Tavaly 19,6 millió utast szolgált ki a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, ez több mint 20 százalékkal nagyobb 2019-es forgalomnál. Az állam beavatkozása nélkül rövid idő alatt káoszba torkollnának az eredmények, így viszont indulhatnak a régóta várt fejlesztések.
Újabb rekordévet zárt 2025-ben a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A forgalom megközelítette a 20 millió utast, 19,6 millió embert szoltált ki a régió egyik legfontosabb összeköttetésévé váló légikikötő.
Nagy Márton korábbi Facebook-bejegyzésében ismét emlékeztetett, hogy a korábban bejelentett infrastruktúra-fejlesztést megalapozza a személy- és áruforgalom terén elért újabb rekordforgalom.
Korábban a Mandiner is beszámolt róla, hogy
az adatokat összehasonlítva a magyar főváros repülőtere a harmadik legnagyobb lett a régiós fővárosok között, Bécs és Varsó után.
Nagy Márton nemzetgazdasági és Lázár János építési- és közlekedési miniszter közösen jelentették be tavaly október végén, hogy várhatóan 2028-ra már új gyorsforgalmi úton közelíthetjük meg a repülőteret, de elkezdődik a 3-as terminál és a régóta ígért gyorsvasút építése is.
A következő években 1000 milliárd forintból fejleszti a kormány és az üzemeltető a repülőteret annak érdekében, hogy a jelenlegi, közel 20 milliós utaslétszám növeléséhez az infrastruktúra is igazodjon.
A következő években három, régóta várt beruházás már biztosan kezdetét veheti, a tervek szerint
Ezt is ajánljuk a témában
Várhatóan 2028-ra már új gyorsforgalmi úton közelíthetjük meg a repülőteret, de elkezdődik a 3-as terminál és a régóta ígért gyorsvasút építése is.
Az év elején újabb lépéssel ráadásul közelebb került a beruházások kezdete: a Nemzetgazdasági Minisztérium újabb részleteket közölt két nagy építkezésről, amely a reptér területén valósul meg, vagyis a vasúti összeköttetés és az új terminál építése. A terveket már korábban elfogadták, a környezetvédelmi engedélyek megvannak, ezeket felül kell vizsgálni, de az építési engedélyt újra be kell majd adni.
A tárca újabb részleteket is megosztott januárt elején a gyorsvasút vonalvezetéséről és a tervezett repülőtéri állomásról, valamint a kapcsolódó kötöttpályás közlekedési fejlesztésekről is.
Ezt is ajánljuk a témában
Elindult a reptéri fejlesztések pályázati jelentkezési szakasza, erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiderült az is, hova kerül majd a vasútállomás a reptéren. 2030-ra már elkészülhet az első szakasz.
A repülőtér visszavásárlását az ellenzéki sajtó és a baloldal élesen bírálta, a kritikák szerint a vételár az állam számára előnytelen volt és a megtérülés is bizonytalan.
A kormány ugyanakkor egyrészt az ország szuverenitása szempontjából az egyetlen nemzetközi repülőterünk stratégiai szerepét, másrészt a kapacitás bővítésének lehetőségét hangsúlyozza és sikeresnek tartja az üzletet.
A repülőtér a 2000-es évek közepén került magánkézbe, miután a baloldali kormányok először részben privatizálták, nem sokkal később a maradék tulajdonrészétől is megvált az állam. A 2024-es visszavásárlásig a repülőtér korábbi üzemeltetője nem törekedett a kapacitások növelésére és nem volt középtávú stratégiája, így az állami szerepvállalás nélkül hosszú ideig legfeljebb csak terv maradt volna a közúti, vasúti és repülőtéri infrastruktúra bővítése.
Az új tulajdonosi kör célja, hogy Magyarország legyen Közép-Európa légiforgalmi központja, a tavalyi adatok pedig előrevetítik, hogy ez a várakozás reális, ám csak úgy érhető el, ha a jelentősen megnövekedett és tovább erősödő forgalmat képes is magas színvonalon kiszolgálni Ferihegy.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás
Az elemző szerint a balliberális sajtó is érintett.
Több ezer fővárosi és vidéki étterem túlélését segíti a kormány 100 milliárd forintos keretösszeggel induló akcióterve.
Nagy Márton: a kormány azon dolgozik, hogy senkinek se nőjön duplájára a januári gázszámlája.
Óriási összeghez juthatnak a vendéglátók.
Ehhez kell Kapitány István, egy multi, a Shell volt globális alelnöke, „a magyar Jockey Ewing”.
Soha ennyi készpénz nem volt még forgalomban Magyarországon, kvázi fejenként 1 millió forintnyi „kápé” kering a rendszerben. A mennyiség pedig még tovább nőhet, hiszen néhány hét és duplájára emelkedik az ingyenes készpénzfelvételi limit.
Minden évforduló jó a számvetésre, sőt a Magyar Kultúra Napja arra is, hogy büszkék legyünk a hazára. Petri Lukács Ádám írása.
Kaja Kallas megint Ukrajna feltétlen támogatása mellett érvelt, a francia elnök pedig azt hiszi, hogy az Egyesült Államokat megijesztette valamiféle „európai egység”.
A bajai kisfiúnak 2000-ben veszett nyoma, 2024 augusztusáig kellett várni arra, hogy kiderüljön az igazság.
