Tavaly 19,6 millió utast szolgált ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ez több mint 20 százalékkal nagyobb 2019-es forgalomnál. Az állam beavatkozása nélkül rövid idő alatt káoszba torkollnának az eredmények, így viszont indulhatnak a régóta várt fejlesztések.
Újabb rekordévet zárt 2025-ben a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A forgalom megközelítette a 20 millió utast, 19,6 millió embert szoltált ki a régió egyik legfontosabb összeköttetésévé váló légikikötő.
Nagy Márton korábbi Facebook-bejegyzésében ismét emlékeztetett, hogy a korábban bejelentett infrastruktúra-fejlesztést megalapozza a személy- és áruforgalom terén elért újabb rekordforgalom.
Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy
az adatokat összehasonlítva a magyar főváros repülőtere a harmadik legnagyobb lett a régiós fővárosok között, Bécs és Varsó után.
Nagy Márton nemzetgazdasági és Lázár János építési- és közlekedési miniszter közösen jelentették be tavaly október végén, hogy várhatóan 2028-ra már új gyorsforgalmi úton közelíthetjük meg a repülőteret, de elkezdődik a 3-as terminál és a régóta ígért gyorsvasút építése is.
A következő években 1000 milliárd forintból fejleszti a kormány és az üzemeltető a repülőteret annak érdekében, hogy a jelenlegi, közel 20 milliós utaslétszám növeléséhez az infrastruktúra is igazodjon.
A következő években három, régóta várt beruházás már biztosan kezdetét veheti, a tervek szerint
Ezt is ajánljuk a témában
Várhatóan 2028-ra már új gyorsforgalmi úton közelíthetjük meg a repülőteret, de elkezdődik a 3-as terminál és a régóta ígért gyorsvasút építése is.
Az év elején újabb lépéssel ráadásul közelebb került a beruházások kezdete: a Nemzetgazdasági Minisztérium újabb részleteket közölt két nagy építkezésről, amely a reptér területén valósul meg, vagyis a vasúti összeköttetés és az új terminál építése. A terveket már korábban elfogadták, a környezetvédelmi engedélyek megvannak, ezeket felül kell vizsgálni, de az építési engedélyt újra be kell majd adni.
A tárca újabb részleteket is megosztott januárt elején a gyorsvasút vonalvezetéséről és a tervezett repülőtéri állomásról, valamint a kapcsolódó kötöttpályás közlekedési fejlesztésekről is.
Ezt is ajánljuk a témában
Elindult a reptéri fejlesztések pályázati jelentkezési szakasza, erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiderült az is, hova kerül majd a vasútállomás a reptéren. 2030-ra már elkészülhet az első szakasz.
A repülőtér visszavásárlását az ellenzéki sajtó és a baloldal élesen bírálta, a kritikák szerint a vételár az állam számára előnytelen volt és a megtérülés is bizonytalan.
A kormány ugyanakkor egyrészt az ország szuverenitása szempontjából az egyetlen nemzetközi repülőterünk stratégiai szerepét, másrészt a kapacitás bővítésének lehetőségét hangsúlyozza és sikeresnek tartja az üzletet.
A repülőtér a 2000-es évek közepén került magánkézbe, miután a baloldali kormányok először részben privatizálták, nem sokkal később a maradék tulajdonrészétől is megvált az állam. A 2024-es visszavásárlásig a repülőtér korábbi üzemeltetője nem törekedett a kapacitások növelésére és nem volt középtávú stratégiája, így az állami szerepvállalás nélkül hosszú ideig legfeljebb csak terv maradt volna a közúti, vasúti és repülőtéri infrastruktúra bővítése.
Az új tulajdonosi kör célja, hogy Magyarország legyen Közép-Európa légiforgalmi központja, a tavalyi adatok pedig előrevetítik, hogy ez a várakozás reális, ám csak úgy érhető el, ha a jelentősen megnövekedett és tovább erősödő forgalmat képes is magas színvonalon kiszolgálni Ferihegy.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Az elemzők szerint „nem babra megy a játék”, és „elő van készítve az Őszöd 2 is”.
A Budapest Airport Zrt. a kifutói kibővítésére indított közbeszerzési eljárást.
Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, marad az árréscsökkentési intézkedés.
Sokaknak szúrja a szemét Orbán Viktor vétója.
Az Európai Bizottság frissen bemutatott tervének célja az Unió biztonságára jelentett növekvő fenyegetés elhárítására.
Brüsszel szerint Magyar Péter hatalomra kerülésével ez meg is valósulhat.
Olyan vadászrepülőt ígértek, hogy a fal adja a másikat, erre jól felsültek; ezt ráadásul maga Macron bizalmasa árulta el.
A miniszterelnök szerint a választás tétje, hogy mekkora lesz hazánkban a „brüsszeli háborúpárti és ukránpárti politikusok” befolyása.
Az ukrán elnök dafke kitüntette a versenyzéstől a sisakja miatt eltiltott ukrán olimpikont.
