A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„A sorsok, így vagy úgy, mindig betelnek.” Ez a sor A nap szerelmese című könyvből való, ami – a folytatásával, az Aranyecsettel együtt – kamaszkorom egyik meghatározó olvasmánya volt. A nagyanyám nyomta a kezembe egy unatkozós nyári délutánon, talán ezért is lehet, hogy Dallos Sándor regényes Munkácsy-életrajza a fejemben örökre összekapcsolódott a nagyszüleim otthonát egyetlenegyként díszítő virágcsendélettel. Ami viszont már sokkal kevésbé tetszett: a Munkácsy-kép olcsó, nyomtatott reprója meglehetősen nyomasztónak tűnt a harmadik emeleti lakás nagyobbik szobájában; fogalmazzunk úgy, kissé kilógott a panelházi miliőből. Munkácsy Mihály, akinek a magyarok körében máig erős kultuszát az előbbi példa mindennél szemléletesebben bizonyítja, talán ezért sem tudott igazán soha közel kerülni a szívemhez, elismerve természetesen az összes, a magas szintű mesterségbeli tudáson bőven túlmutató zseniális képességét.
Végigjártam a kiállítótermekben Czimra Gyula tárlatát, megtekintettem közel kétszáz festményt, grafikát, szobrot, s mindvégig az járt a fejemben: miként lehet valaki ennyire kívülálló?
Egy raktárban, feltekerve porosodott Barcsay Jenő monumentális szénrajza, ami nem csak a mérete és a kiemelkedő művészeti értéke miatt kuriózum, egy tragikus családi történetet is magába zár. A hét robusztus nőalakot ábrázoló, restaurált alkotás július 16-ától a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Jenő-életmű-kiállításán látható.
Grzegorz Braun ismét a Szejm épületében szabadult el.
Kárpáti Tamás a keresztény tradícióval párbeszédben álló, metafizikus képei egyediek a kortárs magyar képzőművészetben. Szentendrei otthonának kertjében, majd a műtermében beszélgettünk vele.
Frontok jöttek és mentek, hol esett az eső, hol nem, a tenger leginkább a szürke és a zöld közötti árnyalatokat váltogatta. Ma viszont kék, valódi azúrkék, amilyennek lennie kell. Győrffy Ákos írása.
A hivatalos kommunikáció szerint a világviszonylatban is páratlan gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen.
Lázár János építési és közlekedési miniszter szerint ez egyértelmű hazaárulás.
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
