Görögök; észtek; franciák; kínaiak vagy japánok – egy nemzet sem marad ki a legnagyobb félelmek megtestesüléséből. A borzalmak hívása – Rémtörténetek ugyanis a világ minden tájáról szemezget.
2023-ban A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról igen nagy feladatot vett a nyakába, ami egyben nem kevés felelősséggel is jár. A Valancourt Books ugyanis akkor úgy döntött, hogy bemutatja a világ kortárs horrorirodalmát, a kötetet pedig az Agave adta ki magyarul. Most ez a nagyszabású kísérlet folytatódik, minimális változtatással a koncepcióban, aminek végeredménye A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról, ezúttal is az Agave háza tájáról.
A 2023-ban bemutatott 20 novella semmiféle közös ponttal nem rendelkezett, csak annyiban kapcsolódtak egymáshoz, hogy a Valancourt Books jóvoltából jelenhettek meg egyetlen olyan kötetben, mely a világ kortárs szerzőitől mutatott be egy-egy horrortörténetet.
Hogy mi volt a cél? Részben az ismeretterjesztés és a kultúrák megismerése, már persze az alapvető borzongatás mellett. Mert azt tudod vajon, hogy mitől rettegnek a katalánok? Vagy hogy Afrika szívében a felnőttek mivel riogatják a kicsiket? És hogy ki Magyarország legfelkapottabb weird-szerzője? Utóbbit talán igen, de a svédekkel és dánokkal már biztosan nem vagy ennyire képben. Ahogy én sem voltam, pedig nagyon szeretem a klasszikus és a kortárs horror-irodalmat.
Ezt is ajánljuk a témában
Relatív a szépség, egy illat vagy egy filmélmény. De vannak dolgok, amik nem relativizálhatók – ilyen a pedofília is, aminek mocskában Stephen King kedvence, S. A. Cosby új regényében is elmerülhetünk.
A történeteket elolvasva aztán könnyedén elhittem, hogy azok a sztorik a mai legjobb íróktól származtak, hiszen alapötletük általánosságban minimum érdekes, egyik sem a tipikus kliséket eleveníti fel, főzi újra a szokásos fűszerekkel, így a témától függetlenül szinte minden esetben különleges és legtöbbször kiemelkedő lett a végeredmény. Ráadásul a kötet azt is megmutatta, hogy miről kéne szólnia a diverzitásnak: a különböző tehetségek bemutatásáról, a kulturális különbségek szemléltetéséről. És ezt mutatja most be a második kötet is.
Egy befolyásos görög család hátborzongató hagyományokat őriz; egy észt falu gabonaszárítója rettenetesebb tragédiát rejt a vártnál; egy francia kislány megégeti magát, majd megszállottja lesz annak, amit a lángokban látott; egy haiti politikus, aki a hatalomért bármit és bárkit hajlandó feláldozni. A Valancourt Books szerkesztői újra világkörüli felfedezőútra indultak, hogy felkutassák különböző országok legkiválóbb írásait.
A kötetben helyet kapott a horror iránti rajongásáról hagyományosan híres Japán és Dél-Korea, valamint olyan, számunkra kevésbé ismert országok irodalma, mint Puerto Rico és India, illetve Indrek Hargla és Steinar Bragi személyében már itthon is komolyabb népszerűségnek örvendő szerzők műveit is olvashatjuk.
De olvashatunk többek között vámpír kislányról, aki az ártatlanságának látszatával csalja tőrbe gyanútlan áldozatait, valamint olyan rémekről is szó esik, melyekről még soha nem hallottunk. Vagy olyan helyzetekről, melyekkel még soha nem találkoztunk. Pláne, hogy mára a horror egybefonódott a weird irodalommal, emiatt az átjárás teljesen hétköznapi: így meg sem lepődtem a lengyel háborús készültség kezdetén vagy éppen azon, ha valaki egy fesztivál esetében kőszobrokat daloltat meg.
Nos, azt persze teljes nyugalommal nem állíthatom, hogy a kötetben szereplő novellák a világ legjobbjai, sőt szinte biztos vagyok abban, hogy a több mint 8 milliárdnyi népesség olyan szerzőket is magában foglal, akikről még soha nem hallottunk – mégis olyan novellák lapulnak az otthoni fiókokban és olyan ötletek az elméjükben, amelyeket elolvasva Clive Barker és Lovecraft is elégedetten csettintene. Ettől függetlenül az összegyűjtött történetek jók.
Mert A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról érdekes ötleteket tartalmaz, a legtöbb író pedig érezhetően nagyon jó képességekkel rendelkezik, legyen szó az Üzbegisztánban született, de mára már Hollandiában élő Val Votrinról, vagy éppen a kínai Csang Jüezsanról – akikről minden esetben megtudhatunk egy kevés információt.
Ezt is ajánljuk a témában
Michel Houellebecq életrajzi könyve messze a kozmikus horror és a lovecrafti borzalmak mögé nézve rántja le a leplet a modern irodalom talán legmeghatározóbb emberéről.
Emiatt, még ha akadnak is (szubjektíve) gyengébb vagy felejthetőbb történetek, az már önmagában nagyon erős fegyvertény, hogy egy olyan antológiát tarthatunk a kezünkben, melyben minden sztori más szerzőtől, más kultúrából származik. És ugyan alapból szeretem az antológiákat, novellaválogatásokat, azt gondolom, hogy ez a koncepció elfogultságtól mentesen kifejezetten erős.
A világ minden tájáról érkezett novellák A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról kötetben
A World Fantasy- és Shirley Jackson-díjakra jelölt antológia második, élfestett kiadású, szépen illusztrált kötete emiatt ismét széleskörű és különleges, országok határait átlépő horrorválogatás, mely az új szerzőkön felül még abban különbözik az első kötettől, hogy ezúttal olyan történetek kerültek bele, amelyeknek már létezett, akár kiadatlan angol fordítása. Olvasói szempontból persze ez kevésbé érdekes, pláne úgy, hogy a kiadó magyarul még nem olvasható novellákat fűzött egybe.
A 320 oldalas, élfestett A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról február 27-én jelent meg az Agave Kiadónál, ára 5680 forint. Novellák, a misztikus- és horrortörténetek, valamint a nemzetközi kultúra kedvelőinek ajánlott.
Nyitókép: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Relatív a szépség, egy illat vagy egy filmélmény. De vannak dolgok, amik nem relativizálhatók – ilyen a pedofília is, aminek mocskában Stephen King kedvence, S. A. Cosby új regényében is elmerülhetünk.
De minimum néhány igazán elcseszett karakter, akiket hallva és látva nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk. A Stephen King novellájából készült A majom ilyenekkel és bizarr halálesetekkel van tele.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
A szellem embere nem mondhat efféle olcsó közhelyeket, nem járhatja át a szavait ez az arroganciával kevert elitista színezet. Győrffy Ákos írása.
Mi a hagyomány, mi az örökség és mi tartja életben civilizációnkat? Legfőképpen pedig mik azok a káros hatások, melyek szépen lassan nemcsak a férfit, de az apák és fiúk kapcsolatát is felemésztik.
A Le Point szerzője rámutatott arra, hogy a magyar miniszterelnök sajátosan látja a helyzetet.
Én meg azt mondom, hogy Macron és a többiek képesek 24 órán belül mosolyogva meghazudtolni magukat.
A hölgy igent mondott, a tábor pedig még énekelt is egyet a fiatal párnak.
