Mindenkiben ott rejlik a mentális egészséghez szükséges szuper erő – Nemzeti Mentál Pajzs Program indul

Még szeptember elején, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett eseményen, a Gyermek(lélek)védelem új útjain című műhelykonferencián jelentették be, hogy elindul a Nemzeti Mentál Pajzs Program a gyermekek mentális egészségének megőrzése érdekében. A tervek szerint egy éven belül 35 ezer diákot szeretnének bevonni a programba.

A projektet a Bajai Szent Rókus Kórház a Kulturális és Innovációs Minisztériummal (KIM), a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS)-csel, a Belügyminisztériummal (BM), a Nemzeti Mentális Egészség Alapítvánnyal és a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramját (MÁESZ)-szel együttműködésben hívta életre, és ehhez csatlakozott több partnerszervezet is. A program fővédnökségét Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára vállalta el.

A program szakmai vezetője, Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója az október 14-én elinduló program kapcsán a Mandinernek elmondta, hogy 

„Mindez attól függ, hogy mely térségben kiket tudunk megszólítani. A Mentál Pajzs Program a MÁESZ-be épül be, amely Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja. Ezek azok a kamionok, amelyek járják az országot, és évente mintegy 130 helyszínre jutnak el. Eddig ezekről a kamionokról hiányoztak a lelki egészséggel kapcsolatos szolgáltatások, kifejezetten a gyerekek számára – most ezt kívánjuk pótolni” – mondta el a szakértő.

Tényleg sírva vigad a magyar?

Hal Melinda kiemelte, hogy annak ellenére, hogy voltak már nagyon jó kezdeményezések – többek között Kopp Mária és Bagdy Emőke nyomdokán –, valahogy ezek mindig „szétforgácsolódtak”.

„Azt szeretnénk elérni, hogy ez ne csupán egy pályázati ciklus legyen, ne egy rövid távú terv, hanem egy valódi nemzetstratégiai cél. A végcélunk egy attitűdváltás: az, hogy változást érjünk el a fiataloknál, a szüleiknél, a pedagógusoknál, majd ezt követően a teljes lakosság körében. 

 – tekintett előre.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy annak ellenére tapasztalható idehaza egy általános pesszimista hangulat, hogy az utóbbi években több mutató is javult ezen a téren.

„A KINCS felméréséből is kiderült, hogy a fiatalok bizakodóbbak a jövővel kapcsolatban, mint évekkel ezelőtt. Van jövőkép, van családmodell, amit szeretnének követni – jellemzően két vagy több gyermeket terveznek. De ahogy haladnak előre az időben, ezek a célok mintha eltűnnének. Annak ellenére, hogy az egészségmutatókban is van javulás, az emberek az általános egészségi állapotukat szubjektíven mégis rosszabbnak élik meg, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt. Erre az anomáliára is szeretnénk reflektálni a Mentál Pajzs Programban” – jegyezte meg.

Ezen a ponton Hal Melinda arra is kitért, hogy a nagyfokú elégedetlenséghez hozzájárul a médiából folyamatosan áradó, hihetetlen mértékű erőszak.

„A híradásokban a tragédiák és a negatív beszámolók viszik a prímet, és ugyanez jelenik meg a közbeszédben is. Szakemberként kijelenthetem, hogy amire elsősorban reflektálnunk és reagálnunk kell, az a túlzott erőszak, ami jelen van 

• a közbeszédben,
• a közösségi médiában,
• a kommentekben, 
• a filmekben,
• a mesékben, 
• sőt egyre gyakrabban már a nyílt utcán is. 

A forrongó világ eseményei eljutnak hozzánk is” – hangsúlyozta.

A szakember arról is beszélt, hogy ez a sok negatív ingerlés, valamint az idegrendszer „leigázása” a képernyők által – különösen a gyerekeket érintve – a mentális védőpajzs lebontását eredményezi.

„Bagdy Emőke professor emerita ezt úgy fogalmazta meg, hogy a pszicho-neuro-immun funkciók csökkennek. De egy stabil személyiség mindezek ellen képes védekezni. Éppen ezért a projektben a személyiség stabilitásának növelésére szeretnénk fókuszálni, és ápolni kívánjuk a bio-, pszicho-, szociális és spirituális emberképet. 

 – elég lenne annyi, hogy időnként megállunk, igyekszünk kapcsolódni a természethez, észrevesszük annak apró szépségeit és hangjait, valamint kapcsolódunk egymáshoz, külső és belső világunkhoz” – magyarázta.

„Továbbá arra is szeretnénk válaszokat találni a következő egy évben, hogy miért van az, hogy bár a kormány csúcsra járatja a családpolitikai támogatásokat – e téren a világ élvonalába tartozunk –, mégsem születnek meg a kívánt gyermekek. Sok esetben már a párok sem jönnek össze, hiszen egy kötődés nélküli, túlzottan énközpontú társadalom alakult ki. A jövőben azon is dolgoznunk kell, hogy ezeket a mintákat lebontsuk” – nevezte meg az egyik előttük álló feladatot Hal Melinda.

Ez várja majd a gyerekeket a szűrőbuszokon

„Mindaz, amit a kamionokon teszünk majd, csupán a program egy demóváltozata. A szűrőbuszokon elérhetők lesznek különböző brossúrák és szóróanyagok arról, hogy hol tud egy gyermek – vagy akár egy felnőtt – segítséget kérni, ha bántalmazás vagy erőszak áldozatává válik. Ezeken helyet kapnak az elsősegély-szolgálatok telefonszámai is. Emellett a védőnői szakszolgálatot is szeretnénk minél többek figyelmébe ajánlani. 

 – kezdte a felsorolást a klinikai szakpszichológus.

Elhangzott, hogy a következő modul célja az érzelmek aktiválása. „Úgy gondoljuk, hogy a mentális versenyképesség alapja az, hogy az érzelmeket felszínre kell hozni, majd folyamatosan dolgozni kell velük. Munkatársaimmal a Mentál Pajzsban az érzelmi intelligencia és az empátia fontosságát hangsúlyozzuk. Olyan tartalmakat és játékokat adunk át – akár pszichodráma-elemekkel tarkított foglalkozások keretében –, amelyeket később bárki otthon is alkalmazhat, ezáltal is erősítve a mentális jóllétét” – ismertette Hal Melinda.

A projektben kiemelt fókuszt kap a gyermekvédelem is. E téren kifejezetten innovatív szemlélettel dolgoznak, hiszen úgy vélik, hogy a képernyő általi abúzus is abúzusnak számít. „Amikor egy kiskorú olyan tartalmat néz, ami nem neki való, vagy amikor egy ötéves gyermek okoseszközt kap a kezébe, az mind ingerelárasztásnak minősül. Mivel ennek hatásai ma már ismertek, szeretnénk társadalmi összefogást kezdeményezni e kérdésben. Ehhez kapcsolódik a digitális gyermekvédelmi törvény is, amelynek tervezete jelenleg társadalmi egyeztetésen van. Ezt a folyamatot támogatja az Alaptörvény legutóbbi módosítása is, amely a lelki gondozást kiemelt prioritásként nevesíti.”

Emellett már elérhetők a 35 napos Digitális Böjt eredményei is, amelyek alátámasztják, hogy az okoseszközök használatának korlátozása pozitív hatással van a gyermekek kognitív képességeire és társas kapcsolataira egyaránt. Ennek következő lépése a közösségi médiafelületek korlátozása lehet – erre már most látunk példát több külföldi országban, például Görögországban és Ausztráliában, ahol 15, illetve 16 éves kor alatt a fiatalok nem regisztrálhatnak olyan oldalakra, mint a Facebook vagy a TikTok – sorolta az MCC kutatásvezetője.

A mentális erő a sikeres élet kulcsa

Elhangzott, hogy több részterület képviselőivel együtt a következő hónapokban arra is szeretnék felhívni a figyelmet a Mentál Pajzs Programban, hogy egy mentálisan erős generáció az élet valamennyi területén sokkal versenyképesebbé válhat – nem beszélve arról, hogy mentálisan stabil gyerekeket tud majd felnevelni.

Ezért szeretnénk a közreműködőkkel együtt bebizonyítani, hogy a Mentál Pajzs Program elemei valóban meghatározóak. Abban bízunk, hogy az oktatási rendszer is felveszi ezzel kapcsolatban a fonalat, és egy olyan innováció valósulhat meg, amely magába foglalja a magyar hagyományokat, a kulturális elemeket és a nemzeti gondolkodásmódot is. Az így közvetített szemlélet fokozatosan megjelenhet a közbeszédben és a mindennapi élet minden területén” – fogalmazott várakozásaival Hal Melinda.

Egyre több fiatal tudatosan fejleszti a mentális egészségét

A Nemzeti Mentál Pajzs Program egyik főpartnere a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), melynek elnökét, Fűrész Tündét is megkerestük a projekt indulása kapcsán.

Arra a kérdésünkre, hogy a KINCS miért tartotta fontosnak, hogy a projekt mellé álljon, Fűrész Tünde azt válaszolta, hogy a Nemzeti Mentál Pajzs Program 52 szervezet közreműködésével jött létre, célja pedig egy új nemzeti mentális stratégia megalkotása.

A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy 

„A digitalizáció, a függőségek és az instant megoldások világában azonban egyre sérülékenyebb az a mentális védőpajzs, amely megóvhatná a fiatalokat a lélekromboló hatásoktól. A lelki egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a belső egyensúlyt, a harmóniát önmagunkkal és másokkal” – tette hozzá.

Az iránti érdeklődésünkre, hogy a KINCS felmérései szerint milyen mentális állapotban vannak a magyar gyermekek és fiatalok, Fűrész Tünde ismertette, hogy a pandémia óta romlott a fiatalok lelki egészsége, több a magányos fiatal, de egyre többen vannak köztük, akik tudatosan fejlesztik a lelki egészségüket, amiben a valós közösségeknek nagy szerepe van. 

„A nemzetközi adatok szerint a tinédzserek egyre magányosabbak – világszerte minden hatodik ember számol be arról, hogy magányosnak érzi magát. A közösségi média világa gyakran nem enyhíti, hanem inkább fokozza az elszigeteltség érzését: a felszínes online kapcsolatok nem pótolják a valódi emberi közelséget” – magyarázta a szervezet elnöke.

Ezt követően rámutatott, hogy 

Az iskolákban tavaly szeptember óta már nem lehet telefont használni, ami miatt a gyerekek újra elkezdtek egymással beszélgetni, játszani, közösséget alkotni. 

A KINCS kutatása szerint a magyarok többsége jó ötletnek tartja az egy éve bevezetett iskolai mobiltelefon-használat korlátozást.

Végül arra is választ kaptunk, hogy mit remélnek a most induló programtól. 

Fűrész Tünde kiemelte, hogy 

„Ha lelkileg egyensúlyban vagyunk, könnyebben küzdünk meg a mindennapok kihívásaival, és több figyelmet tudunk fordítani szeretteinkre is. A programhoz készült útmutató és a WHO által összeállított rövid teszt segíthet abban, hogy hozzávetőleges képet kapjunk pillanatnyi mentális állapotunkról, és egyben felhívja a figyelmet azokra a szervezetekre, amelyekhez bizalommal fordulhatunk segítségért”. 

„Ne feledjük: a lelki egészség megőrzése nem csak egyéni felelősség, hanem közös ügyünk is, hosszú távon fenntarthatósági és versenyképességi tényező, ezért fontos, hogy foglalkozzunk vele és ha kell, merjünk segítséget kérni magunknak vagy szeretteinknek egyaránt” – zárta gondolatait a KINCS elnöke.

Nyitókép: Hal Melinda Facebook-oldala