Családi krízisek, illegalisták, Tamási Áron – itt a Libri-könyvajánló!

A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.

Peter Thiel szerint a gazdasági és politikai feszültségek nyolcvan százaléka világszerte a lakhatással lehet összefüggésben. Ehhez képest a földtulajdonlás természetéről, a modern emberre és kultúrára gyakorolt hatásáról kevés szó esik – s ha nem figyelünk oda, a szocializmus újra népszerű lesz.


A modern városi ember hajlamos azt hinni, hogy a földtulajdon csak a régi korokban volt meghatározó, a gépek és újabban a digitalizáció évszázadaiban már elveszítette jelentőségét. Ez tévedés. Mike Bird gazdasági újságíró célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan alakította a föld mint eszköz – nem pusztán mint ingatlan, hanem mint pénzügyi, társadalmi és politikai konstrukció – a modern kor történetét, hogyan hat korunk válságaira és társadalmi feszültségeire. Három évszázadon, kontinenseken és politikai rendszereken át vezeti végig az olvasót azon, miért a föld a mai bankrendszer alapja, a hatalom és szerteágazó kockázatok legfontosabb csomópontja.
A föld három szempontból radikálisan különbözik a legtöbb vagyonelemtől. Először is, nem érinti az értékvesztés jelensége: tartós, nem romlik el. Másodszor, a földből – a Dubaj mesterséges szigeteihez hasonló extremitásoktól eltekintve – nem lehet többet gyártani. A kínálat fix, a kereslet pedig – a növekvő népesség és vagyonok okán – nagy, az árak folyamatosan növekednek. A föld tehát „aszimmetrikus nyomást gyakorol a társadalomra”. Végül harmadszor, a föld nem mozdítható, s mivel egy-egy hasonló méretű földdarab értéke a rajta vagy körülötte lévő infrastruktúra okán számottevően eltérhet egymástól, ez jelentős társadalmi és térbeli egyenlőtlenségekhez vezet.
