Nem mindegy, hogyan olvasunk: ezért hálás a szemünk és az agyunk is a könyvekért

A mai digitális világban a képernyőn való olvasás megszokottá vált, fokozatosan begyűrűzött a mindennapokba – ám egyre több felmérés szerint kétséges, hogy mennyire segíti a diákok tanulását. Az idegtudományi kutatások azt sugallják, hogy az olvasásértés kulcsfontosságú szerepet játszik a megértésben, a memorizálásban és az általános tanulmányi sikerben. Amikor pixelekre cseréljük az oldalakat, megváltoztatjuk az agyunk információfeldolgozási módját. A diákok számára ez jelentős különbséget jelenthet az olvasottak befogadásának és megjegyzésének képességében.

Tanulmányok kimutatták, hogy a nyomtatott könyvek olvasása jobb olvasásértéshez és mélyebb tanuláshoz vezet a digitális olvasáshoz képest. Egy 49 elemzést felölelő 2024-es metaanalízis kimutatta, hogy azok a diákok, akik papíron olvastak, következetesen magasabb pontszámot értek el a szövegértési teszteken, mint azok, akik ugyanazt az anyagot képernyőn olvasták – állapította meg az Oxford Learning. A kutatók ezt „képernyő-alsóbbrendűségi hatásnak” nevezik, ami azt jelenti, hogy a digitális olvasás alacsonyabb információmegtartáshoz és megértéshez vezet.

Széles körben elterjedt, hogy a képernyőolvasók következetesen alacsonyabb pontszámot érnek el az olvasásértési teszteken, mint a papír olvasóké.

Miért rosszabb képernyőn olvasni?

A képernyőn való olvasás hátrányai közé három fő okot soroltak:

• Kognitív túlterhelés
• A mentális térképezés hiánya
• Hajlam az átfutásra

Kognitív túlterhelés – a képernyők ösztönzik a multitaskingot és a görgetést, ami megzavarhatja a mély megértést.
A mentális térképezés hiánya – a fizikai könyvek térbeli jelzéseket adnak (pl. lapozás és szövegelhelyezés), amelyek segítik a memóriát és az információk felidézését.
Hajlam az átfutásra – a képernyőn olvasók nagyobb valószínűséggel pásztázzák a szöveget ahelyett, hogy gondosan, analitikusan olvasnának.

A hatás ugyan minden korosztályt érint, de a fiatalabb olvasók a leginkább kiszolgáltatottak. Tanulmányok kimutatták, hogy azok a gyermekek, akik elsősorban képernyőn olvasnak, gyengébb olvasásértési készségeket fejlesztenek ki, mint azok, akik nyomtatott könyveket olvasnak.

A gyermekek olvasási módjának még nagyobb hatása van.

Ezzel szemben a tanulmányok nem találtak ilyen összefüggést az e-könyvek és a tanulmányi sikerek között.

Ezenkívül egy MRI-vizsgálat arra is rámutatott, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltenek könyvolvasással, erősebb agyi kapcsolatokkal rendelkeznek a nyelvi és kognitív kontrollal kapcsolatos területeken. Eközben azok a gyerekek, akik több időt töltenek képernyők előtt, kevesebb ilyen kulcsfontosságú kapcsolatot mutatnak.

Képernyő és figyelem – óriási kihívás a szülőknek

A képernyők a tanulók figyelmi időtartamára is hatással lehetnek. Egy óvodásokkal végzett felmérés két csoportot hasonlított össze: az egyik csoport egy klasszikus, nyomtatott könyvből felolvasott mesét hallgatott egy felnőttel, a másik pedig képernyőn, hangos narrációval nézte ugyanazt a mesét.

Az idősebb diákok esetében a szemkövető technológiát alkalmazó kutatás mutatta ki, hogy azok, akik nyomtatott szövegeket olvastak, körültekintőbben közelítették meg az anyagot, gyakran újraolvasták a fontos részleteket. Ezzel szemben a képernyőn olvasó diákok hajlamosabbak voltak átfutni, ami alacsonyabb olvasásértési pontszámokhoz vezetett.

Néhány tipp: mit tehetnek a szülők?

Tekintettel a nyomtatott olvasás mellett szóló elsöprő bizonyítékokra, íme néhány tipp, hogyan segíthet szülőként gyermekének a jobb olvasásértési szokások kialakításában.

Ösztönözze az otthoni nyomtatott olvasást: a könnyen elérhető könyvek elősegítik a mélyebb olvasást és a jobb memorizálást.

Egyensúlyozza a képernyő előtt töltött időt a papír alapú olvasással: bár a képernyők elkerülhetetlenek, a napi nyomtatott olvasásra szánt idő megerősítheti az erős írás-olvasási készségeket.

Használjon nyomtatott anyagokat a tanuláshoz: a diákoknak lehetőség szerint nyomtatott tanulmányi útmutatókat és jegyzeteket kell választaniuk a vizsgákra való felkészülés során, hogy javítsák olvasásértésüket.

Példamutatás, könyvolvasás: amikor a gyerekek látják, hogy a szülők fizikai könyveket olvasnak, nagyobb valószínűséggel alakítják ki ugyanezt a szokást.

A technológiának megvan a maga helye és szerepe az oktatásban, a kutatások azt mutatják, hogy a papíron olvasás továbbra is a legjobb módja a hosszú távú, tartós tanulás és a tanulmányi siker támogatásának. A nyomtatott olvasás felé történő apró elmozdulásokkal a diákok erősíthetik az írás-olvasási készségeiket, valamint javíthatják az olvasásértést is.

Fotó: Pixabay