Kötelezők újratöltve – így válik valóra a 101-es szoba és az orwelli rémálom

Kicsivel több mint egy éve írtam a Ian Livingstone és Steve Jackson által jegyzett Kaland Játék Kockázat könyvekről, melyek a rendszerváltás környékén itthon is nagy sikernek számítottak, majd az elmúlt néhány esztendőben a Chameleon Comix jóvoltából visszatérhettek a köztudatba. Jellemzőjük, hogy az olvasó a kalandozó, maga a főhős, aki a történetben előrehaladva döntéseket hoz és választ a lehetséges lépések közül, aminek hála egy szám vezeti tovább az oldalakkal arrébb található negatív vagy pozitív folytatáshoz. Az 1984-ből táplálkozó Nagy Testvér szeret téged pont ilyen kalandkönyv. 

Ami pedig a legizgalmasabb: ez a könyv egy egész sorozat része, elvégre a Kötelezők újratöltve olyan köteteket tartalmaz még, 

Szóval túlzás lenne azt mondani, hogy nincs új a nap alatt, mikor a Tűzhegy vagy a Halállabirintus mellé olyan ikonikus helyszínek kerülnek, mint a szép Verona vagy az egri vár. Nagy Ádám ifjúság- és neveléskutató, valamint Pirisi Gábor geográfus és egyetemi docens, mint szerzők, ráadásul számos helyről merítenek ihletet, aminek köszönhetően a jelen kötet nem kizárólag az 1984-et veszi alapul, de szintén Orwelltől az Állatfarm, továbbá Bradbury (Fahrenheit 451), Huxley (Szép új világ) vagy éppen Collins (Az éhezők viadala) is ugyanúgy hatással volt a végeredményre, mint a Brazil, az Equilibrium vagy a Mátrix.

Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is

Winston Smith egy átlag pártkatona (talán) 1984-ben, és jól tudja, hogy aki a jelent uralja, az a múltat is. Mert pontosan az a feladata, hogy amennyiben a párt tévedett, annak ne maradjon nyoma. Ha egy ígéret nem teljesült, akkor az soha nem is hangzott el. Ha pedig valaki a rendszer áldozatává vált, az soha nem is létezett. Közben meg ott a Gondolatrendőrség, mely miatt még csak bűnös gondolatokra sem vetemedhet az ember, és miközben nemcsak a prolik butulnak, de a nyelv is, a szerelem tiltott gyümölcs – éppúgy, mint a művészet.

A Nagy Testvér szeret téged

Legalábbis addig szeret, amíg azt teszed, amit mond. Ha gondolkozol és érzelmeid vannak, akkor megszűnsz a párt bábjának lenni, ezzel közellenséggé válsz. Winston Smith bőrében erre igen korán rá kell jönnöd, elvégre elég elhanyagolni a borotválkozást, vagy lekapcsolni a teleképet, esetleg kihagyni a reggeli tornát, és már a saját bőrödön érezheted a következményeit. Ilyen téren pedig a kalandkönyv eltér a regénytől. Megtalálható benne minden alapmotívum, személy és fontos történés, de mellé számos kiegészítést és lehetőséget kapunk, hogy valóban kalanddá váljon a cselekmény. 

Mármint csak akkor, ha sikeresen teljesíted feladatod, közben pedig még véletlenül sem buksz el a számos kihívás közben, amik mind az elgőzösítést és a 101-es szobát jelentik végállomásként.

Ha viszont ügyesen kevered a lapokat, idővel nemcsak Júlia piheg a karodban, de egy fertőzést is elindíthatsz, sőt robbantással és egyéb merényletekkel is próbálkozhatsz az ellenállás, avagy a Testvériség oldalán. Hogy fura-e a kalandkönyv? Egyfelől biztosan, mivel az ismert narratívát álmodja tovább sajátos módon, és persze felismerhetően nem Orwell stílusában. Másfelől meg pont ez a sajátos mód az, ami a kötet zamatát jelenti, miközben a két letéphető, perforált könyvjelzővel haladsz előre a sztoriban. Mert itt tényleg TE vagy a főhős, egy izgalmas kísérlet lapjain, az angszoc birodalmában. És bizony addig jó, míg ezt csak a fantáziavilágban, egy elképzelt kaland során éled át.

Nyitókép: Athenaeum Kiadó