A rendszerváltás idejének egyik nagy csodája volt a könyvsorozat, amely fantasy kalandokat hozott, személyes élményekkel, de ezekről az élményekről ma sem kell lemondanunk!
Nyitókép: Böjtös Gábor
***
Tegye fel a kezét, aki valahol 1989 környékén tátott szájjal leste az újságosnál A Tűzhegy varázslója és a Halállabirintus könyveket, amik büszkén hirdették a borítón, hogy
Félelmetes fantáziajáték – A főhős Te vagy!
Steve Jackson és Ian Livingstone segítségével egy egészen új világ nyílt meg az akkori fiatalság számára, melyben a Mad Max-szerű országúti harcos és a klasszikus horrorokat idéző kísértetház is megfért a fantasy, dark fantasy mellett. Ráadásul az azóta is emlékezetes frázis sem túlzott: valóban az olvasó vált főhőssé, hiszen miközben kockákat dobált, pénzt, életerőt és felszerelést jegyzetelt, maga hozta meg azokat a fontos döntéseket, amelyek aztán meghatározták győzelembe vagy kudarcba torkolló sorsát.
A Rakéta Könyvkiadó a kilencvenes évekre közel húsz kötetet jelentetett meg, majd néhány másik kiadó is próbálkozott hasonlóval, végül azonban a sorozat itthon leállt.
Egészen 2020-ig, mikor a privát kis vállalkozás, a Chameleon Comix gonosz varázslóként keltette életre a temetőbe küldött műfajt, mely immáron teljes erejében és sosem látott szörnyetegekkel, valamint azokkal megküzdő hősökkel tért vissza.
A szlogen pedig a régi:
Ahogy mindig, minden esetben, ezeknél a könyveknél is kapunk egy speciális történetet, egy kiindulópontot, ami lehet valami vészhelyzet, vagy éppen egy véletlen találkozás, esetleg valaki a segítségünket kéri, majd a hőst irányítva az olvasó, avagy a játékos dönt arról, hogy a felkínált lehetőségek közül éppen mit választ. A kis bekezdések mindig egy vagy több bekezdés-számot kínálnak, ahova ellapozva folytatódik a sztori. Ennek a tagolódásnak (és annak, hogy a történeti szálak nem sorrendben vannak a könyvben) köszönhetően soha nem tudhatja az ember, hogy éppen mi vár rá.
Lehet, hogy túlzott kíváncsiságának és egy doboz kinyitásának azonnali halál a vége. Lehet, hogy egy út végén egy barlangi troll, egy csontváz, vagy éppen egy sárkány lapul, amely harcot követel meg.
És bizony minden esetben a játékos lelkiismeretére van bízva, hogy tisztességesen, a szabályokat betartva, vagy éppen a történet megismerését szem előtt tartva, a küzdelmet és a hirtelen halált figyelmen kívül helyezve folytatja-e a kalandot.
Ha tisztességesen játszunk, akkor bizony szükség van ceruzára, dobókockára, és tényleg bármikor megtörténhet bármi. Ez azt is jelenti, hogy 1-2 óra lapozgatás után újra kell kezdeni mindent. De ez ebben a kihívás. És persze, ha tudjuk, hogy egy barlang mélyén csak a halál várja hősünket, akkor második alkalommal már másfele próbálunk előrejutni, mert kétszer ugye nem követjük el ugyanazt a hibát.
Ha óperenciás tenger nincs is, mindenféle más nagy tenger és hegy akad, ahogy számos történet is. Sőt, még újrakiadás is, hiszen miközben a Visszatérés a Tűzhegyhez egy olyan folytatás, amit korábban nem ismertünk, csak az előzményt, a Chameleon Comix a Tolvajok városát és a Halállabirintust is újra megjelentette, utóbbi pedig jó eséllyel ott volt mindenki kedvencei között, a Bajnokok próbája társaságában. Persze van teljesen új történet is, ilyen például az eredetileg 2017-es A veszedelem kikötője, a 2019-es Allansia bérgyilkosai, vagy éppen a 2022-es Az óriások árnyéka és Salamonis titkai.
Sőt, amellett, hogy az élőhalottak seregeivel vehetjük fel a harcot, valamint ismét szembeszállhatunk Zagorral, a gonosz varázslóval, a kiadó a Steve Jackson és Ian Livingstone páros könyvein felül olyan különlegességeket is megjelentetett, mint Jonathan Green művei. A Krampusz éjszakája is egészen egyedi a témájával, miszerint a foglyul ejtett Télapót kell megmentenünk a Karácsony Ördögének karmai közül, de a legnagyobb meglepetés a Drakula – A vámpír átka, mely Bram Stoker klasszikusát eleveníti fel, a jól ismert alaptörténettel, de teljesen új szemszögből.
Sőt, egyből négy szemszögből,
hiszen a három vámpírvadász mellett (akik között válthatunk, ha akarunk) Drakula bőrébe bújva is megismerhetjük az irodalmi klasszist, például úgy indítva, hogy a törökökkel szállunk szembe.
Bár a kötetek nem olcsók (4180 forinttól 8500-ig tart az árazásuk, de utóbbi egy 1000 oldalas monstrum, mely méltó Drakulához), egy igazán fontos vállalkozásról beszélünk, amely visszahozza a több évtizede letűnt Kaland Játék Kockázat-kötetek dicsőségét. Ma már kockák helyett akár Dice applikációt is használhatunk – persze valódi kockával sokkal autentikusabb az élmény –, a világ pedig alaposan megváltozott, de a KJK-könyvek élménye ugyanaz maradt. Hiszen ha valamelyikbe belevágsz, a főhős Te vagy! Ha meg nem, akkor kalandod még azelőtt véget ér, hogy igazán kezdetét vette volna.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A férfi tiltakozásként elégetett egy Koránt a nagykövetség előtt – ezt követően késsel támadtak rá.
A felsőoktatási intézmények előszeretettel gondolnak magukra a haladás zászlóvivőiként, ám saját megújulásukkal szemben többnyire radikálisan konzervatívok. Vízió, idő és a kisszerűség levetkezése is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a képesek legyenek megőrizni relevanciájukat, és felkészüljenek a jövőre.
Mondatai a pitiánerség ellentétei: hétköznapiak, de valódiak. Mit akarnak ezek a mondatok? Egy másik életet, ami nem hazugságban telik.
A történelem egyik legzseniálisabb hadvezérének tartott Bonaparte Napóleonról mind ez idáig több könyv született, mint ahány nap a halála óta eltelt.
A Véletlenül írtam egy könyvet című új magyar családi mozi a megszokottól merőben eltérő módon és a Bauhaust megidéző látványvilággal beszél felnövésről, gyászfeldolgozásról, szeretetről.
Magyarország gazdasági kilátásai 2025-ben, globális minimumadó, európai versenyképesség – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A számunkra is kiemelt jelentőséggel bíró dán–portugál Nemzetek Ligája-mérkőzések előtt ismét megjelentek a csalók, akik a hiszékeny és jegy nélkül maradt szurkolókon élősködnek.
