Nyakunkon az újabb háború? Pillanatokon belül lángra lobbanhat a Közel-Kelet!

A háttérben már zajlik a haderők átcsoportosítása, miközben az ultimátum órája egyre hangosabban ketyeg.

Az Egyesült Államok és Irán között kiélezett tárgyalások zajlanak, miközben a térségben jelentős amerikai haderő-összevonás történt. Trump közben mérlegeli, hogy egy célzott csapással kényszerítené Teheránt a nukleáris program feladására, de akár egy későbbi, jóval nagyobb támadás lehetőségét sem zárja ki.

Trump továbbra sem hozott végleges döntést az iráni beavatkozás ügyében, de a lehetőségek mérlegelése már a Fehér Ház legmagasabb szintjén zajlik. A The New York Times beszámolója szerint az amerikai elnök azt közölte tanácsadóival, hogy amennyiben a diplomáciai erőfeszítések vagy egy esetleges kezdeti, célzott amerikai csapás nem vezet Irán meghátrálásához, a következő hónapokban egy jóval nagyobb támadást is fontolóra vehet, amelynek célja az iráni vezetés hatalomból való kiszorítása lehet.
A két ország tárgyalói csütörtökön Genfben találkoznak, ami az utolsó esélyt jelentheti a katonai konfliktus elkerülésére. Ugyanakkor Trump már azt is mérlegeli, milyen katonai lépések következhetnek, ha a megbeszélések kudarcot vallanak. Tanácsadók szerint az elnök hajlik arra, hogy a következő napokban egy kezdeti csapást hajtson végre, amely demonstrálná Irán vezetőinek, hogy hajlandónak kell lenniük lemondani az atomfegyver előállításának képességéről. A lehetséges célpontok között szerepel

Trump ugyanakkor azt is közölte tanácsadóival, hogy nyitva hagyja a lehetőséget egy későbbi katonai offenzívára, amely Ali Hamenei legfőbb vezető hatalmának megdöntését segítené elő.
Ezt is ajánljuk a témában

A háttérben már zajlik a haderők átcsoportosítása, miközben az ultimátum órája egyre hangosabban ketyeg.

A Fehér Ház helyzetértékelő termében szerdán tartott megbeszélésen jelen volt J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Dan Caine vezérkari főnök, John Ratcliffe, a CIA igazgatója és Susie Wiles kabinetfőnök is. A lap több, a tanácskozás részleteit ismerő amerikai tisztviselőre hivatkozva számolt be arról, hogy az elnök részletesen kikérte a katonai és hírszerzési vezetők véleményét.
Korábban felmerült annak lehetősége is, hogy különleges műveleti egységeket vetnének be a föld alatt működő iráni nukleáris és rakétalétesítmények megsemmisítésére, ám több tisztviselő szerint ezt a tervet egyelőre félretették a kockázatok miatt.
A háttérben egy új javaslat is körvonalazódik, amely korlátozott, kizárólag orvosi célú urándúsítást engedne Iránnak. Steve Witkoff, az elnök különmegbízottja ugyanakkor a Fox Newsnak azt mondta, Trump egyértelmű utasítása az volt, hogy az egyetlen elfogadható megállapodás a teljes dúsításmentesség. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ezzel szemben a CBS „Face the Nation” című műsorában kijelentette, hogy országa nem hajlandó lemondani arról a „jogról”, amelyet a nukleáris üzemanyag előállítására a nemzetközi szerződések biztosítanak számára. Hozzátette:
Úgy vélem, még mindig jó esély van diplomáciai megoldásra.
Majd úgy fogalmazott:
Nincs szükség semmilyen katonai felvonulásra, és a katonai erőfelhalmozás nem segít, és nem gyakorolhat ránk nyomást.
Mindeközben az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti és légi erőket csoportosított a térségbe. Két repülőgép-hordozó kötelék, vadászgépek, bombázók és rakétavédelmi rendszerek állnak készenlétben, ami az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb erődemonstrációja a térségben. A Fehér Ház szóvivője, Anna Kelly a találgatásokra reagálva közölte:
A média annyit találgathat az elnök gondolkodásáról, amennyit csak akar, de csak Trump elnök tudja, hogy mit tesz vagy mit nem tesz.
A végső döntés tehát továbbra is Trump kezében van, miközben a diplomácia és a katonai opciók párhuzamosan maradnak napirenden.
Nyitókép: Mandel NGAN / AFP