nem elszigetelt jelenségek, hanem online térben, vallási közösségekben és informális hálózatokon keresztül is terjednek.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Élesedik Brüsszel és Kijev mesterterve: Magyar Péter és csapata már aktiválta a fegyvert
A kérdés ezért nem kizárólag terrorelhárítási dimenzióban értelmezhető, hanem szélesebb társadalompolitikai és biztonságstratégiai összefüggésben.
Susanne Schröter előadásában az iszlamista uralom alatt álló országokban élő nők helyzetét elemezte. Rámutatott, hogy a nők jogainak drasztikus korlátozása, az oktatásból és a munkaerőpiacról való kiszorítás, valamint a közéletből történő kizárás rendszerszintű gyakorlat ezekben az államokban. Schröter szerint
a tömeges migráció révén bizonyos, a nőket alárendelő társadalmi minták és párhuzamos normarendszerek Európában is megjelentek, ami már nem csupán kulturális különbség, hanem az alapvető jogok és az alkotmányos értékek szempontjából is kihívás.
Az Documentation Centre Political Islam helyettes igazgatója, Ferdinand Haberl az Európában aktív iszlamista szervezetek tevékenységéről beszélt. Kiemelte, hogy nem minden iszlamista szervezet erőszakos, ugyanakkor ideológiai narratíváik hozzájárulnak a társadalmi polarizációhoz.
A nyugatellenes retorika és az antiszemitizmus erősödése az európai muszlim közösségek egy részében hosszú távon alááshatja a társadalmi kohéziót.
Az ideológiai befolyás gyakran intézményes keretek között zajlik: kulturális egyesületek, vallási központok és civil szervezetek révén.
Páll Zoltán a szalafizmus és a pluralista társadalmak találkozását vizsgálta: előadásában rámutatott, hogy a globális muszlim egységet hirdető szalafizmus nem feltétlenül azonnali erőszakban érdekelt, hanem hosszabb távú társadalmi átalakításban, amely az iszlám normarendszer elsődlegességét kívánja érvényesíteni.
Felvetette a kérdést: elegendőek-e a jogi eszközök a radikális ideológiák térnyerésének megfékezésére, vagy átfogóbb társadalompolitikai stratégiákra van szükség.
Sayfo Omar, az Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az Európában elkövetett „magányos farkas” típusú támadásokról beszélt. Bár az elkövetők gyakran bevándorlók vagy muszlim háttérrel rendelkeznek, hangsúlyozta, hogy a támadások motivációja sok esetben nem közvetlenül politikai-vallási jellegű, hanem mentális problémákhoz, identitásválsághoz és társadalmi izolációhoz köthető. A migrációval járó kihívások, az integráció nehézségei és a támogató közeg hiánya hozzájárulhat a radikalizációhoz, ami árnyaltabb, komplexebb megközelítést igényel.
Közel-keleti rivalizálás európai terepen
Guy Dampier a Nagy-Britanniában élő migráns lakosság politikai súlyát elemezve megállapította, hogy a muszlim bevándorlók többsége jelenleg jellemzően
baloldali pártokra szavaz, ugyanakkor a demográfiai növekedés és a politikai szervezettség erősödése a jövőben akár önálló politikai pártok megjelenéséhez is vezethet.
Ez új identitáspolitikai dinamika kialakulását eredményezheti Nyugat-Európában.
Csicsmann László az európai muszlim szervezeteket befolyásoló közel-keleti rivalizálásokról beszélve kiemelte, hogy Törökország és Katar aktívan támogatja a Muszlim Testvériség és a hozzá hasonló szervezetek európai jelenlétét, míg Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek inkább ezen szervezetek betiltását szorgalmazzák.
A Közel-Kelet geopolitikai konfliktusai így közvetetten az európai muszlim közösségekben is leképeződnek, ami további belső feszültségeket generálhat.
Andrea Bianchi, az MCC Brussels oktatási referense az Európában élő marokkói közösségek szerepéről beszélt, rámutatva, hogy a marokkói monarchiával való konstruktív együttműködés elősegítheti a radikalizmus elleni fellépést. A kibocsátó országokkal fenntartott kapcsolatok kulcsfontosságúak lehetnek az imámképzés, a vallási intézmények ellenőrzése és a közösségi programok terén.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója a szomáliai diaszpórában terjedő dzsihádista ideológiák jelenségét elemezte. Rámutatott, hogy az Európába érkező szomáliai bevándorlók jelentős része tartósan a társadalom peremére szorul, gazdasági, oktatási és integrációs hátrányokkal küzd.
Ez a marginalizált helyzet fokozott sérülékenységet eredményez, amely kedvez az iszlamista agitációnak és toborzásnak.
Marsai szerint nem csupán harcosként történő csatlakozás figyelhető meg, hanem az is, hogy egyesek pénzügyi támogatást nyújtanak olyan terrorszervezeteknek, mint az As-Shabaab vagy az Iszlám Állam. A radikalizáció tehát nem kizárólag fizikai jelenlétben, hanem transznacionális kapcsolati és finanszírozási hálózatokon keresztül is megvalósul.
Florian Hartleb, a Modul Egyetem oktatója előadásában a Németországban és Ausztriában tapasztalható növekvő terrorfenyegetettséget vizsgálta. Esettanulmányokon keresztül mutatta be, miként zajlik az online térben történő radikalizáció, amely sok esetben „magányos elkövetők” által végrehajtott támadásokhoz vezet. Kiemelte, hogy az utóbbi években emelkedett az úgynevezett „low tech” eszközökkel elkövetett merényletek száma:
kések, egyszerűen hozzáférhető eszközök vagy járművek felhasználásával végrehajtott támadások jelentenek egyre gyakoribb fenyegetést.
Ez a tendencia különösen nehézzé teszi a megelőzést, mivel az ilyen akciókhoz nincs szükség komplex logisztikai háttérre vagy fejlett fegyverzetre.
A konferencia egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a politikai iszlám jelensége nem kezelhető leegyszerűsítő narratívákkal. A vallási aktivizmus, a transznacionális hálózatok, a külföldi állami befolyás és a társadalmi marginalizáció összetett rendszert alkotnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyitókép: MCC
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Feltették a legfontosabb kérdést Török Gábor kapcsán – itt vannak a részletek
Itt a legfrissebb közvélemény-kutatás: így áll most a Fidesz és a Tisza Párt
Továbbra is zajlik a közvélemény-kutatások „háborúja”, utánajártunk, mekkora a valós különbség a Fidesz és a Tisza között.
Kijött a friss elemzés: az iráni háború miatt migránsok milliói fognak megindulni Európa felé
A török kormány rendkívüli intézkedéseket mérlegel, határzárakkal és pufferzónákkal készül.
Innentől a tapasztalat és a rutin lesz a legfontosabb a kampányban
Az Iránban indított háború hatásait mindenki érezni fogja, de nem mindegy, milyen mértékben.
Irán nem adja könnyen magát: támadást indítottak az Egyesült Államok egyik legnagyobb anyahajója ellen
Irán Iszlám Forradalmi Gárdája négy ballisztikus rakétát indított az USS Abraham Lincoln ellen.
Kutatóintézet: Új, több milliós migrációs hullámot indíthat Európa felé az iráni háború
Az MCC Migrációkutató Intézete szerint több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak.
Őrizetbe vettek egy fiút Norvégiában, aki NATO-támaszpont elleni támadásra készült
A műsorközlő szerint a fiú radikalizálódott és támogatta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.
Tüdőgyulladás miatt intenzív osztályra került Reviczky Gábor
A színész állapota olyannyira leromlott, hogy mentő szállította be.
Beszédes az ukránok titkolózása: még Von der Leyenéknek sem voltak hajlandók megmutatni az állítólagos károkat a Barátság vezetéken
Már azok sem tudnak hinni Zelenszkijéknek, akik nagyon szeretnének.
Orbán Viktor üzent a bukását váró Zelenszkijnek: egy laza mozdulattal helyére billentette az ukrán elnököt (VIDEÓ)
„Nem véletlen, hogy a Tisza Pártot Ukrajnából közvetlenül finanszírozzák.”
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csulak
2026. március 03. 17:45
nem kell oket beengedni es nincs baj !
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. március 03. 17:38
Németországban egy Adolf kaliberű politikus fél-egy év alatt megoldaná a problémát. Nem jogállamilag, nem humánusan viszont roppant hatékonyan. Vele szemben a mostani politikusok éppen az ellenkezőjéért ténykednek. A német lakosság lecserélésére más kontinensek embereire. Senki sem válik németté a német állampolgárság megszerzésétől.
Válasz erre
1
0
akitiosz
2026. március 03. 17:32
Nem, nem elegendőek a jogi eszközök a muzulmánok megfékezésére. Akinek ez eszébe jutott ő nem ismeri a muzulmán vallást.
Lőfegyverekkel, erőszakkal lehetne megfékezni a muzulmánok európai térnyerését.
A Schengeni egyezmény kötelezően előírja a külső határok megvédését. Sok ország nem tartja ezt be, mégsem lép fel ellenük senki.
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. március 03. 17:26
Nem létezik társadalmi kohézió a zsidók, a muzulmánok és az európaiak között. Ilyen soha nem is volt és soha nem is lesz. Mindhárom csoport gyökeresen másmilyen Európát szeretne. Vagy győz az egyik és a másik kettőnek annyi, vagy marad a harc, a bizonytalanság a társadalomban.
Soha a büdös életben nem fogják ezeket az irányzatokat összekohéziózni.
Válasz erre
0
0