A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
„Mindig találni fogunk ugyanis egy olyan részecskét, amely híján hazátlanok lennénk, és végül mindig egyetlen részecske híján vagyunk hazátlanok.” Falusi Márton József Attila-díjas költő nevét sokan ismerik. Nem véletlenül: munkái markánsan formálták a kortárs magyar irodalom arculatát. Legújabb, műfajokat jó érzékkel keverő munkájában a költői esszé és a szociográfia határán egyensúlyoz, miközben a líraiság finom hullámai végigrezegnek a szöveg mélyebb rétegein. Az ebből kibomló belső ritmus adja A kikényszerített álom páratlan atmoszféráját.
Ebben a könyvében a költő a székely irodalom egyik ikonikus alakját idézi meg: azt vizsgálja, mi teszi Tamási Áront a 21. században is időszerűvé. Tamási eszmevilága és művei a magyar nemzeti identitás, valamint a székely és erdélyi közösségek megmaradásának kérdéseit vizsgálják. Írásaiban hangsúlyt kap az erdélyi magyar kisebbség múltja, jelene és jövője. Egyszerre volt népi humanista és szociálisan érzékeny alkotó: műveiben szorosan összefonódik a nemzet sorsáért érzett aggodalom és a társadalmi problémák számbavétele. Tamási Áron legismertebb alkotásai közé tartozik az Ábel-trilógia, amely három részből áll: Ábel a rengetegben, Ábel az országban és Ábel Amerikában. E monumentális műegyüttes mellett említést érdemel a Szűzmáriás királyfi, a Jégtörő Mátyás, valamint a Világ és holdvilág című novellagyűjtemény is. Jó szívvel ajánljuk Falusi könyvét mindazoknak, akik szívesen ellátogatnának Farkaslakára, Tamási Áron szülőföldjére – hogy beszélgessenek az ott élőkkel, megváltsák a világot egy pohár bor mellett, vagy elcsendesedjenek egy misén. Induljunk el együtt a halhatatlan történetek nyomán!
A grandiózus Kitelepítés után Visky András ismét nagyregénnyel jelentkezik. Korábbi művének középpontjában a szenvedés, a szeretet és a szabadság kérdései álltak, mindez bibliai és keresztény motívumokkal átszőve. A történet egy gyermek szemszögéből, az anya és a család életén keresztül bontakozott ki, megmutatva, miként élhető meg a szeretet és a remény még a legmélyebb kitaszítottságban is.
A trilógia második könyve egyszerre előzménytörténete és folytatása a Kitelepítésnek. Játék az olvasóval, ahogyan azt Viskytől megszokhattuk. A mű egyik központi tézise, hogy szabad ember az, aki nem okoz másoknak szenvedést. Valódi történetek, tettek, tanítások, intések, mondások és példázatok öröklődnek nemzedékről nemzedékre. „A legjobb védekezés a feltámadás.” És a velünk élő történetek segítenek emlékezni, érteni és túlélni. Visky legújabb könyvében nem elégtételt akar venni, hanem az igazságot keresi, mert a kitaszított könnyen válhat kirekesztővé, és idővel a megvetett is képes lesz másokat lenézni. A múlt bűnei árnyékként kísértenek. Ne ijedjünk meg ettől, tanuljunk belőle, lépjünk egyet hátra, szemlélődjünk! Mert ahogy az előszóban is olvashatjuk: „Boldogok, akik szomjúhozzák és éhezik az igazságot.”
Lírai és mélyen emberi szöveg ez, amely egyszerre kínál filozófiai és érzelmi mélységet. Az olvasó nem pusztán tanúja lesz egy történelmi kornak, hanem részévé válik egy olyan világnak, ahol a sors és az emberi kitartás határait feszegetik. Az Illegalisták kötelező olvasmány mindazoknak, akiket lenyűgöznek a családregények, a történelem és a spiritualitás finom, szinte észrevétlen jelenléte.
Innen már nincs tovább. Vagy mégis? Vannak pillanatok, amikor úgy érezzük, minden kilátástalan. A világ beszűkül, és ahelyett, hogy megoldást keresnénk, megrekedünk egy nehéz helyzet közepén mozdulatlanul. Ilyenkor könnyű belecsúszni a reménytelenségbe, és nehéz elhinni, hogy létezhet kiút.
Ugyanakkor jó tudni: van, amihez ilyenkor is nyúlhatunk. A Hitel Könyvkiadó éppen ezért indította el Pszichológus a polcon című sorozatát, amelynek első kötete Családi kríziseink címmel jelent meg. Szakács Adrienn Anna csaknem húsz éve van a pályán; gyermekek és felnőttek lelki problémáival egyaránt foglalkozik. Könyvében a gyereknevelés, a szorongás vagy épp az okostelefonok világa is szóba kerül. Átfogó, olvasmányos gyűjtemény ez, komoly kérdések könnyedén tálalva, hogy a buszon, a bankban várakozva vagy akár egy rövid ebédszünetben is dolgozhassunk a legnagyobb félelmeinken.
Változik körülöttünk minden, és nekünk is folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Jó, ha van egy olyan kötet, amely finoman noszogat: „gyere, haladjunk együtt tovább”. Szó esik benne az otthonról – erről a billenékeny fogalomról, amely mégis mindannyiunk életének egyik alappillére. Dőreség lenne azt gondolni, hogy az otthon csak egy lakás. Valójában sokféle tér gyűjteménye, ahol ki-ki megtalálhatja a saját kis helyét – állítja a szerző. Egy sarok, egy szoba, egy kanapé mindenkinek mást jelenthet. Fontos, hogy a családtagok tudják és tiszteletben tartsák, kinek mit jelent az adott tér. Ez az egyik feltétele annak, hogy jól tudjunk együtt élni. Hiszen attól lesz igazán otthon az otthon, hogy mindenkinek jut benne pár négyzetméternyi privát univerzum.
Nyitókép: Shutterstock
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
A Libri Talent első, sikerrel zárult évadát követően a jövőben még több irodalmi tehetség jut lehetőséghez, a pályázatokat szeptember végéig várják, idén meseírók is jelentkezhetnek.
„A kortárs költészet olyan, mintha nyelvi vitaminokkal frissítenénk fel a szervezetünket.” Visky András Vissza a nyomokon című válogatáskötete az ország összes Libri üzletében kérhető diákigazolvány felmutatásával.
Az olvasói figyelem képes arra, hogy a sorok között értékes igazságokra leljen, és hogy a kincset érő gondolatok alapján kitüntetett helyet adjon egy-egy könyvnek és szerzőnek; ezt szolgálja a Libri irodalmi díj.
Döbbenetes érdekességet mutattak be Amerigo Vespucciról.
„A háborús pszichózis foglyul ejtette a lengyel kormány elméjét” – fogalmazott Orbán Viktor.
A Fidesz frakcióvezetője elárulta: nem valódi a Tisza Párt elnökének a szakdolgozata.
