Arkham titkai – a sötétség, amelynek forrását szeretnénk megtalálni

Böjtös Gábor írása

Ahogy az Infinity Kiadót a kilencvenes években félbehagyott Spawn-sorozat felélesztéséért, úgy a Chameleon Comix kiadót a szintén a millennium előtti Kaland Játék Kockázat könyvek második reneszánsza miatt illeti tisztelet. Ráadásul ez a reneszánsz megmutatta azt is, hogy a megszokott Ian Livingstone–Steve Jackson pároson felül is van élet, méghozzá igen nagy. Az elmúlt években magyar szerzők lapozgatós könyvei láttak napvilágot, de nem kizárólag a fantasy témában, hiszen többek között Orwell 1984-e is új életre kelt, míg külföldi szerzők olyan klasszikus történeteket ültettek át játszható formába, mint a Bram Stoker tollából született klasszikus Drakula.

Sötétség Arkham felett

A Chameleon Comix által kiadott kötet pont a Drakuláért is felelős Jonathan Green műve, egyben pedig az Arkham Horrors: Investigators-sorozat első, magyarul is megjelent darabja. Mint olyan, az ismert város árnyai közé bújt titokzatos erők utáni kutatásról szól, melybe a három eltérő indíttatással és képességekkel rendelkező nyomozó egyikének bőrébe bújva kezdhetünk bele – egy közös helyszínről, egy étkezdéből kiindulva. A boszorkányságot kutató Agnes, az egykori bokszoló és a tudósító azonban csak passzív és aktív skilljeiben különbözik, minden más téren hasonlóképpen működnek, igazán komoly előtörténetük és motivációjuk nincs, ami miatt esélyesen senki nem fogja többször végigjátszani a könyvet csak azért, hogy mindegyik karaktert kipróbálja.

Ettől függetlenül viszont maga a sztori olyan,

Mert a Sötétség Arkham felett, bár nem hibátlan, de egy kiválóan megírt mű, amely valóban gond nélkül hozza a lovecrafti és a Ian Livingstone és Steve Jackson által megismert stílust, amely így nagyszerű egyveleget alkot. Szinte érezzük a Mérhetetlen Vének tekintetét; az arkhami utcák bűzét; valamint azt a sötétséget, melynek forrását szeretnénk megtalálni. Utóbbihoz ráadásul valóban nyomoznunk kell, sokszor jegyzetelve, nyomokat keresve, kutatva és bizonyítékokat találva. Nem mellesleg a témához és az ahhoz kötődő társas- és videójátékokhoz hasonlóan rossz döntéseinket és szerencsétlenségünket az ép elménk bánja.

 Amit sajnálok, az tényleg a karakterek jobb kidolgozottsága, mellyel szerepjátékos irányba lehetne elvinni az élményt. Nem utolsósorban pedig, noha a kiadónál megjelenő kötetek mennyisége mellett valahol ez is érthető, de ettől függetlenül érdemes lenne több figyelmet szentelni a szerkesztésre, mert egy lapozgatós könyvnél azért komoly problémákat okoz, ha a történet sorszámai fel vannak cserélve. Persze csak néhány ilyen elírásról van szó, a hivatalos oldalon pedig minden kiadványnál megtalálható az Errata, de azért ez tényleg olyan szegmens, ami komolyabb odafigyelést igényel.

Klasszikusok új nyomása

Jonathan Green, magyarul eddig meg nem jelent művein felül azonban más is debütált a kiadónál, ami miatt a vállalkozás dicséretet érdemel. A Rakéta Könyvkiadó 30+ esztendővel ezelőtt megjelent, ma már nehezen beszerezhető kiadványai is ilyenek. Az elmúlt években már olyan klasszikusok láttak újra napvilágot, mint például a Halállabirintus, a Tolvajok városa, vagy éppen A Tűzhegy varázslója, mostanság pedig az ikonikus Bajnokok próbája, A hóboszorkány barlangjai, A végzet erdeje és A gyíkkirály szigete is büszkén illeszkedett be az impozáns Jackson-Livingstone sorba. Ezzel pedig az érdeklődők újra átélhetnek egy remek korszakot, miközben az újdonságok képében olyan történeteket ismerhetnek meg és játszhatnak végig, melyekre korábban esélyük sem volt. 

Nyitókép és fotók: Chameleon Comix