A 13. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) azonban „a párbeszédek, a sokszínűség és a bátor viták” terepe lesz. Az április 10-től május 11-ig tartó fesztivál a III. Richárddal nyit: a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata produkciója 2025-ben az év előadása lett Romániában.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a MITEM alapítója és művészeti vezetője a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a MITEM nem csupán a szlogenek szintjén nyitott ünnep, hanem valóban a nemzetek, kultúrák, ember és ember közötti párbeszédek elősegítése és hosszú távon való fenntartása a célja.
Ehhez – fogalmazott a Nemzeti Színház vezetője – manapság bátorság kell, hiszen a hasonló európai színházi seregszemlék
„mind kirekesztőbbek és egygondolatúbbak”.
„Nyugatról egyre nehezebb vendégelőadásokat hívni, mert a színházat nagy részben politikai harcszíntérré tették, ahol a megfelelő aktuálpolitikai üzenet felülírja az esztétikumot. Természetes, hogy a színháznak reflektálni kell az őt körbevevő világra, de ez soha nem történhet a politikai lózungok felmondásával, csakis az örök emberi értékek irányából. Sokan várjuk a fordulatot, hogy a színház visszatérjen ehhez, vagyis a valódi lényegéhez.”
Vidnyánszky Attila hozzátette, mindennek ellenében a MITEM alapelvei a kezdetektől ugyanazok maradtak: idén is a formai-tartalmi sokszínűségen, a bátor vitákon és az alkotók közötti szellemi összekapcsolódás lehetőségének megteremtésén lesz a hangsúly. Akárcsak az elmúlt 12 találkozó alkalmával, aminek eredményeként számos olyan együttműködés jött létre, amelyek segítenek és segítettek megnyitni a magyar közönség számára korábban jobbára ismeretlen színházi világokat.
Köszönhetően sok más mellett a román és a szerb alkotókkal kialakított többéves, egyre gazdagodó kapcsolatrendszernek vagy legújabban a bolgár és szlovák teátrumokkal létrejött színházi barátságoknak. A 2025-ös MITEM kapcsán megjegyezte, a Budapesten tavaly nagy sikerrel bemutatkozott mongol Nemzeti Színházzal éppen most formálódik egy nagyszabású terv egy közösen létrehozott, nagyszabású Attila-előadásról.
A fesztiválalapító külön felhívta a figyelmet arra is,
hogy az egyik legizgalmasabb európai színházi nyelvet ma a román színház képviseli,
amely merész és kísérletező előadásaival folyamatosan jelen van a MITEM programjában.
„Érdekesség, hogy az idei találkozó egy III. Richárddal kezdődik, és azzal is fejeződik be: a nyitóelőadást a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a zárót pedig az izraeli Gesher Színház prezentálja majd” – emelte ki Kulcsár Edit Ágota főszervező, a Nemzeti Színház dramaturgja.
Ioana Anghel, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatója szintúgy elismerően szólt a magyar–román színházi kapcsolatokról. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évek alatt sok román színházi előadás fordult meg a MITEM-en,
a sorba pedig természetesen beletartoznak a román színházi szakmában nagyra becsült magyar nyelvű teátrumok produkciói is.
Ennek ékes példája az említett III. Richárd, amely a román színházi szakma legrangosabb elismerésének számító UNITER-díjak közül kettőt is begyűjtött tavaly, amikor a legjobb rendezés (Albu István) és a legjobb előadás díját nyerte el. Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója mindezt azzal egészítette ki, hogy a III. Richárd a MITEM-meghívással történelmet ír: ez az első olyan előadás a társulatuk történelmében, amely a bukaresti és a budapesti Nemzeti Színház nagyszínpadán is vendégszerepel.
A MITEM-re a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházból saját jogán érkezik a Stuart Maria is, amely a nemzetközileg is az egyik legismertebb román rendező, Andrej Șerban eddigi legjobb munkája,
az ötvenéves, páratlanul gazdag életmű szintézise és koronája.
Kirill Fokin drámaíró, dramaturg, a Nemzetiségi Színházak Világszövetségének titkára elmondta, a formálódó szervezet életének újabb fontos etapja következik a MITEM-en. 2025 decemberében egy online konferenciát már tartottak a témában mások mellett tatár, baskír, csuvas, wales-i, fríz és katalán nyelvű színházak képviselőivel, a fesztiválon most mindennek külön blokkot is szentelnek.
Rusz Milán, a Magyarországi Szerb Színház vezetője és a szerb–magyar kulturális évad miniszteri biztosa pedig azt hangsúlyozta, hogy bár a MITEM-en minden évben volt szerb színházi jelenlét, idén ez még erősebben megmutatkozik. A Belgrádi Nemzeti Színház Molière A képzelt beteg című művét hozza, a Szabadkai Gyermekszínház két nyelven mutat be gyermekdarabot, jön a Szabadkai Népszínház, és várhatóan a színművészeti egyetemek hallgatóinak ugyancsak lesz közös produkciója.
A magyar közönség emellett találkozhat még Avtandil Varszimasvili és Diana Dobreva egy-egy darabjával, egy, a kazanyi tatár színházból érkező Csehov-adaptációval, a nápolyi Davide Iodice Pinokkió. Mi egy ember? és a januárban elhunyt Valère Novarina Gondolatalakok című rendezéseivel. A premier a horvát–magyar koprodukcióban készülő, Feledi Balázs jegyezte Kanáripaprikás lesz.
A MITEM-hez elsőként csatlakozó rendezők egyike, Viktor Rizsakov a Szívem királynőjét állítja színpadra Trill Zsolt, Szűcs Nelli és Polyák Anita szereplésével. Ez egy lenyűgöző történet az öregedésről, a kegyelemről és a szerelemről. „Mert a szerelem az, amire igazán vágyunk! Talán nem a szerelem a legnagyobb dolog, amit elsajátíthatunk ebben az átkozott világban?!” – kérdezi Viktor Rizsakov.
Szerinte ma, amikor az egész világ folyamatos megrázkódtatást él át,
semmi sem fontosabb, mint hogy a színház nyelvén beszélni tudjunk egymással. Egy olyan térben, ami éppen arra való, hogy az emberek biztonságban megoszthatják egymással legmélyebb, legtitkosabb érzéseiket is.
Nyitókép: Vidnyánszky Attila a 2026-os MITEM sajtótájékoztatóján. (Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház)
Klasszikus magyar művek, nagyszabású előadások, különleges vendégjátékok és fesztiválszereplések várják a közönséget júniusban a Nemzeti Színházban. Az évad utolsó heteiben a budapesti nézők még számos kiemelt produkcióval találkozhatnak, miközben a társulat több rangos hazai fesztiválon is bemutatkozik.
Muzsikusok határon innen és túl, a budai Vár és egy különleges Guinness-rekord-kísérlet: május 30-án nem csak a BL-döntő helyszíne lesz Budapest. A népzenészek Oroszlános udvarbeli csúcsrangadójáról Kunos Tamás művészeti vezetőt, Kossuth- és Prima Primissima díjas előadóművészt kérdeztük.
A köztestület megtartotta tavaszi közgyűlését, ahol az NKA-támogatások ügye és a tavaly év eredményei mellett szóba került, hogy „az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is”.
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
A Roma Hősök – Nemzetközi Színházi Fesztiválon immáron nyolcadik alkalommal rúgják fel a hagyományt, hogy szakítva az áldozatszereppel elszabadítsák a cigánypoklot.
A Nemzeti Színház igazgatója megerősítette az értesülést.
A Crystal Palace fennállása során először szerzett trófeát az európai porondon.
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
