A háború néhány éve gyökeresen megváltoztatta Kárpátalja népességét: a magyarok egyre fogynak, és a folyamatnak még messze nincs vége. Akik kitartottak, most azért küzdenek, hogy a háború elől elmenekült férfiak egyszer hazatérhessenek a családjukkal. Riportunk Ukrajna magyarlakta vidékéről.
„Te ugye nem jössz velünk holnap?” – kérdezem Varga Attilát, a Katolikus Karitász munkatársát, miközben pakoljuk be a tartós élelmiszert tartalmazó dobozokat az autókba a budapesti Rózsák terei Szent Erzsébet-plébánián. „De nem ám!” – válaszolja sokat sejtetve.
Attila Kárpátaljáról származik, a háború kitörése előtt odaát dolgozott a katolikus egyház hivatalos segélyszervezeténél. Három éve nem volt otthon, ha hazamenne, jó eséllyel vinnék katonának.
Lengyelként, lengyel források alapján világított rá Joanna Urbańska Máthé Áron történésszel közös kötetében Volhínia tragédiájára. De a műfordító reflektált napjaink történéseire is, és választ adott arra, temetni kell-e a magyar-lengyel barátságot.
Szergej Lavrov azt is leszögezte, hogy Moszkva tartja magát a részleges tűzszüneti egyezséghez.
Kijev polgármestere a sérültekről közölt fontos információkat.
„Ez szégyen, gyalázat és árulás. Tábornok úr, ezt tudom válaszolni a megszólításra” – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója.
Innentől már csak az amerikai elnök döntésén múlik minden.
A „tűzszünet” alatt Oroszország hetven rakétát és több mint kétezer drónt vetett be – írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter pénteken.
Nem kizárt, a francia klasszis olyan súlyos büntetést kap majd, hogy a Barcelona elleni kupadöntőben sem játszhat.
