Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
A közel-keleti helyzet drámai fordulatot vett az éjszaka folyamán, miután Maszúd Peszeskján elnök deeszkalációs kísérletei látványosan kudarcot vallottak a katonai műveletekkel szemben – számolt be az Al Jazeera.
Peszeskján elnök szombati nyilatkozatában
még a szomszédos országok felé irányuló bizalomépítésről és a korábbi agresszió miatti bocsánatkérésről beszélt, ám március 7-ről 8-ra virradóra az Iszlám Forradalmi Gárda egységei és szövetséges milíciái rakéta- és dróntámadások sorozatát indították el.
A támadások rávilágítanak az iráni politikai vezetés és a katonai döntéshozók közötti mély megosztottságra, hiszen a diplomáciai gesztusokat azonnal felülírta a közvetlen katonai fellépés az Öböl-térségben.
Bahrein fővárosában, Manamában az éjszaka folyamán szinte folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák, miközben a helyi és a térségben állomásozó nemzetközi erők több tucat iráni eredetű drónt és ballisztikus rakétát próbáltak semlegesíteni.
A becsapódások és a lehulló törmelékek jelentős károkat okoztak: a hivatalos jelentések szerint találat ért egy sótalanító üzemet és több civil lakóépületet is. A bahreini kormány éles hangon ítélte el a támadást, hangsúlyozva, hogy a támadássorozat pont akkor érte el az országot, amikor Teherán hivatalosan a feszültség csökkentését ígérte, ami a diplomáciai csatornák hiteltelenné válását jelzi.
Kuvaitban az éjszakai órákban súlyos tűzeset pusztított Kuvaitváros egyik központi negyedében, ahol egy modern felhőkarcoló-hotel gyulladt ki egy közvetlen drónbecsapódás következtében.
A lángok gyorsan átterjedtek az épület több emeletére, miközben a kuvaiti nemzetközi repülőtér logisztikai központját és üzemanyagtárolóit is támadás érte. A kuvaiti hatóságok megerősítették, hogy az iráni offenzíva során két határőr életét vesztette, több civil pedig megsérült. Az ország vezetése azonnali válságtanácskozást hívott össze, és lezárta légterét a polgári forgalom elől a további kockázatok elkerülése érdekében.
A nemzetközi megfigyelők szerint az éjszakai eszkaláció azt bizonyítja, hogy Maszúd Peszeskján elnöknek nincs tényleges ellenőrzése az iráni fegyveres erők és a radikális katonai szárny felett.
Míg az elnök bocsánatkéréssel próbálta elkerülni a további nemzetközi izolációt, a katonai vezetés a támadásokkal üzente meg, hogy nem mondanak le a térségi erődemonstrációról.
Ez a kettősség rendkívül veszélyes helyzetet teremtett, mivel a szomszédos államok és a nyugati szövetségesek immár nem tekintik hiteles tárgyalópartnernek a teheráni politikai vezetést,
ami egy szélesebb körű regionális háború közvetlen veszélyét hordozza magában.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök megjegyezte, bár nem volt szükségük a brites segítségére, nem felejti el a történteket.
Nyitókép: Babak / AFP
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Teherán nemet mondott – a konfliktus új szintre lépett, és egyre több országot sodor magával.
Irán harcias parlamenti elnöke, Mohammad-Bagher Ghalibaf tűnt fel, mint potenciális tárgyalófél.
Az amerikai lakosság attól függően ellenzi vagy támogatja Trump háborúját, hogy melyik párthoz tartozik.
Frank-Walter Steinmeier egyébként a Trump második ciklusa alatti transzatlanti szakadást ahhoz hasonlította, amikor Németország eltávolodott Oroszországtól.
Megérkezett a Jólértesült Optimista friss része Kiszelly Zoltánnal, a Századvég politikai elemzési igazgatójával.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
A bizottság tagjai szerint egyre nagyobb a kockázat.
Az esetet napokig nem hozták nyilvánosságra.
