Óriási előrelépés előtt Magyarország: megújul az ország kapuja!

Óriási, 1000 milliárd forintos fejlesztés kezdődik a Liszt Ferenc Repülőtéren. Nagy Márton nemzetgazdasági, illetve Lázár János építési és közlekedési miniszter október végén jelentette be, hogy hamarosan három jelentős fejlesztés is elkezdődhet a budapesti reptéren: a hármas terminál megépítése, a közvetlen vasúti összeköttetés megvalósítása Budapest belvárosával és egy új gyorsforgalmi út létesítése részben a jelenlegi felújításával. Ebből 1-1 milliárd euróba kerül az új terminál és a vasútvonal, valamint 500 millió euróba a közútfejlesztés.

Nagy Márton a fejlesztések bejelentésekor a Liszt Ferenc-repülőteret stratégiai vagyonnak nevezte, és emlékeztetett: „Az előző másfél év­tizedben az állami vagyon megkétszereződött, ennek keretében visszaszereztük a repülőteret is.” Hozzá­tette, a légikikötő többségi tulajdonának 2024-es visszavásárlása jó döntés volt, amelyből az utasok is sokat profitáltak, egy év alatt 80 százalékkal csökkent a járatkésések száma.

Az utasforgalom minden korábbi rekordot megdöntött, év végéig várhatóan eléri a húszmillió főt. A cél, hogy ezt a számot a következő években megduplázza a repülőtér, ehhez viszont elkerülhetetlenek a jelentős fejlesztések. Nemcsak az utasforgalom szempontjából szükséges a bővítés, hanem mert a teherforgalom is gyors ütemben növekedik.

A repülőtér visszavásárlása tehát nem csupán szuverenitási és stratégiai okokból volt fontos lépés, de azért is, mert a korábbi tulajdonosok a szükséges beruházásokat nem hajtották végre, miközben a magyar államnak nem volt beleszólása az MSZP–SZDSZ-kormányok idején magánkézbe juttatott repülőtér fejlesztésébe. Az akkori kabinet ugyanis áron alul adta el a repteret, hogy a vételárból a költségvetési lyukakat tömje be. Magyarország ezzel gyakorlatilag elveszítette befolyását a reptér felett, mivel az üzemeltetés már az ügylet első ütemében hetvenöt évre külföldiek kezébe került.