Több tízezer halott, háborús övezetté vált utcák: így fojtotta vérbe az iráni rezsim a tüntetéseket

A nagy iráni tüntetéshullám elején, január másodikán Donald Trump a következőt írta ki a közösségi oldalára: „Ha Irán rálő és erőszakosan megöli a békés tüntetőket, ami a szokása, akkor az Amerikai Egyesült Államok a segítségükre siet (a tüntetőknek)”. Ezt követően több napon át ment a spekuláció, hogy mikor és hogyan fog Amerika beavatkozni. A tüntetések tizenkettedik napján az iráni rezsim elzárta az országot a külvilágtól, lekapcsolták az internetet, és a telefonvonalak is csak korlátoltan működtek. 

A TIME a hétvégén nyilvánosságra hozott információi szerint egyes iráni források szerint csak január 8-9-én több, mint 30 ezer embert mészároltak le a hatóságok. A becslések nagyon eltérőek, egyes szervezetek 5 ezer mások pedig 50 ezer áldozatról írnak. Bár a rezsim vérbe fojtotta a megmozdulásokat, a térségben továbbra is fokozódik a feszültség. 

A rezsim brutális reakciója

A média és a médiafogyasztók is hozzászoktak ahhoz, hogy élőben vagy szinte perceken belül értesülnek a világ eseményeiről. Az iráni tüntetések azonban megtörték ezt a tendenciát. Január első napjaiban még videók tömegeit töltötték fel az irániak az X-re, és a híroldalak is tele voltak a tüntetésekkel, amelyek a gazdasági elégedetlenséggel indultak, majd átcsaptak egy általános rezsim-ellenes tüntetéshullámba. Az egész világ erre figyelt, és még az amerikai elnök is reakciót ígért, majd egyszer csak minden elsötétült. 

Hogy mi történt az ezt követő napokban, azt több hetes késéssel tudta meg a világ. Bár már az elsötétedés utáni napokban arról szóltak a hírek, hogy a rezsim brutálisan lépett fel a tüntetőkkel szemben, néhány nap után az iráni események eltűntek a hírekből. A napokban azonban nyilvánosságra került több nyugati médium részletes elemzése az eseményekről: tanúk beszámolóit, fotókat, videókat néztek át, és több iráni tisztviselő is szembe ment a vezetéssel és adatokat szivárogtattak ki. 

Az egyik legrészletesebb elemzést a New York Times készítette. Bár az internet nem állt helyre Iránban a szemtanúk VPN-ek, valamint a Starlink segítségével fel tudták venni a kapcsolatot a külvilággal. A lapnak nyilatkozó két iráni képviselő elmondta: Ali Hámenei ajatollah január 9-én utasította a legfőbb nemzetbiztonsági tanácsot, hogy 

A biztonsági erők parancsba kapták, hogy éles lőszerrel lőjenek és ne mutassanak kegyelmet – mondták a tisztviselők. Az interneten keringő videókon egyértelműen látszik és hallatszik, ahogy az iráni rezsim erői belelőnek a tömegbe. 

A CNN-nek nyilatkozó irániak elmondták: nyolcadikán még minden a rendes kerékvágásban zajlott, nappal dolgoztak az emberek, este pedig kivonultak az utcára, és az volt az általános hangulat, hogy ez a mozgalom most más, mint a korábbiak. Néhány óra leforgása alatt Irán városainak az utcái háborús zónákká változtak: a rezsim erői mindenkire rálőttek: nőkre, férfiakra, gyerekekre, idősekre. A piszkos munkát a rezsim hírhedt önkéntes félkatonai osztaga a Basij végezte, amelyet gyakran vetnek be tüntetések leverésére. A Channel 5 arról számolt be, hogy Rast városában, amely Irán északi részén található a bazár környékén volt a legvéresebb mészárlás, mert ahogy a tüntetők menekülni próbáltak a piac szűk kijáratain, a rezsim emberei válogatás nélkül tüzeltek a menekülőkre. 

A New York Times 19 különböző várost azonosított be a videók alapján, amelyekben a hatóságok rálőttek a tüntetőkre. A lap által megkérdezett orvosok borzalmas állapotokról számoltak be, 

A The Times-nak egy doktor „félelmetesnek” nevezte a kórházában kialakult helyzetet. A sérültek után ugyanis a biztonsági erők is megjelentek, hogy letartóztatassák a sebesülteket. Elmondta, hogy egy orvoscsoport egy városon kívüli villában ideiglenes sürgősségi egységet hozott létre, ahol azokat a betegeket kezelték, akik túlságosan féltek kórházba menni. „Ez nem csupán erőszakos tiltakozás leverése volt” – mondta Raha Bahreini iráni ügyvéd a Timesnak. 

Hasonlóan drámai helyzet a holttesteket elhelyezésével kapcsolatban. Egy Channel 5 által ellenőrzött videón például egy apa látható, aki egy hullaház udvarán keresi a fia holttestét. A videóra még az iráni állami tévé is kénytelen volt reagálni, de azt állították, hogy a videóban szereplő apa fiát „terroristák” és nem a rezsim ölte meg. 

A meggyilkoltak között nagyon sok a fiatal. Masih Alinejad iráni női jogi aktivista több áldozat történetét megosztotta: köztük Raha Bohlouli-Pour 19 éves olasz szakos diákét, akit Teheránba lőttek agyon a rezsim emberei, valamint 21 éves Faezeh Mostaanét, akit szintén Teheránban gyilkoltak meg a hatóságok. A 23 éves Sahba Rashtian történtéről a Time Magazin számolt be: az animációval foglalkozó rajzoló fiatal lány Iszfahán utcáin vonult fel a barátaival egy demonstráción. „Mielőtt bárki is elkezdett volna skandálni Sahba a földre zuhant. A nővére vért látott a kezén”. A lányt a barátai kórházba vitték, de orvosok nem tudták megmenteni az életét.

Nagyon sok halottat nem sikerült azonosítani, és a New York Times arról számolt be, hogy a kórházakban és a halottasházakban sok esetben csak számmal jelölik a halottakat, és egy tévéképernyőn mutatják meg a rokonoknak az arcok tömegeit. A lap leírja: az általuk látott képeken voltak férfiak, nők és gyermekek is. 

Videó a tüntetések brutális leveréséről: 

Mi jön most? 

A halottak száma olyan magas, hogy még az iráni rezsim is elismerte, hogy több, mint 3 ezer ember meghalt, amely azonban csak töredéke lehet a valós számnak. 

A legtöbb elemzés megegyezik abban, hogy a tüntetéseket a rezsim január 12-ére szinte teljesen felszámolta, de az ellenállás hangjai időnként újra felerősödtek különösen a meggyilkoltak temetésein. Valamint terjedenek videók, amelyeken irániak a falra graffitizik, hogy kérik Trump segítségét. Az amerikai elnök vegyes üzeneteket küldött: egy héttel ezelőtt a Fehér Ház azt állította, hogy amerikai nyomására a rezsim több száz ember kivégzését leállítatta. 

Teherán önkormányzata vasárnap egy óriási óriásplakátot állított fel a főváros központi részén található téren, amelyen egy amerikai repülőgép-hordozó látható, amelynek fedélzetén megsemmisült harci repülőgépek láthatóak és a vízben a vér az amerikai zászlót formázza.

A katonai vezetők hétfőn megismételték, hogy Irán készen áll egy újabb háborúra Izraellel és az Egyesült Államokkal, ha olyan támadás történik, mint a tavalyi 12 napos háború. Továbbra is megosztott a Fehér Ház, hogy vajon segítené-e az irániak ügyét egy amerikai támadás. A 2009-es iráni tünetéshullám során hiába skandálták Barack Obama nevét az irániak, akkor nem érkezett segítség, és előfordulhat, hogy a történelem ismétli önmagát. A Wall Street Journal elemzése szerint az amerikai beavatkozás nem segítené a tüntetők ügyét. 

Több légitársaság törölte az izraeli járatait, egy esetleges támadásra készülve. Egyes szakértők szerint az Egyesült Államok Irán elleni támadása nem feltétlenül lesz katonai jellegű, hanem inkább blokád formájában valósulhat meg. Donald Trump a múlt héten megerősítette: Amerika „sok hajót küld Irán felé”, de mint mondta: reméli, hogy az Egyesült Államoknak nem kell majd bevetnie őket. „Egy flotta tart feléjük. Tudják, mit akarunk” – mondta Trump Davosban. 

Nyitókép: Rezsim-ellenes tüntető Washingtonban (Amid FARAHI / AFP) Megjegyzés: Az iráni eseményekről elvétve vannak fotóik a legnagyobb hírügynökségeknek, mivel a külföldi médiát csak kontrollált formában engedik be az országba.

***