Grüll Tibor
Sopronban született 1964-ben. Tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora. Ókortörténészként főként a Római Birodalom gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási jelenségeit vizsgálja, továbbá fontos része munkásságának a hellenizmus kori és római kori zsidóság, illetve a kereszténység kutatása is. Tizennégy önálló kötete, valamint több mint háromszáz tudományos és ismeretterjesztő cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban.
Az aquincumi régészeti parkban ülve ha megpróbálunk a romok helyére utcákat és házakat képzelni, milyen világ tárulhat elénk? Kik éltek azon a területen, ahol most beszélgetünk?
Eleinte elég élesen különvált a bennszülöttek és a hódítók világa. Pannonia tartomány vezető rétegét sokáig a római katonaság alkotta, de ezt is két részre kell bontanunk: voltak a legionáriusok, akik római állampolgárok voltak, és voltak a légiókkal együtt érkező segédcsapatok (auxiliárisok), amelyek tagjait Britanniától Syriáig a birodalom minden sarkából hozták ide. Az antik források szerint a bennszülött lakosság és a római katonaság együttélése szinte sehol nem volt súrlódásmentes. Különösen a legionáriusok hordták fenn az orrukat. Például Apuleius írja a regényében, Az aranyszamárban, hogy egy római katona megszólított egy szamárháton poroszkáló görög parasztot, aki persze egy kukkot sem beszélt latinul. A katona ezért botjával addig ütötte a szerencsétlen embert, amíg le nem esett a szamárról. Hasonló esetek nyilván máshol is előfordultak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy