Magyar Péterék körbenéztek, és 25 százaléknyi mélyszegény nyugdíjast láttak. Hazajöhetnének Svájcból, ott van annyi

Merő megszokásból mindig átlapozom a friss Tiszta Hangot – nagyjából ugyanannak a mazochista énemnek köszönhetően, amiért időnként belenézek a Szabadsajtó Klubba is (ahol nemrég Stumpf András Márki-Zay Péter-i magasságokba emelkedve legombázott és leegysejtűzött néhány magyart).

Csodálatos propaganda-újság ez. A hatodik számban például sikerült kihozniuk, hogy a kakaópor kilója 2021 januárjában még mindössze 462 forintba került, 2025 októberében viszont már 10 170 forintba – vagyis szerintük „2405 százalékkal” drágult. Csak épp azt felejtették el megnézni, hogy a KSH hivatalos adatai 2024-ig a 70–125 grammos kiszerelésre vonatkoznak, 2024-től pedig az egykilósra. De legalább idáig még eljutottak: sikerült fellapozni a vonatkozó statisztikát, csak értelmezni nem sikerült azt.

A nagysikerű tiszás „szakértőknek” ugyanis sikerült leírniuk, hogy „minden negyedik magyar nyugdíjas mélyszegénységben él”, illetve hogy „majdnem minden ötödik magyar gyermek mélyszegénységben él”.

Kezdjük az egyszerű tényekkel. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint a magyar nyugdíjasok 16,1 százaléka volt kitéve a szegénységi kockázatnak – így nevezik a statisztikusok azt a kategóriát, amit a közbeszédben gyakran (bár szakmailag pontatlanul) „mélyszegénységként” emlegetnek. Sok ez? Hogyne lenne sok. 65 év felett már csak a keresztényi szeretet és a hosszú, ledolgozott évek miatt is ennek az aránynak nullának kellene lennie. De kevesebb-e, mint a Magyarék által emlegetett 25 százalék? Jelentősen kevesebb. Innen is jelezném Magyaréknak, hogy 

Csak halkan jegyzem meg – nehogy elriasszuk a szigorúan Szent Jeromos-i értelemben vett „csaholó kutyákat” –, hogy a magyar arány jobb, mint az EU27 átlaga, és olyan nyugati példaképek szerepelnek a listában sokkal nagyobb számmal – a fent említett Svájcon kívül –, mint Németország és Olaszország, vagy épp Spanyolország és Ausztria.

Hasonló a helyzet a gyerekek mélyszegénységével is: szintén a legfrissebb Eurostat-adatok szerint a 18 éven aluliak 17,4 százaléka volt szegénységi kockázatnak kitéve – szemben a Magyar Péter-i 20 százalékkal. És itt is jobb a magyar arány, mint a svájci, az osztrák, de még a luxemburgi is – ahol egészen döbbenetes módon a 18 év alattiak 24 százaléka számít szegénynek.

És akkor még nem beszéltünk az olyan csúsztatásokról, mint hogy „van olyan műtét, amelyre 81 hónapot kell várni”. A valóság ezzel szemben az, hogy a koronavírus-járvány után 26 olyan műtéti típus volt, ahol az átlagos várakozási idő meghaladta a 60 napot – jelenleg pedig három ilyen van. Vagy ott a minimálbér kérdése

A végére pedig marad valóság nagybátyánk keserű fintora: alacsonyabb rezsiről írnak a pamfletben, miközben éppen azok az ukránok zárták el az alacsony rezsihez szükséges olajvezetéket, akik maguk ismerték el, hogy kapcsolatban állnak Magyar Péterékkel.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP