Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
A közel-keleti helyzet drámai fordulatot vett az éjszaka folyamán, miután Maszúd Peszeskján elnök deeszkalációs kísérletei látványosan kudarcot vallottak a katonai műveletekkel szemben – számolt be az Al Jazeera.
Peszeskján elnök szombati nyilatkozatában
még a szomszédos országok felé irányuló bizalomépítésről és a korábbi agresszió miatti bocsánatkérésről beszélt, ám március 7-ről 8-ra virradóra az Iszlám Forradalmi Gárda egységei és szövetséges milíciái rakéta- és dróntámadások sorozatát indították el.
A támadások rávilágítanak az iráni politikai vezetés és a katonai döntéshozók közötti mély megosztottságra, hiszen a diplomáciai gesztusokat azonnal felülírta a közvetlen katonai fellépés az Öböl-térségben.
Bahrein fővárosában, Manamában az éjszaka folyamán szinte folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák, miközben a helyi és a térségben állomásozó nemzetközi erők több tucat iráni eredetű drónt és ballisztikus rakétát próbáltak semlegesíteni.
A becsapódások és a lehulló törmelékek jelentős károkat okoztak: a hivatalos jelentések szerint találat ért egy sótalanító üzemet és több civil lakóépületet is. A bahreini kormány éles hangon ítélte el a támadást, hangsúlyozva, hogy a támadássorozat pont akkor érte el az országot, amikor Teherán hivatalosan a feszültség csökkentését ígérte, ami a diplomáciai csatornák hiteltelenné válását jelzi.
Kuvaitban az éjszakai órákban súlyos tűzeset pusztított Kuvaitváros egyik központi negyedében, ahol egy modern felhőkarcoló-hotel gyulladt ki egy közvetlen drónbecsapódás következtében.
A lángok gyorsan átterjedtek az épület több emeletére, miközben a kuvaiti nemzetközi repülőtér logisztikai központját és üzemanyagtárolóit is támadás érte. A kuvaiti hatóságok megerősítették, hogy az iráni offenzíva során két határőr életét vesztette, több civil pedig megsérült. Az ország vezetése azonnali válságtanácskozást hívott össze, és lezárta légterét a polgári forgalom elől a további kockázatok elkerülése érdekében.
A nemzetközi megfigyelők szerint az éjszakai eszkaláció azt bizonyítja, hogy Maszúd Peszeskján elnöknek nincs tényleges ellenőrzése az iráni fegyveres erők és a radikális katonai szárny felett.
Míg az elnök bocsánatkéréssel próbálta elkerülni a további nemzetközi izolációt, a katonai vezetés a támadásokkal üzente meg, hogy nem mondanak le a térségi erődemonstrációról.
Ez a kettősség rendkívül veszélyes helyzetet teremtett, mivel a szomszédos államok és a nyugati szövetségesek immár nem tekintik hiteles tárgyalópartnernek a teheráni politikai vezetést,
ami egy szélesebb körű regionális háború közvetlen veszélyét hordozza magában.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök megjegyezte, bár nem volt szükségük a brites segítségére, nem felejti el a történteket.
Nyitókép: Babak / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Ennyi volt a tűzszünet...
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Az irániak szerint távol van még a béke.
Kérdéses, hogy miként történne az urán eltávolítása az országból.
Így állnának bosszút az országot ért támadásokért, valamint Ali Hámenei ajatollah haláláért.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
A művészek már aggódnak a „szélsőjobboldal” miatt.
A folyamatos fertőtlenítés jelenleg is zajlik.
