„Ezt a szart már hagyhattad volna Rákosiékra!” – Kádárné és Kádár könyvajánló

Nyitókép: Böjtös Gábor

A Kádár-korszak névadója, Kádár János, 1956 novemberétől 1988 tavaszáig, tehát több mint harminckét éven át irányította az országot. A háttérben szinte mindig ott állt mögötte a felesége: Tamáska Mária, aki nagy hatással bírt férjére és a kor politikájára. Majtényi György, főképp levéltári kutatásokon alapuló műve az első titkáré mellett az ő alakját és közös életük négy évtizedének mindennapjait eleveníti meg.

Ki volt Tamáska Mária? Hogyan ismerte meg az ifjú Kádár (akkor még Csermanek, vagy Czermanik) Jánost a kommunista mozgalomban, és később milyen érzelmek örvénylettek közöttük? Miképp érezte magát az asszony a pápánál a Vatikánban, s miért szólította egyszer levelében „elvtársnak” a férjét? Hogyan befolyásolta személyisége az ország vezetőjének magatartását és a Kádár-korszak politikáját? Milyen volt az agg házaspár élete a kommunista rezsim végnapjaiban, és miként alakult Kádár özvegyének sorsa a kilencvenes évek elején? 

Az ifjúságtól a végnapokig

Ahogy korábban Horthy Miklós, a kiadó egy másik kötetének főszereplője, úgy Kádár János is kellőképpen megosztó személyiség, hiszen valaki szerint senki nem élt olyan jól, mint mi az ő korszaka alatt, más pedig a Rákosi-korszak átvételét követő tisztogatás miatt őrizte meg a politikust az emlékezetében. 

Ami izgalmassá teszi ezt, az leginkább a módszer és az olvasmányos stílus, hiszen a Kádárné és Kádár címe sem véletlen: itt nem Kádár János a (leg)fő(bb)szereplő. Ez részben Tamáska Mária és részben a házasságukat bemutató írás, ami kizárólag a tényekre összpontosít.  

A kötet a felvidéki származású, munkáscsaládból jött, de már Budapesten született Tamáska Mária, valamint a fiatalon Kapolyra, nevelőszülőkhöz került Csermanek János ifjúságával indít. Ez a kapolyi gyermekkor egyébként a későbbiekben is fontos, elvégre Kádár János aztán 

De ami fontosabb, az az, hogy szépen lassan bemutatásra kerül és megtudjuk, hogyan talált a kommunista eszmékre, majd ezzel együtt egymásra a két fiatal, akik eredetileg még más utakat jártak, és csak később, korábbi kapcsolataik végeztével estek szerelembe.

Egy házaspár élete a kommunizmusban

Bár Kádár, Steiner (Döme) Piroskával folytatott kapcsolata és Tamáska Mária korábbi házassága is részletesen szóba kerül, onnantól válik igazán izgalmassá a lejegyzett történet, hogy ők ketten valóban egymásra találnak. Ezalatt azt is megtudhatjuk, hogy Mária, a könyv Kádárnéja volt az, aki elkötelezettségének és munkás származásának ellenére 

kezdve a Rajk elleni, koholt vádakkal lezajló pernél, amelyben Kádár már aktívan részt vett. Mondhatni tehát, hogy Mária lehetett volna Kádár lelkiismerete, ha a férfi többször hallgat rá, bár hatása így is említésre méltó.

Régen minden jobb volt?

Láthatjuk, hogyan került a hatalom a nem túl határozott, sőt a hangoztatott hőstettek ellenére sokak szerint gyávának tartott férfi kezébe, aki a komoly ideológiákat nélkülözve, Rákosi és Nagy Imre között egyfajta középutat jelentet, akiben a szovjet vezetés valamiért meglátott valamit. A férfi pedig a megtorlások után egészen más stílust vett fel, miközben rózsadombi villájuk kertjében mutogatta másoknak az ólban lévő tyúkokat. Persze, mondhatjuk, hogy régen minden jobb volt, és ez milyen szép időszakká vált, 

Ami miatt viszont különösen izgalmas a könyv, az az apró érdekességek sora, pl. hogy Mária és János már elemi általánosban, a Cukor utcai iskola idejében megismerhették volna egymást, vagy az, amikor Kádár János 1930-ra és egy tüntetésre emlékezik vissza, mikor először kóstolta meg a harc ízét Budapest proletáriátusának „nagy napján”. A visszaemlékezések, a szereplők saját szavai mellett a képek jelentik még a 212 oldalas, közel 4000 forintos kötet nagy előnyét. A könyv tele van fiatal- és időskori fényképekkel, amiknek hála a házaspár története is jobban életre kel. Akit érdekel a történelem és egyben a kommunizmus egyik olyan alakja, akinek a megszállás és később a lazább életvitel szempontjából is sokat „köszönhetünk”, az számos érdekességet találhat Majtényi György írásában.