Vége az albérlet-rabszolgaságnak: megmutatjuk a trükköt, amivel nulla forintból vehetsz 50 milliós lakást!

Itt a bizonyíték, amire senki nem számított: 30 ezer magyar fiatal már megcsinálta a lehetetlent.

2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint 2025-ben 12 062 új lakás épült, ami 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, ami viszont 37 százalékkal több, mint 2024-ben. A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9 százalék). Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások csaknem egyharmada.
Ezt is ajánljuk a témában

Itt a bizonyíték, amire senki nem számított: 30 ezer magyar fiatal már megcsinálta a lehetetlent.

A KSH szerint a fővároson belül is erős a lakásépítés területi koncentrációja, hiszen Budapest 3949 új lakásának 62 százaléka négy kerületben épült fel:

Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 és a X. kerület 1458 engedélyezett lakással.
Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).

A természetes személyek által épített lakások aránya 38-ról 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61-ről 64 százalékra nőtt az előző évihez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 6,5 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 m2-rel 95,6 m2-re mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 m2 volt. 2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
Nyitókép: Balaton József/MTI