Elindult a reptéri fejlesztések pályázati jelentkezési szakasza, erről tartott sajtótájékoztatót a Nemzetgazdasági Minisztérium. Kiderült az is, hova kerül majd a vasútállomás a reptéren. 2030-ra már elkészülhet az első szakasz.
Újabb részleteket árult el a Nemzetgazdasági Minisztérium a reptéri fejlesztésekről. Mint egy szerda délelőtti háttérbeszélgetésen Lóga Máté, a minisztérium államtitkára ismertette: megvalósul a vasúti bekötés, amely Monor és Kőbánya-Kispest között köti be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a Nyugati pályaudvar vonalába. A pályázatra való jelentkezési szakasz elindult szerda reggel az uniós közbeszerzési értesítőben is megjelent az erről szóló koncessziós kiírás. Ez február 6-ig tart, akkor választanak ki 2-3 céget, amelyek versenyezhetnek. Lóga Máté szerint ez a folyamat innen már visszafordíthatatlan, hacsak nem történik valamilyen vis maior esemény, akkor biztosan megvalósul a beruházás.
A bekötés 27 kilométer lesz. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területe alatt épül majd egy új állomás, ide futnak be a vonatok. Ennek a helye a mostani Holiday parkoló lenne, ez alá tennék az állomást. Ez persze kis helyszűküléssel jár. 156 parkolóhelyet elveszítenek, ezeket máshová telepítik át, de az építkezés végén a parkoló többi részét helyreállítják.
Ezt is ajánljuk a témában
Lesz vasúti összeköttetés a belváros és Ferihegy között, de új reptér építéséről is döntött a kabinet. Ez utóbbi az áruforgalmat veszi majd át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől. Ezeket Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter árulta el keddi sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: két nagy építkezés lesz a reptéren, a vasút és az új terminál építése, de nagyon fontos, hogy egyik sem zavarhatja a reptér napi működését. A Budapest Airport egyébként nyitott a beruházásra, hiszen annak értékét is nagyban növeli majd a projekt – ismertette Lóga Máté. Ezt a tervet már korábban elfogadták, a környezetvédelmi engedélyek megvannak, ezeket felül kell vizsgálni, de az építési engedélyt újra be kell majd adni.
A projekt 1 milliárd eurót tesz ki, a koncessziót 35 évre adják.
Fontos tény, hogy az infrastruktúra már megépülésekor a magyar állam tulajdonába kerül, teljesen pedig 35 év után kerül át az állam tulajdonába az egész, tehát már a bevétel is az államnak folyik be.
A várható számok szerint 10-12 millió utast kell majd kiszolgálnia a reptéri vasútnak. Jelenleg 20 millióan fordulnak meg a reptéren, tehát több mint az utasok fele használná a vasutat. Az államtitkár kiemelte: ez pozitív hatást gyakorol a vidéki turizmusra is, Budapestről sokkal könnyebben elérhető lesz a vidék, de a reptérre érkező külföldiek is könnyebben tudnak menni Szegedre, Makóra, a többi vidéki turisztikai helyre.
Ezt is ajánljuk a témában
Márciusban megkezdődhet a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér történelmi léptékű fejlesztése az új, hármas terminál alapkőletételével.
A koncessziós struktúra azt is jelenti, hogy minden kockázati elem a koncesszor vállára nehezedik. „Okos fejlesztésre és okos működtetésre van szükség, hogy minél több utast tudjanak becsábítani” – mondta az államtitkár. Erre a feladatra olyan társaságok lesznek alkalmasak, akiknek van már tapasztalata. Lóga Máté aláhúzta: olyan cégek nem képesek erre, amelyek frissen alakultak.
Elhangzott:
Ez még gyorsulhat is, ha a végül győztes társaság vállalja, hogy párhuzamosan épít. A második szakaszban két vasúti hidat is meg kell építeni, egyet az M0-ás, egyet pedig az M4-es felett. Az építkezés 2028-ban kezdődhet. A koncessziós idő már a terület átadásakor elindul, tehát a koncesszor nagyon is érdekelt lesz a minél előbbi és flottabbul megvalósuló kivitelezésben. Rendelkezési díjat nem fizet majd az állam.
A jegyár két dolgot tartalmaz, lesz egy rendes személyszállítási jegyár, és egy perondíj. Ez egyébként külföldön is gyakori díjtétel.
Tehát a koncessziós társaságnak kétféle bevétele származik. Egyrészt a MÁV fizet neki pályahasználati díjat, illetve az állomásra való belépésből származó bevétel is az övé. Egy variáció lehet például egy 4 ezer forintos perondíj, amely így már versenyképessé válik a taxival és más közlekedési módokkal szemben. Egyébként már ma is az utasok fele tömegközlekedéssel megy a reptérre, átszállnak a Ferihegyi vasútállomáson BKV-buszra, ami igencsak nehézkes.
A magyar állam 20 százalékkal szeretne beszállni a beruházásba, kvázi pénzügyi befektetőként, hogy anyagilag is érdekelt legyen a beruházásban. A 80 százalékra nemzetközi, vagy hazai jelöltet keresnek, akár magyar bankifinanszírozással is.
Lóga Máté elmondta: olyan struktúrát alakítanak ki, amely kellőképpen vonzó lesz a befektetők számára.
Fontos kiemelni, hogy ez a projekt nem zöldmezős beruházás, hanem hibrid. A Budapest-Belgrád vonal például az előbbihez tartozik, mert nem lehet egyelőre felmérni, mennyire lesz kihasználva. A reptéri fejlesztéseknél viszont már most ott van több millió ember, akiket be kell csatornázni a közlekedésbe. 2030-ban még elég lesz a meglévő vonalról átterelve a vonatokat, 6 percenként lesz ott vonat a tervek szerint, tehát nem feltétlenül kell ehhez új vonatokat beszerezni.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
A reptéri dolgozók állhatatos munkájának köszönhetően a Liszt Ferenc légi terminál megszabadulhatott a havazás jelentette nehézségektől.
Isztambulba indult volna a járat.
Kis híján tragédia lett belőle.
Nem véletlenül fontosak a magyar vállalkozások.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a Mol akár ebben a hónapban lezárhatja a tárgyalásokat.
A hatóságok állítása szerint a nő az autójával megpróbált elütni egy bevándorlási ügynököt, aki agyonlőtte. A republikánusok szerint önvédelem volt, a demokraták szerint gyilkosság történt.
Mindenkitől több kell a folytatásban.
