Peter Thiel szerint a gazdasági és politikai feszültségek nyolcvan százaléka világszerte a lakhatással lehet összefüggésben. Ehhez képest a földtulajdonlás természetéről, a modern emberre és kultúrára gyakorolt hatásáról kevés szó esik – s ha nem figyelünk oda, a szocializmus újra népszerű lesz.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Gomba módra szaporodnak a „nem helyek”, az identitás nélküli otthonok és közösségi terek. Ez nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális krízis – írta a jelenségről egy amerikai regényíró már több mint harminc évvel ezelőtt.
Kozmikus színjáték ez, amelyben a szerző maga száll alá kíséretével a pokolba, hogy szembenézzen akár önmagával is. A Howard Phillips Lovecraft utolsó napja emellett gyönyörű. Csak nem szép.
Elgondolkodtál már azon, hogy mit tennél Winston Smith bőrében, Óceánia polgáraként? Miképp reagálnál az angszocra? Mert állítólag a Nagy Testvér szeret téged. Csak nem érzed.
A mai Románia területén született színészlegenda az évek alatt szinte eggyé vált Drakula gróf karakterével. Lugosi Béla sorstársai hasonló karriert futottak be, ők a horrorikonok.
Görögök; észtek; franciák; kínaiak vagy japánok – egy nemzet sem marad ki a legnagyobb félelmek megtestesüléséből. A borzalmak hívása – Rémtörténetek ugyanis a világ minden tájáról szemezget.
Relatív a szépség, egy illat vagy egy filmélmény. De vannak dolgok, amik nem relativizálhatók – ilyen a pedofília is, aminek mocskában Stephen King kedvence, S. A. Cosby új regényében is elmerülhetünk.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Mi a hagyomány, mi az örökség és mi tartja életben civilizációnkat? Legfőképpen pedig mik azok a káros hatások, melyek szépen lassan nemcsak a férfit, de az apák és fiúk kapcsolatát is felemésztik.
Van valamiféle iróniája annak, hogy bár attól félünk, amit nem ismerünk, amit nem látunk – Lovecraft történetei mégis festményekkel hódítanak újra, miközben a felszínre emelkedik, ami egyszer elsüllyedt.
Hogy az új is lehet jó, a jól ismert pedig nem mindig garantálja a minőséget, arra a művészet a legjobb példa.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
Budapest egykori főpolgármesterének, aki ma már Horvátországban látja a jövőt, egy vaskos kötetben olvashatunk a múltjáról és családfájáról.
Michel Houellebecq életrajzi könyve messze a kozmikus horror és a lovecrafti borzalmak mögé nézve rántja le a leplet a modern irodalom talán legmeghatározóbb emberéről.
A 2017-es, több száz regényt tartalmazó Paperbacks from Hell újabb gyöngyszemet sodort a partra, A kikiáltóban pedig az a legdurvább, hogy cselekménye bármikor, bárhol megtörténhet.
Ha A Legyek Ura kiemelt helyen van a könyvespolcon, akkor a Fiúk a völgyből is érdemes a figyelemre, miközben egy másik kötet a krimirajongóknak lehet ideális választás.
Olvasni jó, sőt érdemes is, izgalmas regényekből pedig akad bőven. Ezúttal három teljesen eltérő könyv került a kosárba, egyetlen közös vonással: izgalomból egyikben sincs hiány.
Hogy ki volt Tamáska Mária és mennyire hatott Kádár Jánosra? Vagy hogy ki volt igazából Kádár János és milyen volt a házassága? Ha nem is mindent, de sokat megtudhatunk.
Újabb szezonális kötet a krimi nagyasszonyától, akinek számos hőse felbukkan az izgalmas novellákban, melyek képesek még ma is meglepetéseket okozni.
