A géplakatosból festővé vált Czimra is ilyen sajátlagosan látta a világot. De benne nem forradalmi hév munkált, hanem, amit ars poeticájában fogalmazott meg: „az ösztönösség és a tudatosság harmóniája, az egyszerű, tiszta forma kihangsúlyozása és a színek kápráztató gazdagsága vezetett”.
Ellenben a házasság az ő életét is megváltoztatta: 1930-ban megnősült, Zombory Eta kúriai tisztviselőt vette feleségül. Az Eta által nyújtott biztos egzisztenciával lehetősége nyílt a nyugodt alkotómunkára, a polgári otthonra. Életmódja is megváltozott: kiszakadt a bohém művészvilágból, gondozta a kertet, vezette a háztartást. S így vált a különös habitusú, magányos és magának való festő az egyik legegyénibb alkotónkká.
Életének utolsó nyolc évében hozta létre legnívósabb, legkifejezőbb munkáit, örökkévalóságot sugárzó, a közvetlen mikrokörnyezetét, műtermet, szobabelsőt ábrázoló képeit. Stílusa redukált, végletekig letisztult lett; üresség tölti be a falak és ajtók által határolt teret. Következetes fejlődéssel elérte a legnemesebb egyszerűséget. Gauguin és Van Gogh kétségtelenül nagy hatással volt rá – önarcképe egyfajta tisztelgés is a holland mester előtt, ugyanúgy szalmakalapban festi le magát, mint egykor ő –, ám műalkotásai teljesen autonóm világot mutatnak. Ebben a kompozíció tudattalanul vagy tudatosan – ez nem tudható – az életöröm manifesztációi egy sötét korban, legyen bármi a téma.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra Gyula-tárlat megtekintése a Magyar Nemzeti Galériában.
Árnyék nélkül. Czimra Gyula életmű-kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, látogatható szeptember 14-éig