Újabb brutális válság felé sodródik Európa, de ezúttal Vlagyimir Putyin sem ül ölbe tett kézzel

Már az Európai Unió orosz energiahordozók beszerzésére vonatkozó tilalmának 2028-as életbe lépése előtt megszűnhet az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítása. Erről a lehetőségről Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt a napokban azt követően, hogy az izraeli-amerikai-iráni háború átrajzolta a globális energiatérképet.

Moszkva még nem döntött az európai földgázeladások megszüntetéséről, de Oroszország részéről logikus lenne a lépés, mivel az újabb közel-keleti konfliktus miatt a földgáz világpiaci ára jelentősen megugrott, globális pánik lett úrrá a várható kínálatcsökkenés miatt.

A földgázhiánytól való egyre erősödő félelemnek most három főbb oka van:

• Katar leállította a világ egyik legnagyobb LNG-központja, a Ras Laffan termelését;
• Irán akadályozza a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóforgalmat, jelentősen megnehezítve a globális kőolaj- és földgázszállítást;
• Senki sem tudja, meddig tart az Irán ellen indított izraeli-amerikai háború.

A katari LNG-vállalat technológiai korlátok miatt a leállást követően két hét alatt képes újraindítani a termelést és további két hétre van szükség ahhoz, hogy ismét teljes kapacitással üzemeljen. Katar ráadásul azt is bejelentette, a már leszerződött, de nem teljesített LNG szállítmányok után nem hajlandó kártérítést fizetni.

Putyin már nem szorul Európa pénzére

Az orosz elnök nyilatkozatában világossá tette, a bizonytalanná váló közel-keleti földgázszállítás új piaci lehetőségeket nyitott Moszkva számára, elsősorban az ázsiai kereslet megugrása miatt. Ebben a helyzetben pedig Putyin úgy látja, nem érdemes megvárni, amíg hatályba lép az orosz energiahordozók európai beszerzésének tilalma. Az EU tavaly év végén döntött a tagállamok egyhangú döntéshozatalát megkerülve, hogy 2028-tól nem vásárolhatnak az uniós cégek orosz kőolajat és földgázt.

Ha az oroszok meglépik az európai földgázszállítás leállítását, azzal óriási válságba sodorják az Európai Uniót, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a piaci árakban már megjelent az újabb közel-keleti konfliktus okozta bizonytalanság miatt a jelentős kockázati felár.

Brüsszel éveket vesztegetett el, most jön az újabb energiaválság

A napokban megjelent piaci elemzésekből kiderül, Európa mindenképp rosszul jár az iráni helyzet miatt abban az esetben is, ha néhány hét alatt véget ér a háború. Utóbbira ugyanakkor semmilyen garancia sincs, jelenleg nem lehet megjósolni, meddig húzódik a 90 milliós ország ellen indított háború és kialakul-e elhúzódó polgárháború a perzsa államban. Ha a konfliktus eszkalálódik, tartós ellátási zavarok alakulhatnak ki, amely a jelenleginél is magasabb szinten stabilizálhatja a kőolaj és a földgáz árát. Az EU gazdasági szereplői már most is többszörös áron jutnak hozzá az energiához, mint az amerikai vagy kínai versenytársak.

– mutatott rá elemzésében a brüsszeli döntéshozatalban is iránymutató Bruegel Intézet. Az elemzésből ráadásul az is kiderül, hogy a nagyrészt földgáz- és kisebb részben kőolajfüggőséget csak a saját energiatermelésre való átállással lenne képes csökkenteni Európa, vagyis elsősorban az atomenergia és a zöldenergia tenné lehetővé a leválást az amerikai, az orosz és a katari LNG-ről. Az átállás ugyanakkor több éves folyamat és Brüsszel nem tett érdemi lépéseket ennek felgyorsítására, pedig várható volt, hogy újabb energiaválság köszönthet be Európában.

A Bruegel szerint Európa egyet tehet – hasonlóan a 2022-es energiaválság időszakához – összehangolja a gáztárolók feltöltését és a stratégiai tartalékok beszerzését. Jelenleg az EU stratégiai földgázkészlete jócskán elmarad a korábbi évekétől, ami tovább fokozza a piaci pánikot.

Noha az EU legfontosabb LNG-beszállítója az orosz-ukrán háború kitörését követően az Egyesült Államok lett, Katar is jelentős részesedést szerzett Moszkva szerepének visszaesésével. A globális bizonytalanság miatt megugró árakat jól jelzi, hogy a holland gáztőzsdén a földgáz ára egyik napról a másikra 50 százalékkal emelkedett. Némi korrekció után egyelőre nem várható csökkenés, ez pedig hamarosan megjelenhet az árakban és a lakossági számlákon is.

Noha a Barátság kőolajvezeték ukrán leállítása továbbra is komoly kihívást jelent, egyelőre az 1000 forintos üzemanyagárak veszélyét is elhárította a kormány.

Jelentős fordulat előtt az uniós energiapolitika?

Az újabb közel-keleti háború még hangsúlyosabbá tette a Barátság kőolajvezeték újraindításának fontosságát. Ukrajna január vége óta nem szállítja le az orosz kőolajat, így a hazai és a szlovák finomítók nem jutnak hozzá az orosz nyersolajhoz. Emiatt Magyarország felszabadította a stratégiai kőolajkészlet egy részét és Orbán Viktor magyar, valamint Robert Fico szlovák kormányfő is nyomást gyakorol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre.

Ráadásul a politikai nyomásgyakorláshoz Ukrajna szövetségeseket is talált: idehaza a Tisza Pártot, amely az ukrán narratívát visszhangozza a súlyos orosz támadásról, közben Magyar Péter továbbra sem ítéli el az ukrán kőolajblokádot. Az EU-s tagállamok közül Horvátország is Kijev magyar választásokba való beavatkozási kísérletét segíti, mivel a nemzetközi szerződéseket figyelmen kívül hagyva a Janaf horvát állami olajvállalat megtagadta az orosz kőolaj szállítását az Adria kőolajvezetéken.

A Brent kőolaj ára jelentősen, egy nap alatt 7-8 százalékkal ugrott meg az iráni helyzet miatt, közben az orosz Urál kőolaj ára stabil és jóval alacsonyabb, ráadásul a Mol finomítói erre a fajtára vannak optimalizálva. Az orosz olajból származó árelőny után a Mol különadót fizet, amely a rezsivédelmi alap forrásainak gerincét jelenti, vagyis a rezsicsökkentés finanszírozása szempontjából is nélkülözhetetlen az orosz kőolajszállítás mielőbbi újraindítása.

Ez nem véletlen, mivel a Hormuzi-szoros elzárása esetén a jóval drágább és a vezetékesnél nagyságrendekkel költségesebb tengeri szállítmányok akadozhatnak, vagy akár el is maradhatnak. Ilyen esetben pedig Európa kénytelen lesz Moszkvához fordulni annak érdekében, hogy kielégítse kőolaj-igényét.

Hasonló a helyzet a földgázellátással is, ám Amerika aligha mondana le a jövedelmező európai exportról. Amennyiben a közel-keleti LNG-szállítmányok európai eljutása akadályokba ütközne, az Egyesült Államok kész növelni az Európában értékesített mennyiséget. 

Az amerikai szállítmányok ára ugyanakkor a világpiaci árakkal együtt tovább emelkedik, ráadásul a szállítási költségek megugrása is borítékolható, részben az alapanyagárak emelkedése miatt, részben pedig annak köszönhetően, hogy Európa teljesen kiszolgáltatottá válik az amerikai LNG-nek.

Ez a folyamat abban az esetben kerülhető el, ha Brüsszel változtat az oroszellenes politikáján és újra megállapodik Moszkvával a kiszámítható és az amerikainál lényegesen olcsóbb földgázszállításról. Erre ugyanakkor egyre kisebb az esély Putyin elnök napokban tett bejelentése után.

Oroszország felbecsülhetetlen mennyiségű földgázzal rendelkezik, így Európa ellátása sem jelentene akadályt, ugyanakkor nem várható, hogy egy újratárgyalt orosz-európai megállapodás esetén az EU árelőnyre tegyen szert, s Moszkva az elmérgesedett viszony után ne a saját bevételeit gyarapítaná, kihasználva Európa energiafüggőségét.

Jelenleg nincs rá sok esély, hogy az EU az újabb krízis tompítása érdekében megváltoztassa Moszkvával kapcsolatos hozzáállását, amely együtt járna azzal, hogy visszavesz Ukrajna háborús erőfeszítéseinek a támogatásából.

A szuverenitás megőrzése rengeteget számít

Magyarország helyzete a közel-keleti események és a globális, valamint európai piaci következmények ismeretében jóval stabilabb, köszönhetően annak, hogy a kormány a végsőkig ellenáll Brüsszel nyomásgyakorlásának és nem mondtunk le az olcsó orosz energiaforrásokról, fenntartva Moszkvával a pragmatikus kapcsolatokat. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban többször is világossá tette, 

emellett szerdán Moszkva is megerősítette a szerződésekben rögzített kötelezettségeit. Ehhez ugyanakkor nélkülözhetetlen a Barátság kőolajvezeték újraindítása és a Török Áramlat gázvezeték védelme egy olyan esetleges ukrán szabotázsakciótól, mint amilyen az Északi Áramlat felrobbantása volt.

Nyitókép: ROBIN UTRECHT / ANP / AFP