Van valamiféle iróniája annak, hogy bár attól félünk, amit nem ismerünk, amit nem látunk – Lovecraft történetei mégis festményekkel hódítanak újra, miközben a felszínre emelkedik, ami egyszer elsüllyedt.
Ahogy akár már mások is a nagyvilágban, egy reggel François Baranger is úgy kelt fel, hogy arra gondolt: de jó lenne egy olyan képeskönyv, amely Lovecraft munkája alapján készült, az őrület hegyein túl megmutatva a megmutathatatlant és lefestve emberi, korlátolt szemünk elé a lefesthetetlent. Míg azonban mások ilyenkor elmennek a munkahelyükre, amely elszívja a kreativitás maradékát is, Baranger a tettek mezejére lépett.
Ennek a határozott lépésnek és eltökéltségnek az eredménye az a Cthulhu hívása, amely számos nyelvre lefordítva többek között Magyarországra is eljutott, sőt korábban már bemutattam Az őrület hegyei – Első kötettel együtt.
A videójátékokkal is foglalkozó művész igazán igényes formában mutatta meg, hogy elképzelései szerint milyen Cthulhu, milyenek a Mérhetetlen Vének, ehhez a látványos, az olvasót az őrület mezsgyéjére taszító alkotáshoz pedig a Multiverzum Kiadó vált kiváló partnerré az 500 példányra limitált, hatalmas méretű, albumszerű prémium kiadvánnyal. 2024 végén pedig megérkezett Az őrület hegyei – Második kötet is, hogy pontot tegyen az antarktiszi kaland végére.
Ezt is ajánljuk a témában
H. P. Lovecraft munkássága felbecsülhetetlen fontosságú az utókor számára, mely nemcsak kifogyhatatlan táptalajra lelt a szerző műveiben, de kiadványok terén is épít életművére.
A Sóvágó Katalin fordításával már számos alkalommal és változatban megjelent, 12 fejezetes, nagyjából 100 oldalas mű a Második kötetben a 6. fejezettel indít. Ez az a pont, ahonnan az expedíció már folyamatosan kapja az információt a megmaradt leletek, a talált tetemek és a különböző művészeti alkotások jóvoltából. Így derül fény a csillagfejűek és más lények titkára, a nagy Öregekre, a csillagok közötti utazásra, vagy éppen a víz alatti birodalmak létezésére,
melyek nemcsak elképzelhetetlennek tűnő technológiákat voltak képesek felmutatni, de lényegében a földi életért is felelősek a táplálékul szolgáló lét megteremtésével.
Idővel pedig természetesen felszínre törnek a múlt homályának borzalmai, amiknek észlelése alaposan kikezdi a szereplők ép elméjét, általuk elmesélve mindazt, aminek soha nem szabadott volna emberi szem elé kerülnie. Megszokott lovecrafti elemek ezek, amelyek az eltérő forma miatt új ruhában, új módon kerülnek terítékre és éppen ez jelenti a Multiverzumnál megjelent kötetek különleges értékét. Mert akárhányszor olvastam el Lovecraft történeteit, így soha nem láttam magam előtt egyiket sem.
Persze, a tavaly a Magvetőnél megjelent, rendkívül hipnotizáló stílusban megírt életrajzi kötetből is ismert H.P. Lovecraft valahol pont azért lett olyan sikeres, mert azt írta körül, amit nem lehet konkrétan megmutatni – ennek pedig François Baranger művei alapvetően mondanak ellent. Mégis megvan a varázsa annak, ahogy William Dyer professzor expedíciója képeken is egyre mélyebbre hatol az antarktiszi jég alá, ezzel feladva a józan ész birodalmát.
Az először 1936-ban megjelent történet ezzel teljesen új életre kel, ami az erősen vizuális tartalom okán talán nem szól mindenkinek, de az 500 darabra limitált mennyiség azt jelzi, hogy nem is a mainstream elérése volt a cél.
Ezt is ajánljuk a témában
Michel Houellebecq életrajzi könyve messze a kozmikus horror és a lovecrafti borzalmak mögé nézve rántja le a leplet a modern irodalom talán legmeghatározóbb emberéről.
Az őrület hegyei – Második kötet 64 oldala ugyanis leginkább azoknak a gyűjtőknek készült, akik nemcsak Lovecraft munkásságáért rajonganak, de a művészetért is, így a két téma vegyítése kifejezetten izgalmas számukra. Az igényes grafikai munka mellett új értelmet nyer minden egyes sor és konkrét leírás az ősi városokról és lényekről, ráadásul mind a látvány, mind a szöveg kellően előtérbe van helyezve, így egyik sem válik a másik kárára, ezzel nagyjából megteremtve a tökéletes egyensúlyt.
Persze mindenki maga dönti el, hogy erre az élményre mennyire van szüksége, de egyfelől nem gondolnám, hogy bármennyire is veszítene az eredeti mű az értékéből, csak azért, mert egy erős vizualitást is a rendkívül erős próza mellé lett állítva; másfelől pedig, ahogy már említettem, annyira limitált példányban készülnek a kötetek, hogy nem is lehet cél mindenkit elérni vele, aki kicsit is kedveli Lovecraftet.
François Baranger művészeti albuma Lovecraft története alapján
Ettől függetlenül izgalmas és értékes, egyedi alkotásokról van szó, igényes, védőborítós kivitelben, amit jó érzés lapozgatni, bármilyen borzalmak lapulnak meg az oldalak mélyén. Reméljük, a kiadó hamarosan meglepi az olvasókat egyik kedvencem, a Rémület Dunwichben hasonló minőségű kiadványával, hiszen François Baranger már azt is elkészítette, így adná magát, hogy feltehessük a polcra a többi kötet mellé.
Nyitókép: Lovecraft és François Baranger: Az őrület hegyei – Második kötet, Böjtös Gábor
Mi a hagyomány, mi az örökség és mi tartja életben civilizációnkat? Legfőképpen pedig mik azok a káros hatások, melyek szépen lassan nemcsak a férfit, de az apák és fiúk kapcsolatát is felemésztik.
Némi ízelítőt kaptunk már abból, hogy New York egy alternatívája sokkal mocskosabb és halálosabb is lehet. Most pedig láthatjuk, milyen az, ha a noir Pókember útját halál szegélyezi.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Hogy az új is lehet jó, a jól ismert pedig nem mindig garantálja a minőséget, arra a művészet a legjobb példa.
Még mindig aktívan politizál a lengyel vállalatokat a rendszerváltás után külföldieknek kiárusító egykori miniszter.
Egyes statisztikai állítások elsőre meghökkentőek, ám valójában triviális matematikai tények.
A NATO-főtitkár szerint mivel a háború globális konfliktussá vált, az európai szövetségeseknek nagyobb szerepet kell vállalniuk.
