Lerakták péntek délelőtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új termináljának alapkövét. A reptér fejlesztésével kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a turizmus egyre fontosabb lába a gazdaságnak, de hogy még inkább növekedhessen, ahhoz elengedhetetlenek a fejlesztések.
Két évvel hamarabb megtérülhet az állam befektetése, olyan kiugró évet zárt tavaly a budapesti repülőtér – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hármas termináljának alapkőletételén. A kormányfő rövid washingtoni tartózkodás után érkezett vissza Budapestre, hogy beszédet mondjon a reptér fejlesztésével kapcsolatban.
A kormányfő beszéde elején elmondta: sok megállapodást kötött már kormányfőként, de az egyik legjobbnak a Vinci-vel kötöttet tartja. Mint mondta: az állam nem tud repülőteret üzemeltetni, de meg kellett találni a partnert, aki a nagyértékű állami vagyont tudja kezelni és annak értékét is növelni. „Ezért köszönöm francia vendégeinknek, hogy belevágtak velünk ebbe a kalandba” – fűzte hozzá a miniszterelnök.
Mint mondta:
a reptér jövője és sikere az ott dolgozók munkáján múlik. Magyarországon fantasztikus, világszínvonalú szakmunkások vannak, akik nélkül semmilyen beruházás és befektetés nem működhetne.
A miniszterelnök elmondta: a francia vendégeket befogadta Magyarország, ők már családtagok. Hozzátette: Nyugat-Európában ezt meg sem nézik, kiket fogadnak be, de Magyarország ezzel szemben alaposan megválogatja, mert már sokszor kellett csalódnia. Mint fogalmazott: még alig húsz éve történt, hogy megesett a csúfság és az akkori kormány eladta az aranytojást tojó tyúkot. Azóta nem is sikerült fejleszteni a repteret. Ezzel szemben a mostani kormány feltett célja és stratégiája, hogy fejleszti az országot, ennek egyik fontos lába a turizmus fejlesztése. Mint említette: a turizmus egyre nagyobb szeletét adja a gazdaságnak, de félő volt, hogy a reptér lesz a szűk keresztmetszet.
14 év kitartó munka után, 2024-ben sikerült nyélbe ütni az üzletet és ismét többségi tulajdont szerezni a repülőtérben
– tette hozzá. A fejlesztésekhez természetesen kellett egy jó partner, a Vinci, mint üzemeltető. A reptér egyre nagyobb bevételt generál, a mostani adatok szerint két évvel hamarabb térülhet majd meg az állam befektetése. A terminál építése márciusban kezdődik és várhatóan 1 milliárd eurót tesz ki.
Az évtized végére évente 25 millió utas fordulhat majd meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. „Ha minden terv teljesül, akkor az évtized végére a legnagyobb légi központjává válhat a régióban. Erre a legynagyobb veszélyt a háború jelenti, ami nem egy vendégcsalogató dolog, ezért ebből mindenképp ki kell maradni” – mondta.
Ez a járat Budapestről indul és nem kér átszállást Brüsszelbe
– zárta beszédét a kormányfő.
A hármas terminál mellett hasonlóan kiemelt fontosságú fejlesztés még
A vasút régóta tervben van már, de a mostani kormány alatt sikerült elindítani a projektet, amelyre a jelentkezőket már várják. A Mandiner is beszámolt róla januárban, hogy megvalósul a vasúti bekötés, amely Monor és Kőbánya-Kispest között köti be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Nyugati pályaudvar vonalába.
Ezt is ajánljuk a témában
Elindult a reptéri fejlesztések pályázati jelentkezési szakasza, erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiderült az is, hova kerül majd a vasútállomás a reptéren. 2030-ra már elkészülhet az első szakasz.
A bekötés 27 kilométer lesz. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területe alatt épül majd egy új állomás, ide futnak be a vonatok.
Ennek a helye a mostani Holiday parkoló lenne, ez alá tennék az állomást. Ez persze kis helyszűküléssel jár. 156 parkolóhelyet elveszítenek, ezeket máshová telepítik át, de az építkezés végén a parkoló többi részét helyreállítják. A befejezés valamikor 2030-2031 körül várható.
A vasút és az állomás is 1 milliárd euró körül mozog, a gyorsforgalmi pedig 500 millió euróba kerülhet. Ez így összesen 2,5 milliárd eurós fejlesztés, azaz csaknem ezer milliárd forint.
A fejlesztésekre azért is szükség van, mert a ferihegyi reptér utasforgalma az elmúlt években elképesztő ütemben nőtt: 2025-ben már csaknem húszmillió ember fordult meg a budapesti légikikötőben. Ez a szám pedig a továbbiakban még tovább nő majd várhatóan. Így felmerült már az is, hogy a szűkös időablak miatt a tehergépeknek egy másik repülőteret épít majd az állam a későbbiekben, hogy ne akadályozzák az utasszállítókat és ne terheljék túl a környéken élőket sem a túl sűrű forgalommal.
Ezt is ajánljuk a témában
Tavaly 19,6 millió utast szolgált ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ez több mint 20 százalékkal nagyobb 2019-es forgalomnál.
Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója, a Vinci Airports elnöke a pénteki eseményen elmondta: Magyarország turizmusa jelentős mértékben növekszik, ehhez pedig nagy segítséget nyújt a repülőtér is. A 2025-ös utasforgalmi adatokkal kapcsolatban megjegyezte: ez 12 százalékkal volt nagyobb az előző évhez képest. A reptér folyamatosan újabb összeköttetéseket alakít ki, immár az Egyesült Államokkal, Dél-Koreával és Kínával is idéntől. Ezért is van szükség a fejlesztésekre és bővítésekre, hogy a növekvő igényeket ki tudják szolgálni. Mint a Vinci elnöke megjegyezte: remek az együttműködés a kormánnyal és ezúttal is megerősítette, hogy elkötelezettek a reptér fejlesztése és bővítése mellett.
Az új, 35 ezer négyzetméternyi terminál plusz 10 millió utast tud majd kiszolgálni. Lesznek új check-in zónák, új pultok, utasbiztonsági ellenőrzőpont és új parkolóhelyek is.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak.
Honnan az indulat? Honnan ez a kielégíthetetlen vágy az elégtételre?
Nem volt eseménytelen a kedd: ezúttal magyarok szólították fel Brüsszelt, de nem az újonnan alakult kormány soraiból.
Ebben a képben minden benne van a magyar emberek április 12-én kimondott döntéséről.
„A legkeményebb szabályok lesznek, amit Magyarország valaha látott” – jelentette ki bizottsági meghallgatásán a Miniszterelnökség miniszterjelöltje.
Mi zajlik itt?
A miniszterelnök a helyszínválasztást annak szimbolikus jellegével és az aszályhelyzettel indokolta.
Akár már néhány héten belül fennakadásokra lehet számítani.
