Hormuzi-szoros: ha ez igaz, a globális energiapiac példátlan sokk elé nézhet
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.

Az Európai Unió vezetői élesen bírálták az Egyesült Államok döntését, amely ideiglenesen engedélyezte a tengeren rekedt orosz olaj felvásárlását. A brüsszeli politikusok szerint a lépés rossz jelzést küld Moszkvának, miközben szerintük Ukrajna támogatását is alááshatja.

Az Euronews beszámolója szerint Brüsszelben komoly kritikát váltott ki Donald Trump amerikai elnök döntése, amely ideiglenesen engedélyezi a tengeren rekedt orosz olaj megvásárlását. Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent csütörtök este jelentette be, hogy átmeneti engedélyt adnak azoknak az országoknak, amelyek megvásárolnák azokat az orosz olajszállítmányokat, amelyek már úton vannak a tengeren.
A döntés hátterében a Közel-Keleten kirobbant újabb konfliktus áll, amely felhajtotta az olaj árát. Az iráni támadások a Perzsa-öböl olajtermelőit és a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorost is érintik, ami gyakorlatilag leállította a hajóforgalmat, és hordónként száz dollár fölé emelte az olaj világpiaci árát.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az X-en arról írt, hogy az intézkedés célja a globális energiapiac stabilitásának megőrzése és az üzemanyagárak kordában tartása.
A bejegyzés szerint Washington ezzel párhuzamosan az iráni rezsim okozta biztonsági és gazdasági kockázatok kezelésére is törekszik.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.

A brüsszeli vezetők attól tartanak, hogy az amerikai döntés végső soron Oroszország helyzetét erősítheti. Friedrich Merz német kancellár pénteken arról beszélt, hogy a szankciók enyhítése jelenleg rossz lépés lenne, függetlenül attól, milyen indok áll mögötte. Szerinte a Közel-Keleten zajló háború nem terelheti el a figyelmet Ukrajna támogatásáról. A német kancellár azt is jelezte, hogy a G7 vezetői közül hatan egyetértenek abban, hogy a szankciók lazítása nem küldene megfelelő üzenetet a jelenlegi helyzetben. Hasonló hangot ütött meg António Costa, az Európai Tanács elnöke is.
A brüsszeli politikus szerint az amerikai lépés komoly aggodalomra ad okot, mert az orosz olajexport korlátozásának enyhítése – értelmezése szerint – még az európai biztonságot is érintheti.
Costa arra figyelmeztetett, hogy minden olyan intézkedés problémás lehet, amely növelheti Oroszország olajbevételeit, mivel ezek a források végső soron az orosz hadigépezetet erősíthetik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén a szankciók fenntartását sürgette, és jelezte, szerinte most sem indokolt a korlátozások enyhítése – még úgy sem, hogy a közel-keleti konfliktus miatt az olajárak meredeken emelkednek. Emmanuel Macron francia elnök a G7-találkozó után szintén úgy vélekedett, hogy a szankciók visszavonása nem lenne indokolt.
Az amerikai döntés egyelőre átmeneti jellegű. Az engedély lehetővé teszi, hogy a március 12-ig hajókra rakodott orosz nyersolajat és kőolajtermékeket az importőrök megvásárolják, a szállítmányokat pedig legkésőbb április 11-ig kirakodják.
A kérdés az Európai Unión belül is vitát váltott ki. Az Euronews beszámolója is kiemeli, hogy az uniós vezetők közül egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök vetette fel a szankciók feloldásának lehetőségét, ezzel az amerikai állásponttal összhangban.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
