Van valamiféle iróniája annak, hogy bár attól félünk, amit nem ismerünk, amit nem látunk – Lovecraft történetei mégis festményekkel hódítanak újra, miközben a felszínre emelkedik, ami egyszer elsüllyedt.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A New Yorkban élő Kiss Emil úgy érezte, Magyarországon a helye a méregdrága képeknek.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A képet nem más, mint Pablo Picasso festette.
Kína a világ egyik legnagyobb szennyezője. Lássuk, ott mi történne.
Az incidens néhány órával azután történt, hogy a Just Stop Oil mozgalom két másik tagját börtönre ítélték egy korábbi, hasonló támadás miatt.
Azonnal le kell önteni egy festmény sárgaborsófőzelékkel, különben kihalunk!
A mű a republikánusok elnökjelöltjéhez kerül majd.
H. P. Lovecraft munkássága felbecsülhetetlen fontosságú az utókor számára, mely nemcsak kifogyhatatlan táptalajra lelt a szerző műveiben, de kiadványok terén is épít életművére.
Az aktivista a párizsi Orsay Múzeumban rongált.
A művész egy-egy képének felbukkanása akkora felzúdulást kelt a piacon, mint egy Csontváry festmény megjelenése.
Ennek a rajongók örülhetnek csak igazán.
Aligha lehetnek épelméjűek azok az emberek, akik attól remélik az élelmiszerek támogatását, ha levessel próbálnak kárt tenni egy ilyen csodálatos alkotásban.
Az elkövetők az „egészséges és fenntartható élelmiszerekhez” való jogot követelték.
Száztíz éve, Firenzében ért véget az évszázad képrablása, ekkor került elő a két évvel korábban, a Louvre-ból ellopott Mona Lisa, Leonardo da Vinci remekműve.
A tanárnőt rasszistának is titulálták utána.
Pontosan negyven évvel ezelőtt, 1983. november 5-én egy olasz–magyar bűnbanda hét festményt lopott el a Szépművészeti Múzeumból. Az eset nemzetközi szinten is nagy port kavart, itthon pedig volt egy, a konkrétumokon túlmutató hatása: alapjaiban rengette meg a Kádár-korszak remek közbiztonságáról állandóan sulykolt képet.
Magyarországon először láthatja a közönség átfogó kiállításon az egyik legjelentősebb impresszionista festő, Pierre-Auguste Renoir alkotásait.